Nagylózs forrásának megtekintése

{{Magyar település infobox
| név = Nagylózs
| címer = Coa Hungary Town Nagylózs.svg
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Győr-Moson-Sopron
| járás = Soproni
| rang = [[község]]
| polgármester = Marton Árpád Ferenc (független)<ref name="24önkvál" />
| irányítószám = 9482
| körzethívószám = 99
| népsűrűség = 53,71
| terület = 19,25
| földrajzi nagytáj = [[Nyugat-magyarországi peremvidék]]
| földrajzi középtáj = [[Vas–Soproni-síkság]]
| földrajzi kistáj = [[Ikva-sík]]
| szélességi fok = 47.56786
| hosszúsági fok = 16.76930
| weboldal = www.nagylozs.hu
| KSH kód = 32939
}}
'''Nagylózs''' (1906-ig: ''Lózs''<ref>[https://adt.arcanum.com/hu/view/SopronvarmegyeHivatalosLapja_1906/?query=Nagyl%C3%B3zs&pg=342&layout=s Sopronvármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása] Sopronvármegye Hivatalos Lapja 277. o.</ref>) [[község]] ({{németül|Losing}}) [[Győr-Moson-Sopron vármegye|Győr-Moson-Sopron vármegyében]], a [[Soproni járás]]ban.
== Fekvése ==
A vármegye nyugati részén, a [[Kisalföld]] és a nyugati dombság találkozásánál fekszik. A szomszédos települések: észak felől [[Pinnye]], kelet felől [[Ebergőc]], délnyugat felől [[Sopronkövesd]], északnyugat felől pedig [[Pereszteg]]; közigazgatási területe messze északkeleten, egy hosszabb szakaszon [[Hegykő]], délkeleten pedig egy egészen rövid szakaszon [[Röjtökmuzsaj]] határszélével is érintkezik.
=== Megközelítése ===
Határszélét északkeleten érinti a [[85-ös főút (Magyarország)|85-ös főút]] és valamivel délebbre az [[M85-ös autóút (Magyarország)|M85-ös autóút]] is, így ezek tekinthetők a két legfontosabb közúti elérési útvonalának. Közvetlenül azonban egyikről sem érhető el a község központja, csak kisebb-nagyobb kerülővel: a 85-ösről Pinnyénél kell letérni a [[8628-as mellékút (Magyarország)|8628-as útra]], az M85-ösről pedig a [[nagycenk]]-[[pereszteg]]i csomópontnál a [[84-es főút (Magyarország)|84-es főút]]ra, amelyről [[Sopronkövesd]]nél lekanyarodva, szintén a 8628-ason juthatunk el a községbe. Külterületeit érinti még a [[8523-as mellékút (Magyarország)|8523-as út]] és a [[8612-es mellékút (Magyarország)|8612-es út]] is.
[[Sopron]]ból autóbusszal közelíthető meg. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségek: [[Sopronkövesd megállóhely]] (3&nbsp;km) a [[Sopron–Szombathely-vasútvonal]]on, illetve [[Pinnye vasútállomás]] (5&nbsp;km) a [[Győr–Sopron-vasútvonal]]on.
== Története és mai élete ==
A falu környékét 254-től 383-ig rómaiak lakták. Első írásos említése 1264-ben történt, amikor Loos községet a győri káptalan említette. 1273 júliusában II. Ottokár cseh király katonái a falu határában vereséget szenvedtek. A község első ismert birtokosa 1277-ben az Osl nemzetségbeli Beled volt. 1355-ben Viczay Tamás lett a tulajdonos. 1406-ban komoly harcok színterévé vált Lózs. A betörő német csapatok nem bírtak Kismarton védőivel és az ország belseje felé vették útjukat, közben raboltak, pusztítottak, Lózsra is betörtek. A németek felgyújtották a falut és ami mozgatható volt, magukkal vitték. 1402 körül a szűk völgybeni település helyett a kedvezőbb síkságon folyt az építkezés. A falu középpontja fokozatosan a templomtól távolabbra került, így a várkastély mellé a földesúr új templomot építtetett.
Zsigmond király 1431-ben vásártartási jogot engedélyezett, Lózs ezáltal jelentős településsé, oppidummá'' – mezővárossá'' – vált.
1454-ben a cseh husziták feldúlták és felgyújtották. Az 1500-as évek közepén folyt a hitújítás és a reformáció. A vidék legnagyobb földesura a Nádasdy-család hatására a környék nemesi családjai, így Lózs urai a Viczayak is protestánssá lettek. Az 1570-es években indult első iskolája, és 1576-tól volt protestáns lelkészsége. 1588-ban két nemesi kúriát, egy várkastélyt, négy zsellérrel rendelkező protestáns lelkészséget írtak össze. Viczay Ádám a jobbágyszolgáltatásokat túlzott mértékben megemelte, az elnyomás lázadást szült. A lózsiak megtagadták a robotot, tettleg bántalmazták az uraság alkalmazottjait és a földesúr elé vonultak, aki kénytelen volt meghajolni az egységesen fellépő jobbágyok ereje előtt. Viczay Ádám 1645-ben visszatért a katolikus hitre, elfoglalta a két templomot, az iskolát és a paplakot. Elűzte az evangélikus lelkészt, helyére plébánost ültetett. A lakosok tiltakozására az uralkodó visszahelyezte az evangélikus lelkészt, aki 1660-ig, a falu véglegesen katolikussá válásáig maradt ezen a poszton. Viczay János 1650 táján lett földesúr. 1663-ban a törökök Kőszeg ostroma után Bécs felé vonultak, és útközben feldúlták Lövőt. A lakók nagy része Lózsra menekült. A lózsi és környéki takácsok 1693-ban céhet alapítottak. A mai plébániatemplom 1700-ban épült, védő-szentje továbbra is Szent Lőrinc maradt. Az oltárképet Steiner Rezső festette, orgonáját 1788-ban szerezték a soproni ferencesektől. A kastély átépítése az 1780-as években fejeződött be. Itt házitanítóskodott Révay Miklós, a magyar nyelvtudósok egyike. A Rákóczi szabadságharc alatt, 1709-ben Heister német generális labancai támadtak Lózsra és borzalmas pusztítást végeztek. A házakat felgyújtották, az otthon maradó jobbágyokat elhajtották vagy megölték. Jóformán el sem múlt a kuruc-labanc háború nyoma, jött 1711-ben a pestis. Megszűnése után állíttatta a lakosság a falu végén a ma is álló Pestisszobrot. A 17. században megindult az erdőirtás.
A temetőkápolnát 1754 körül a kegyurak újjáépítették, jelentősen átalakították, majd egy részéből kriptát alakítottak ki. 1769-ben a mezőváros fele leégett. 1809-ben Napóleon csapatai ide is eljutottak. Május 29-én érkeztek Sopronba, és másnap már Lózson is megjelent 30 francia katona, akik azonnal 30 mázsa zabot követeltek. Október 8-án távoztak, addig eltartatták magukat és lovaikat. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás változást hozott a jobbágyok életében: a tizedtől és a robottól megmenekültek. 1848 őszén ismét fegyvert fogtak, most már önként, a haza védelmére, az itthon maradt férfiak nemzetőri feladatot teljesítettek. A Bach korszakban igazoltatták a szabadságharc alatti magatartásukért a község vezetőit. 1855-ben a tanítói-jegyzői állást szétválasztották és kerületi jegyzőt neveztek ki. Ekkor Kövesd és Pinnye is ide tartozott. 1863-ban nagy tűzvész pusztított a faluban, az iskola is leégett, így 1864-ben új egytantermes iskola épült, ezt 1894-ben újabb tanteremmel bővítették. 1871-ben megszüntették a mezővárosi elnevezést, Lózs kisközség lett.
1881-ben csendőrségi állomás létesült, de két év múlva Fülesre helyezték. Ez évben a báró Solymossy-család megvásárolta a birtokot és teljesen újjá építtette a Viczay-kastélyt, ezzel a Viczayak 600 éves földesurasága véget ért. 1884-ben önálló orvost kapott a falu. A postahivatalt 1882-ben állították fel. Távírót 1891-ben, telefont 1904-ben kapott a község. 1888-ban alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az illetékes minisztérium 1906-ban állapította meg a község végleges nevét Nagylózs formában.
Az I. világháború idején mintegy 200 hadköteles hagyta el a falut, és már az első évben megjelentek az értesítések a harcokban elesettekről, sebesültekről. 1916-ban összeszedték a réztárgyakat és a harangokat. Közben hadifoglyok érkeztek a községbe: oroszok és szerbek, akik a mezőgazdaságban dolgoztak. A bevonultakból 51-nek érkezett halálhíre, akiknek emlékművet állított a község.
A kedvező természeti adottságok és gazdasági lehetőségek miatt a község életszínvonala jobb volt a környező falvakénál. A gazdák szőlő- és növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A homokbánya is jól működött. A II. világháború vége felé, 1945. április 30-án a front átvonult a községen. A háború végéig 19 hősi halottja volt, akik emlékét az I. világháborús emlékművön szintén megörökítették. A harcok után a kastély teljes berendezését széthordták, tönkrement az értékes Solymossy-könyvtár is. A háború utáni első hónapokban került sor a földosztásra. 1950 októberében bevezették a tanácsrendszert. 1959-ben megalakult a téesz, amely 1969-ben egyesült a röjtökmuzsaji, ebergőci és sopronkövesdi termelőszövetkezettel.
1959-ben körorvosi lakást vásároltak. Az 1960-as évektől 11&nbsp;km-es járda, majdnem 5&nbsp;km hosszú portalanított út, új óvoda, két általános iskolai napközis terem, politechnika terem, és 1964-ben új gyógyszertár épült. A bárói kriptát ravatalozóvá alakították át, továbbá beindították a rendszeres autóbusz járatot Sopron és Nagylózs között. 1975 óta működik Idősek Klubja a faluban. 1976-ban falufásítást végeztek. Utcánként más-más fasort ültettek, az egyikben ezüstfenyőt, díszalmát, a másikban ezüstjuhart, díszgalagonyát, a harmadikban gömbtuját és díszcserjét.
==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: Dr. Horváth Csaba (független)<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Wittmer László (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=08&TAZ=105&W=4 |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-16 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Marton Ferenc (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=08&TAZ=105&W=4 |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-30 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Marton Ferenc (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=08&TAZ=110&W=4 |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-30 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Marton Ferenc (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=08&TAZ=110&W=4 |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-30 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Tóthné Szigeti Éva (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/08/tjk08110.htm |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-23 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Tóthné Szigeti Éva (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M08/T110/tjk.html |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-01-16 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019–2024: Marton Árpád Ferenc (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=08&TAZ=110&W=4 |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-04 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2024– : Marton Árpád Ferenc (független)<ref name="24önkvál">{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/08/telepulesek/110?tab=results&filter=representative |title=Nagylózs települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-09-14 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
==Népesség==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 3,1%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,2% (21,1% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=32939 Nagylózs] ''Helységnévtár''</ref>
2022-ben a lakosság 96,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% németnek, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,6% volt római katolikus, 3,4% református, 1,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=32939 Nagylózs] ''Helységnévtár''</ref>
==Nevezetességei==
[[Fájl:Nagylózs. Szent István római katolikus temetőkápolna..jpg|250px|balra|bélyegkép|''Szent István római katolikus temetőkápolna'']]
* Solymosy-kastély (műemlék)
* Szent István római katolikus temetőkápolna: A temető területén található templomot a néphagyomány szerint [[I. László magyar király|Szent László]] király építette. [[Romanika|Román stílusú]] szentélye a [[13. század]]ban, hajója és tornya a [[14. század]]ban épült. A 18. században részben átalakították. Utolsó restaurálását 1982-ben fejezték be.
== Források ==
* Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Torma Margit cikke lett átdolgozva.
* [https://web.archive.org/web/20130730162134/http://www.orszagalbum.hu/nagylozs-arpad-kori-temploma_p_51451 Nagylózs Árpád-kori temploma.Orszagalbum.hu.2011]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==További információk==
<!--* [ Nagylózs Önkormányzatának honlapja]-->
* [http://utazom.com/vendegvaro/nagylozs Nagylózs az utazom.com honlapján]{{Halott link|url=http://utazom.com/vendegvaro/nagylozs |date=2020-06 }}
{{Győr-Moson-Sopron megye települései}}
{{Soproni járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]
[[Kategória:Az Ikva-sík települései]]
[[Kategória:Sopron vármegye települései]]