Marsz–4 forrásának megtekintése

{{Műhold infobox
|név                =
|kép                = <!--Wikidata-->
|képméret           =
|képaláírás         =
|ország             = <!--Wikidata-->
|űrügynökség        = <!--Wikidata-->
|gyártó             = <!--Wikidata-->
|tudományos vezető  =
|összköltség        =
|nssdc id           = <!--Wikidata-->
|típus              = <!--Wikidata-->
|rendeltetés        =
|személyzet         =
|indítás dátuma     = <!--Wikidata-->
|indítás helye      = <!--Wikidata-->
|hordozórakéta      = <!--Wikidata-->
|visszatérés dátuma =
|élettartam         =
|tömeg              = <!--Wikidata P2067-->
|energiaellátás     =
|műholdplatform     =
|pálya              = <!--Wikidata P522-->
|pályamagasság      =
|excentricitás      =
|inklináció         =
|periódus           =
|weboldal           = <!--Wikidata-->
|scn                = <!--Wikidata-->
|rss hírek          =
}}
[[Kép:Mars 4-5.jpg|thumb|250px|right|A Marsz–4 űrszonda]]
A '''Marsz–4''' a [[Szovjetunió|szovjet]] [[Marsz-program]] második generációjának [[Mars (bolygó)|Mars]] [[űrszonda|űrszondája]]. Az ''M–73SZ'' típusú űrszondát az [[NPO Lavocskin]] vállalat fejlesztette ki és építette meg.
==Küldetés==
A második generációs űrszondát [[1973]]. [[július 21.|július 21-én]] egy háromfokozatú [[Proton hordozórakéta|Proton]] hordozórakétával a [[Bajkonuri űrrepülőtér]]ről indították [[Föld]] körüli parkolópályára, majd egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Automatikus pályakorrekciót hajtott végre. [[1974]]. [[február 10.|február 10-ig]] {{szám|203}} napig repült céljáig.
Műszaki meghibásodás – a fékező hajtómű nem indult be – miatt bolygó körüli pályára állás helyett {{szám|2200}} kilométerrel elrepült a Mars mellett és mesterséges bolygó lett.
==Jellemzői==
Méretei, műszerezettsége megegyezett ikertestvérével, a [[Marsz–5]] űrszondával. Feladata ugyancsak a bolygóközi térség fizikai viszonyainak vizsgálata. [[Leszállóegység]] nélküli kutató űrszonda volt. Repülés közben mérte a kozmikus gamma-sugárzást, a napszelet, az interplanetáris mágneses teret és a meteoráramok jelenlétét. Mesterséges bolygóként folytatta az interplanetáris tér vizsgálatát.
Az orbitális egység műszerparkját képezte:
* IR-radiométer – a 8-26 mikrométer tartományba eső [[infravörös]] kisugárzás mérésére.
* IR-fotométer – a 2 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére.
* Fotométer a látható tartományra (320-900&nbsp;nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére.
* Páratartalom-mérő berendezés az {{szám|1.38}} mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján.
* Rádióteleszkóp a felszín és a {{szám|3.5}} centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére.
* UV-fotométer a {{szám|121.5}} nanométeres ''Lyman-alfa'' vonalban történő [[ultraibolya]] fényszórás vizsgálata.
* Két fotótelevíziós kamera különböző fókuszos fényképezésre.
* Két koherens monokromatikus rádióadó 8 és 32 centiméteren a légkör rádiószondázása.
* IR-spektrométer a 2-5 mikrométerre.
* UV-fotométer 260 nanométerre, az [[ózon]]tartalom méréséhez.
* Két polariméter, amely 350-800 nanométer tartományban a felszíni talajréteg szerkezetét és a légkör aeroszoltartalmát vizsgálta.
* Gamma-spektrométer a talaj összetételének vizsgálatára.
* Magnetométer.
* Plazmacsapdák.
* Sokcsatornás elektrosztatikus analizátor.
* Optikai-mechanikai letapogató rendszerű tv-felvevő kamera.
== Források ==
* {{ŰrhLex|1}}
* [https://web.archive.org/web/20150723192532/http://www.laspace.ru/rus/mars4567.php Az M–73 típusú űrszonda az NPO Lavocskin vállalat honlapján (oroszul)]
{{marsszonda}}
{{portál|Csillagászat}}
[[Kategória:Marsz-program]]
[[Kategória:1973 az űrkutatásban]]