Molnár Lajos (földhitelintézeti becslő) forrásának megtekintése

{{egyért2|a tanár és földhitelintézeti becslőről|Molnár Lajos (egyértelműsítő lap)}}
{{személy infobox}}
'''Molnár Lajos''' ([[Tárnokréti|Réti]], 1837. június 2.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33C-966M-N?i=118&cat=210840 Tárnokréti evangélikus anyakönyv, 1837. évi keresztelések, 14. folyószám.]</ref> – [[Bécs]], 1924. március?)<ref name="komáromilapok">[https://adt.arcanum.com/hu/view/KomaromiLapok_1924_01-06/?pg=348&layout=s ''Komáromi Lapok'', 1924. április 26., 5. old.]</ref> tanár, földhitelintézeti becslő, gazdasági író.
==Életútja==
Molnár Gábor réti prédikátor és Farkas Jozefa fia. 1868-1873-ban rendes tanár volt a [[debrecen]]i földmíves iskolában és 1871-ben átvette mint igazgató az intézeti gazdaság kezelését ugyanott. 1875. augusztus 25-én áthelyezték [[Kolozsmonostor]]ra; ekkor lemondott és 1876-ban gazdasági vándortanító lett Komárom megyében 1878-ig. Ezután jelzálog- és földhitelintézeti becslőként dolgozott [[Budapest]]en. Számos közgazdasági cikket írt szaklapokba. Szerkesztette és kiadta a ''Haladó Gazdá''t 1877-78-ban Komáromban, a városban működött mint gazdasági vándortanár. 87 éves korában hunyt el Bécsben. Kívánságának megfelelően elhamvasztották, majd a [[Répcemicske|micskei]] (Strebersdorf) református temetőben helyezték nyugalomra.<ref name="komáromilapok"/>
==Írásai==
Cikkei a ''Gazdasági Lapok''ban (1859. Háromszoros repcze-, répa- és kukuricza-sorvetőgép bádogszelenczés szerkezettel, 1866. Állatbiztosítás, Gazdálkodásunk némely hiányai, Néhány szó létesítendő gazdasági tanintézeteink érdekében, Előkészületek a nyárra, A trágya elméletileg és gyakorlatilag véve, Vidéki hang a földműves iskolák érdekében, 1868. Ismét a gazdasági tanintézetek érdekében, Valami a Tiszavidéki gazdálkodás nehézségeiről, A vegytani kisérleti állomások felállításának kérdéséhez, 1869. Kirándulás Bihar-Diószegre, Egyszerű mód a talaj megvizsgálására, A Petersen-féle rétöntözés, ábrákkal, 1870. A tyúkfélék mint rovarpusztítók. 1871. Nyilt levél Keblovszky Antal úrhoz a belyei uradalom felügyelőjéhez, Azokhoz a kik fiaikat, gyámnokaikat sat. a debreczeni földmíves iskolába küldik, Miként áll a jövedelem az itthon usztatott és gyárilag mosott gyapjú után? 1873. Az új év kezdetén, Az 1872. burgonya- és árpa-kisérlet a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet kisérleti telkén, 1874. A Rapp- és Speiser-féle sorvetőgép és a vetőmag kimélés, Valami a kaszáló- és arató-gépekről, gyakorlati szempontból, Állandó gazdasági gép- és eszközkiállítás Debreczenben sat.); az Egyesületi Közleményekben (1870. A debreczeni gazd. egyesület); a ''Gyakorlati Mezőgazdá''ban (1874. Egy kis statisztika s a gazdasági tanügy); a ''Falusi Gazdá''ban (1874. Mit csinálnék én, ha a faluban az első gazda volnék); a ''Földmivel. Érdekeink''ben (1874. Az Arnoldi-féle gyümölcsminták, Valami a kaszáló- és aratógépekről gyakorlati szempontból, Mibe kerül egy hold kaszálás vagy aratás géppel, Levél a szerkesztőhöz Debreczenből) sat.
==Munkája==
* Audiatur et altera pars! Békessy László úrnak ajánlva. Debreczen, 1875. decz.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{szinnyei|9||m/m16706.htm}}
* Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907) 343. old.
* Győr vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908) 196. old.
==További információk==
* Balás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Magyar-Óvár, 1897. 230. old.
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
[[Kategória:1837-ben született személyek]]
[[Kategória:1924-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar írók]]