Mizucsi forrásának megtekintése

{{magyaros|japán}}
[[Fájl:Zenkenkojitsu-vol01-no18-Agatamori.jpg|thumb|350px|Agatamori harca Mizucsivel a vízben. ''Zenken kojitsu''-ból (1878)]]
{{nihongo|'''Mizucsi'''|蛟|Mizuchi}} a japán sárkánynak, vagy a legendás kígyóféle lénynek a neve, amelyek víziek, vagy valamely módon
vízhez köthetőek. Néhányan víz istenségeknek is tekintik őket.
Egyrészt Mizucsi lehetett a japán neve az effajta lénynek, viszont csupán egy említést találunk róla az ősi
krónikában, egyet a [[Nihonsoki]]ban és egyet a [[Man'jósú]] versben, az eredeti Mizucsiről kevés az információ.
Másrészt a mizucsi (midzuchi) mint név a kun-jomi vagy japán megfelelőjével van használva mitológiai
[[Sárkány (mitológia)|sárkány]]fajokra a kínai irodalomban. Így a japánul olvasott mizucsit
használták a '''[[jiaolong]]ra''' ([[Wikt:蛟|蛟]]; [[Japán nyelv|Ja]]: ''kó''; [[pinjin]]: ''jiāo'') vagy „négylábú sárkány”, a '''[[qiulong]]ra''' ([[Wikt:虬|虬]] vagy [[Wikt:虯|虯]]; [[Japán nyelv|Ja]]: ''kjú''; [[pinjin]]: ''qiú'') vagy „szarvatlan sárkány” és a chilongra ([[Wikt:螭|螭]]; [[Japán nyelv|Ja]]: ''chi''; [[pinjin]]: ''chī'') vagy „sárga sárkány, amire néhányan azt mondják, hogy szarvatlan”.
Észben kell tartani, hogy nem lehet pontosan leírni a küllemét és jellemét egy ilyen sárkánynak sem,
mivel a különböző kínai források ellentmondásokba ütköznek leírásukkor. Daniels leírja, hogy
az esőt irányító japán kígyóistenségeket néha sárkánynak nevezik, de figyelmeztet, hogy okamire és mizucsire „nem biztonságos következtetni az alakjukra, ahogyan a kínaiak leírják”.
==Korai utalások==
Az ősi krónika '''''[[Nihonsoki|Nihongi]]''''' tartalmazza a legrégebbi utalásokat a ''mizucsire''. [[Nintoku japán császár|Nintoku császár]] uralkodásának 67. évében (i. sz. 379-ben) megemlítik, hogy közép [[Kibi tartomány]]ban a ''Kavasima folyó'' elágazásánál (川嶋河, régi neve a [[Takahasi folyó]]nak (高梁川) [[Okajama tartomány]]ban) egy óriási vízi kígyó vagy sárkány ólálkodott és mérgét okádta megölve sok arra járót.
Egy Agatamori (県守), nevű férfi, Kasza-no-omi (笠臣) klán elődje, odament a folyóhoz és három [[lopótök]]öt dobott bele, amelyek úsztak a víz felszínén. Aztán kihívta a fenevadat, mondván eltávozik, ha az el tudja süllyeszteni ezeket a tököket, viszont megöli, ha nem jár sikerrel. A bestia átváltozott egy szarvassá és megpróbálta elsüllyeszteni őket, sikertelenül, ami által a férfi megölte a szörnyet. A feljegyzés így folytatódik: "...A férfi felkereste a vízi sárkány társait. Így a vízi sárkánytörzs tagjai telítették be a barlangot a víz fenekén. A férfi megölte mindet, ami által a folyó víz vérré vált. Innen kapta a nevét Agatamori.
Másik bejegyzés Nintoku 11 (323 CE) alatt egy némileg kapcsolódó körülményről számol be. A Mamuta védőgát a [[Jodo folyó]] mentén egyre csak áttört. A császárnak ekkor álmával megjósolta, hogy két ember, Kova-kubi [[Muszasi tartomány]]ból és Koromo-no-ko [[Kavacsi tartomány]]ból fel kell, hogy áldozva legyenek a Folyóistennek avagy Kava-no-kaminak(河伯). Egyikük, aki ellenállt, hogy feláldozzák bevetette a lopótököt a vízbe és kihívta a Folyóistent, hogy süllyessze el annak bizonyítékaként, hogy tényleg isteni akarat az ő feláldozása. Forgószél támadt, de a lopótök csak úszott tovább, s így kihasználva eszességét megmentette magát a haláltól. Ez a bejegyzés említést tesz a Folyóistenről, de nem mizucsiként. Ezért [[William George Aston|Aston]] munkája ellenére, amelyben a Folyóistent (Kava-no-kami) és a mizucsit egy időben tárgyalja, de nem szabad beleesni abba a hibába, hogy ugyan annak feltételezzük a kettőt.
Ahogy De Visser lezárja: „Ebből a szakaszból megtudjuk, hogy az ősi időkben emberáldozatokat mutattak be a sárkányformájú folyóisteneknek”. Foster felteszi, hogy „lehet, ez az első dokumentált megjelenése a vízi szellemnek, ami később [[kappa]]ként lesz népszerű Japánban”. A japán mondavilágban a kappa egy jóindulatúan csintalan vízi szellem, ellenben a halálos sárkánnyal. Azonban a kappára is lehet úgy tekinteni mint baljóslatú, aki kiveszi a máját vagy a sirikodamát (egy misztikus labda amely tartalmazza az ember lelkét és a végbélnyílásnál helyezkedik el.).
A Man'jósú 16. könyvében, Szakaibe herceg által írt [[vaka|tanka]] versben (境部王) azt írta „虎尓乗 古屋乎越而 青淵尓 鮫龍取将来 劒刀毛我”, amit úgy értelmezhetünk, hogy „Ó ha csak lenne egy tigrisem, hogy át tudjak szökkenni vele az öreg kunyhón a zöld tóba, hogy elkaphassam a mizucsi sárkányt és a kardot.”<ref>{{cite book|title=萬葉集釋注|volume= 8|publisher=集英社|language=japán|year=2005|page= 475|url=https://books.google.co.jp/books?id=-5EqAQAAIAAJ|quote=(三八三三)虎にまたがり、古屋の屋根を飛び越えて行って、薄気味悪い青淵で、その主..蛟龍を捕らえて来られるような、そんな剣大刀があればよいのに。}}</ref><ref name=takeda/> Az öreg kunyhó (Furuja) talán egy helynevet jelöl,<ref name=takeda>{{cite book|last=武田|first=祐吉 (Takeda Yúkicsi)|title=萬葉集全講 (Manjósú zenkó)|language=japán|volume=下(3)|publisher=集英社|year=2005|page= 1, 475|url=//books.google.co.jp/books?id=d2EjAQAAMAAJ|quote=虎に乗って古屋を越えて、青渕で竜を退治してくるような刀剣がほしいなあ; .. 古屋、地名だろうが、所在不明。}}</ref><ref>{{cite book|last=加藤|first=千蔭 (Kato Csikage)|authorlink=:ja:加藤千蔭|title=萬葉集略解 (Manjósú rjakkai)|volume=7|publisher=日本古典全集刊行会|language=japán|series=日本古典全集. |year=1926|page= 211|format=NDL|url=http://dl.ndl.go.jp/info:ndljp/pid/1019576|quote=古屋と言ふ所大和に在りて、且つ昔名高き武士ありしか。}}</ref><ref>Csikage Kató {{Harv|加藤|1926}} szerint Furuja egy [[Jamato tartomány]]beli hely lehetett, ezen a [[Kagura]] dalon alapozva: "伊曾乃加美不留也遠止古乃多知毛可奈久美乃遠志天天美也知加與牟(Iszonokami furuja otoko no tacsi mo kana, kumi no ositete, mijacsika wo hamu)". Viszont Takeda {{Harv|武田|2005}} azt mondja, hogy "Furuja valószínűleg egy földrajzi név, de nem tudni hol található".</ref> aminek kettős jelentése is lehet.<ref>Furuja elemezve "öreg kunyhót" jelent, aminek köze lehet a pán-ázsiai mondához, mely szerint "az öreg tetőn a lyuk ijesztőbb, mint egy trigris"(虎よりも古屋の漏がおそろしい) ({{cite book|last=谷川 |first=健一 (Tanigava Kenicsi)|title=古代歌謡と南島歌謡: 歌の源泉を求めて (Nihon no mukasibanasi to denszecu)|publisher=春風社|year=2006|language=japán|url=https://books.google.co.jp/books?id=YvIzIGh9AaAC&pg=PA184|page=184|isbn=4-861-10058-5}}, {{cite book|last=大島|first=建彦 (Ósima Takehiko)|authorlink=:ja:大島建彦|title=日本の昔話と伝説 (Nihon no mukasibanasi to denszecu)|publisher=三弥井書店|year=2004|language=japán|url=//books.google.co.jp/books?id=w65MAQAAIAAJ|page=77}})</ref>
==Néprajzi Tanulmányok a Mizucsiről==
[[Kumaguszu Minakata]], a ''Dzsúnisi kó: mi(hebi)'' (十二支考・蛇, "A kínai zodiákus 12 állatának tanulmánya: Kígyó") című tanulmányának elején azt mondja, hogy "Még a mi országunkban is (Japán) a vizek közelében élő kígyókat, melyektről féltek az emberek, '''''mizucsinak''''' nevezték, vagy "a víz mestereinek" ({{Harvnb|Minakata|1917}}<ref>Eredeti szöveg {{Harvnb|Minakata|1917-es}} tanulmányában:「わが邦でも水辺に住んで人に怖れらるる諸蛇を'''水の主'''というほどの意〔こころ〕でミヅチと呼んだらしい。」</ref>).
Minakata szerint a ''-csi'' szuffixum a ''nusi'' (vizek feje, mestere, stb.) szóból jön, ami [[Motoori Norinaga]] történész egyik nézetének újraértelmezése, mely szerint a ''-csi'' egy tiszteletbeli jelző ({{Harvnb|Minakata|1916}}, a "Sárkány" tanulmány ugyanabból a sorozatból<ref>Eredeti szöveg {{Harvnb|Minakata|1916-os}} tanulmányában: 「本居宣長はツチは尊称だと言ったは、水の主〔ぬし〕くらいに解いたのだろ、また柳田氏は槌〔つち〕を霊物とする俗ありとて、槌の意に取ったが、予は大蛇をオロチ、巨蟒をヤマカガチと読むなどを参考し、『和名抄』や『書紀』に、蛟〔こう〕や虬〔きゅう〕いずれも竜蛇の属の名の字をミヅチと訓よんだから、ミヅチは水蛇〔みずへび〕、野蛟〔のづち〕は野蛇〔のへび〕の霊異なるを崇〔あがめ〕たものと思う。」</ref>).
Pontosabban Motóri azt állította, hogy a "''-csi''" gyök egy ''tatae-na'' (讃え名, "tiszteletbeli név"), és a nagy kígyó, [[Jamata no Orocsi]], nevében is megjelenik, sőt a kígyó áldozatainaka nevében is (Asinazucsi és Tenazucsi).
Minakata a ''cucsi'' és ''csi'' gyököket „kígyóként” is értelmezni akarta a japánban található "''akakagacsi'' vagy más nevén ''[[Japán vízisikló|jamakagasi]]'' kígyó nevének mintájából. Eközben Minakata ismerőse és elismert folklorista [[Janagita Kunio]] a ''cucsi''-t inkább "szellemnek" vélte.
===Egy név a kappákra===
Minakata különböző nyelvjárási szavakat is gyűjtött, melyek hasonlítottak a ''mizucsire'', mint például ''mizusi'' ([[Isikava prefektúra]]), ''medocsi'' ([[Ivate prefektúra]]) és ''mincucsi'' ([[Hokkaidó]]). [[Zenan Aszakava]] 1850-es könyvében<ref>Minakata ebből a könyvből idézi a [[Mogami]] folyónál és a [[Szado, Nígata|Szado]]ban található vízi kígyók tárgyalását, melyeknek köze van a ''mizucsihoz''.</ref>) megemlíti a ''medocsit'' ([[Ehime prefektúra]]) és a ''mizusit'' ([[Fukui prefektúra]]). Viszont ezekről kiderült, hogy a [[kappa]] helyi elnevezései. Minakata megfigyelte, hogy a kappa legenda a ''nusikról'' (vizek feje, mestere, stb.) szólt, melyek emberi alakot öltöttek és bántották az embereket, és hogy ez az eredet homályba veszett. Pár folklorista, mint Janagita és Dzsunicsiro, hasonló nézetet vallanak.
Minakata a munkájában helyi történeteket is gyűjtött Japán különböző tájairól emberölésre képes vízi kígyókról. Ezeket pedig kapcsolatba állította a kappákról szóló történetekről, melyekben egy ''sirikodama'' nevű mesés szervet tudnak az áldozat végbélnyílásán keresztül kiszedni. Ez a kapcsolat azt a meggyőződését támogatta, mely szerint a ''mizucsi'' régebben a vízi kígyókra utalt, és később pedig a kappákra.
==Populáris kultúrákban==
;(járművek, hajók)
*Kórjú (tengeralattjáró) (japánul: 蛟竜), (mizucsi szinonímája, egy ex japán haditengerészeti tengeralattjáró.
*Jiaolong (kínaiul: 蛟龙号), kínai mélytengeri merülő.
;(novellák)
*"Mizucsi" (『水霊 ミズチ』), Hirohumi Tanaka írta 1998-as horror novella, 2006-os film adaptációt rendezte Kijosi Jamamoto, angolul a „Halál Víz” címmel, bár a témája egy „vízi szellem” és nem egy sárkány.
*Szohrjuden: Sárkány Királyok Legendája (novella) – Mizucsi nevű férfire (水池) való utalás.
;(anime, manga)
*Eight Clouds Rising – Mizucsi (水蛇 – „Vízi kígyó”) egyike a hét szent kardnak.
*GeGeGe no Kitaró (manga, anime) – A kórjú (mizucsi) ellenségként jelenik meg.
*Omamori Himari (manga, anime, novella) – A Sizuku nevű szereplő egy mizucsi.
*Our Home's Fox Deity (manga, anime) – Mizucsi megszáll egy miko papnőt.
*Szamuráj Deeper Kjó (manga) – Démon szemű Kjó "mizucsi" nevű támadást használ kardtechnikájában.
;(játékok)
*Mah-jong Fight Club – A játékos kórjúvá (egy igaz sárkánnyá) válik, ha bizonyos feltételek adottak.
*Monster Hunter 2 – Idős sárkányt Ónazucsit a mizucsiről mintázták, az angol verzióban Chameleos.
*Neo Geo Battle Coliseum – Mizucsi nevű főellenségként jelenik meg, Orocsi klónja a King of fighters '97-ből.
*Ókami – Misztikus borostyán örzője.
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Mizuchi|638265033}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
{{Refbegin}}
;''(Nihongi / Nihonsoki)''
A teljes bibliográfia a [[Nihonsoki]] oldalán található.
*{{cite book|ref=harv|last=Aston|first=William George|title=Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697|volume=1|place=London|language=angol|publisher=Japan Society of London|year=1896|url=https://books.google.co.jp/books?id=1IJrNAKBpycC&pg=PA299|author-link=William George Aston}}
* {{cite web|ref=harv|author=JHTI|publisher=UC Berkeley|title=Nihon Shoki|language=angol|work=[[Japanese Historical Text Initiative]] (JHTI)|url=http://ucblibrary3.berkeley.edu/jhti/Nihon%20shoki.html|accessdate=Apr 2012|year=2002}}
*{{cite web|ref=harv|last=Yoshimoto|first=Makoto|language=japán|title=Manyōshū|contribution=volume 16, number 3833 [題詞]境部王詠數種物歌一首|work=Japanese Text Initiative|publisher=University of Virginia Library|year=1998|url=http://etext.lib.virginia.edu/japanese/manyoshu/AnoMany.html|accessdate=April 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120426105247/http://etext.lib.virginia.edu/japanese/manyoshu/AnoMany.html|archivedate=2012-04-26}}
* {{cite book|ref=honzokomoku|author=李時珍|language=kínai|author-link=Li Shizhen|title=本草綱目(Bencao Gangmu)|chapter=鱗之一] |year=1596|url=http://zh.wikisource.org/wiki/%E6%9C%AC%E8%8D%89%E7%B6%B1%E7%9B%AE/%E9%B1%97%E4%B9%8B%E4%B8%80}}
**(Ang. ford.), {{cite book|ref=bencao-tr|author=Shizhen Li|language=angol|others=Translated by Luo Xiwen.|title=Compendium of materia medica: bencao gangmu|publisher=Foreign Languages Press|year=2003|url=https://books.google.com/books?hl=ja&id=QFooAQAAIAAJ|isbn=7119032607}}
;(Másodlagos források)
*{{cite book|ref=Aston1905|last=Aston|first=William George|title=Shinto: (the Way of the Gods)|publisher=Longmans, Green, and Co.|language=angol|year=1905|url=https://books.google.com/books?id=nyUNAAAAYAAJ&pg=PA150}}
*{{cite journal|ref=Daniels1960|last=Daniels|first=F. J.|title=Snake and Dragon Lore of Japan|url=https://archive.org/details/sim_folklore_1960-06_71_2/page/n82|year=1960|journal=Folklore| volume=71|language=angol|pages=145–164|doi=10.1080/0015587x.1960.9717234}}
*{{cite journal|ref=Foster1998|last=Foster|first=Michael Dylan|title=The Metamorphosis of the Kappa: Transformation of Folklore to Folklorism in Japan|year=1998|language=angol|journal=Asian Folklore Studies|volume=56|pages=1–24|doi=10.2307/1178994}}
*{{cite book|ref=Visser1913|last=Visser|first=Marinus Willern de|title=The Dragon in China and Japan|publisher=J. Müller|language=angol|year=1913|journal=Asian Folklore Studies|url=http://fax.libs.uga.edu/GR830xD7xV8/|accessdate=2014-12-14|archívurl=https://web.archive.org/web/20161225113412/http://fax.libs.uga.edu/GR830xD7xV8/|archívdátum=2016-12-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20161225113412/http://fax.libs.uga.edu/GR830xD7xV8/|archivedate=2016-12-25}}
{{Refend}}
{{Portál|Japán|-|}}
[[Kategória:Mitikus lények]]
[[Kategória:Japán kultúra]]
[[Kategória:Vízistenek]]