Miszlóka forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Miszlóka
|helyi név           = Myslava
|kép                 = Myslava - panoramio.jpg
|képaláírás          =
|címer               = Coat of Arms of Myslava.png
|zászló              = Flag of Myslava.png
|kerület             = Kassai
|járás               = Kassai II.
|kistérség           =
|rang                = Kassa városrésze
|alapítás éve        = 1382
|polgármester        = Iveta Šimková
|irányítószám        = 040 16
|körzethívószám      = 055
|népesség            = 1788
|népesség éve        = 2006
|népsűrűség          = 287,59
|tengerszint feletti magasság =
|terület             = 7,01
|szélességi fok          = 48
|szélességi ívperc         = 42
|szélességi ívmásodperc        = 38
|hosszúsági fok          = 21
|hosszúsági ívperc         = 12
|hosszúsági ívmásodperc        = 13
|weboldal            =
}}
'''Miszlóka''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Myslava'', [[német nyelv|németül]] ''Deutschendorf'') [[Kassa]] város része [[Szlovákia|Szlovákiában]]. Közigazgatásilag a [[Kassai kerület]] [[Kassai II. járás]]ához tartozik.
== Fekvése ==
[[Fájl:Map of Myslava borough, location within Košice, Slovakia.svg|bélyegkép|balra|120px|Miszlóka fekvése Kassa városában]]
[[Kassa-Óváros|Kassa óvárosától]] nyugatra, a Miszlóka-patak völgyében fekszik. Területe 5,9&nbsp;km².
== Története ==
[[1382]]-ben „''Myzla”'' néven említik először, a település azonban sokkal régebbi. A név pataknévként már [[1297]]-ben is szerepel. Valószínűleg a [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] által a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] után betelepített németek alapították. [[1395]]-ben a faluban két malom is működött. [[1703]]-ban említik sörfőzdéjét, mely a harmadik legnagyobb volt Kassa vidékén. Téglagyára már [[1707]]-ben üzemelt és egészen [[1861]]-ig működött. Vaskohó is üzemelt itt, [[1851]]-ben pedig már nagyolvasztója is volt.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.”''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.”''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát [[II. Géza magyar király|II. Gejza király]] idejében telepitették ide [[Flandria|Flandriából]]. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és [[Nyíregyháza|Nyiregyházára]] vándorolt, a hol a ma is virágzó [[Evangélikus kereszténység|evangelikus]] tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-04-02|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
[[1920]] előtt [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. [[1938]] és [[1945]] között ismét Magyarország része.
==Népessége==
[[1910]]-ben 1230-an, többségében [[szlovákok]] lakták, jelentős [[magyarok|magyar]] kisebbséggel.
Lakosainak száma 2003-ban 1616 fő volt.
[[2011]]-ben 1997 lakosából 1861 fő szlovák volt.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Myslava, Rímskokatolícky kostol Svätého Bartolomeja.jpg|bélyegkép|jobbra|186px|Szent Bertalan-templom]]
* [[Szent Bertalan]]nak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templomát [[1788]]-ban építették [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]].
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.cassovia.sk/myslava/ Képes ismertető] {{sk}}
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=638&pl=obcesk Alapinformációk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-264208&pos_y=-1241130&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Ko%9Aice Miszlóka Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/kosice-myslava/kosice---myslava---mestska-cast.html E-obce.sk]
{{csonk-dátum|csonk-szlovák településrész|2006 áprilisából}}
{{Kassai II. járás}}
{{portál|földrajz||}}
[[Kategória:Szlovákia megszűnt települései|Miszloka]]
[[Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései]]
[[Kategória:A Kassai II. járás települései]]