Mohs-féle keménységi skála forrásának megtekintése

[[Fájl:Wien Friedrich Mohs.jpg|263px|bélyegkép|jobbra|[[Friedrich Mohs]] emléktábla [[Bécs]]ben]]
A '''Mohs-féle keménységi skála''' az [[Ásvány (anyag)|ásványok]] karcolási [[keménység]]ének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden  nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója [[Friedrich Mohs|Carl Friedrich Christian Mohs]] osztrák minerológus és fizikus.
A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az 1812-es megalkotása óta számos, keménységet precízen, laboratóriumi körülmények között megállapító eljárás született.
== A skála ==
{| class="wikitable sortable" style="text-align:center"
|-
!Mohs keménység
!Referenciaásvány
!class="unsortable"|Kép
!Gyorspróba
!Kémiai jel
!Abszolút keménység<ref>{{cite book|author=Mukherjee, Swapna |title=Applied Mineralogy: Applications in Industry and Environment|url=https://books.google.com/books?id=mllvP7ZmWqkC&pg=PA373|date=2012|publisher=Springer Science & Business Media|isbn=978-94-007-1162-4|pages=373–}}</ref>
![[Vickers-keménység]] (N/mm²) <ref>[https://geology.com/minerals/mohs-hardness-scale.shtml  Hobart M. King, Ph.D., RPG: Mohs Scale of Hardness Compared to Others] </ref>
|-
|1
|[[zsírkő|talk]]
|[[Fájl:Talc block.jpg|100px]]
|körömmel könnyen karcolható
|Mg<sub>3</sub>Si<sub>4</sub>O<sub>10</sub>(OH)<sub>2</sub>
|{{számt|1}}
|{{számt|27}}
|-
|2
|[[gipsz]]
|[[Fájl:Gypse Arignac.jpg|100px]]
|körömmel nehezen karcolható
|CaSO<sub>4</sub>·2H<sub>2</sub>O
|{{számt|3}}
|{{számt|61}}
|-
|3
|[[kalcit]]
|[[Fájl:Calcite-sample2.jpg|100px]]
|körömmel nem karcolható, tűvel igen
|CaCO<sub>3</sub>
|{{számt|9}}
|{{számt|157}}
|-
|4
|[[fluorit]]
|[[Fájl:Fluorite with Iron Pyrite.jpg|100px]]
|tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható
|CaF<sub>2</sub>
|{{számt|21}}
|{{számt|315}}
|-
|5
|[[apatit]]
|[[Fájl:Apatite Canada.jpg|100px]]
|tűvel nem, késsel nehezen karcolható
|Ca<sub>5</sub>(PO<sub>4</sub>)<sub>3</sub>(OH<sup>−</sup>,Cl<sup>−</sup>,F<sup>−</sup>)
|{{számt|48}}
|{{számt|535}}
|-
|6
|[[Földpátok|földpát]]
|[[Fájl:OrthoclaseBresil.jpg|100px]]
|késsel nem karcolható, reszelő fogja
|KAlSi<sub>3</sub>O<sub>8</sub>
|{{számt|72}}
|{{számt|817}}
|-
|7
|[[kvarc]]
|[[Fájl:Quartz Brésil.jpg|100px]]
|üveget karcolja, acéllal szikrázik
|SiO<sub>2</sub>
|{{számt|100}}
|{{számt|1161}}
|-
|8
|[[topáz]]
|[[Fájl:Topaz cut.jpg|100px]]
|üveget karcolja
|Al<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>(OH<sup>−</sup>,F<sup>−</sup>)<sub>2</sub>
|{{számt|200}}
|{{számt|1567}}
|-
|9
|[[korund]]
|[[Fájl:Cut Ruby.jpg|100px]]
|üveget karcolja
|Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub>
|{{számt|400}}
|{{számt|2035}}
|-
|10
|[[gyémánt]]
|[[Fájl:Rough diamond.jpg|100px]]
|üveget karcolja
|C
|{{számt|1500}}
|{{számt|10000}}
|}
== Az ásványok keménysége ==
Az [[Ásvány (anyag)|ásványok]] keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű [[kianit|disztén]] (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség ''(görög)''.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/szakdoga2/3/ASVANY/koheziossajt.htm Kohéziós sajátságok] a Nyíregyházi Főiskola oldaláról
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Mohsfelekemenysegiskala}}
[[Kategória:Anyagvizsgálatok]]
[[Kategória:Ásványtan]]
[[Kategória:Mértékegységek]]