Níluskék forrásának megtekintése

{{Chembox new
| ImageFile = Nile Blue.svg
| IUPACName = 9-(Dietilamino)-5''H''-benzo[''a'']fenoxazin-5-iminium
| ImageFile2 = Nile-blue-3D-balls.png
| OtherNames = Níluskék A
| Section1 = {{Chembox Identifiers
|   CASNo = 3625-57-8
|   PubChem = 16938
|   ChemSpiderID = 16049
|   SMILES = CCN(CC)C1=CC2=C(C=C1)N=C3C4= CC=CC=C4C(=[NH2+])C=C3O2.[Cl-]
|   InChI  = 1S/C20H19N3O.ClH/c1-3-23(4-2)13-9-10-17-18(11-13)24-19-12-16(21)14-7-5-6-8-15(14)20(19)22-17;/h5-12,21H,3-4H2,1-2H3;1H
|   StdInChIKey = SHXOKQKTZJXHHR-UHFFFAOYSA-N
  }}
| Section2 = {{Chembox Properties
|   Formula = C<sub>20</sub>H<sub>20</sub>ClN<sub>3</sub>O
|   MolarMass = 353,845 g/mol
  }}
}}
A '''Níluskék'''  vagy '''Níluskék A'''  egy biológiában és hisztológiában használt festékanyag. Élő és fixált sejteken is használható. A [[sejtmag]]ot kékre festi.
Fluoreszcens mikroszkópiával alkalmazva [[prokarióta]] vagy eukarióta sejtekben a polihidroxi-butirát granulumok kimutatására is használható. Kénsavval forralva Nílusvörössé (Níluskék-oxazon) alakul.
==Tulajdonságai==
Csillogó zöld kristályos por, szulfát formájában hideg vízben kevéssé, forró vízben jól oldódik, oldata kék színű.<ref>{{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1981|isbn=963-10-3269-8 |oldal=3. kötet, 408}}</ref>
==Előállítása==
A níluskék és a hozzá hasonló naftoxazinszínezékek 5-(dialkilamino)-2-nitrozofenolok [[1-naftilamin]]nal, vagy 3-(dialkilamino)fenolok ''N''-alkilezett 4-nitrozo-1-naftilaminokkal, vagy ''N'',''N''-dialkil-1,4-feniléndiaminok 4-(dialkilamino)-1,2-naftokinonokkal történő savkatalizált kondenzációjával állíthatók elő. Másik szintézisút lehet a 4-nitrozo-''N'',''N''-dialkilanilin és [[2-naftol]] (9-(dialkilamino)benzo[''a'']fenoxazin-7-ium sója) savkatalizált kondenzációjával kapott termékének amin jelenlétében történő oxidációja, ami második aminszubsztituenst  visz be a benzo[''a'']fenoxaziniumrendszer 5-ös szénatomjára.<ref name=Naphthoxazinium_dyes_synthesis_EurJOC_1999>{{cite journal |author1=Kanitz, Andreas |author2=Hartmann, Horst |title=Preparation and Characterization of Bridged Naphthoxazinium Salts |journal=European Journal of Organic Chemistry |volume=1999 |issue=4 |pages=923–930 |year=1999 |doi=10.1002/(SICI)1099-0690(199904)1999:4<923::AID-EJOC923>3.0.CO;2-N }}</ref> Az alábbi reakcióséma a fentebb ismertetett első szintézisutat ábrázolja, melynek terméke níluskék-perklorát:
[[Image:Nile Blue perchlorate synthesis.png|800px|center|Níluskék-perklorát szintézise]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Fordítás==
{{fordítás|en|Nile blue|oldid=955052732}}
[[Kategória:Oxazin festékek]]
[[Kategória:Nitrogén heterociklusok]]
[[Kategória:Oxigén heterociklusok]]