Naszvad forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
| név = Naszvad
| helyi név = Nesvady
| kép = Naszvad26.JPG
| képaláírás = Naszvad - községháza
| címer = Coat of Arms of Nesvady.svg
| zászló = Nesvady-komarno-flag.svg
| kerület = Nyitrai
| járás = Komáromi
| rang = város
| polgármester = Molnár Zoltán
| irányítószám = 946 51
| körzethívószám = 00421 (0) 35
| népsűrűség = 87
| tszf = 114
| terület = 57,91
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 55
| szélességi ívmásodperc = 41
| hosszúsági fok = 18
| hosszúsági ívperc = 7
| hosszúsági ívmásodperc = 44
| weboldal = www.nesvady.sk
}}
'''Naszvad''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Nesvady'') város  [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]] [[Komáromi járás (Szlovákia)|Komáromi járásában]]. Közigazgatási területe 57,9&nbsp;km². 2020. január 1-től város.<ref>{{cite web |title=Naszvad község januártól város lesz |url=https://parameter.sk/naszvad-kozseg-januartol-varos-lesz#null |publisher=Paraméter |date=2019-10-15 |accessdate=2019-10-15}}</ref>
== Fekvése ==
A település a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] és a [[Zsitva]] folyók közötti síkságon, a Nyitra bal partján, 109–114 méter tengerszint feletti magasságban, [[Komárom (Szlovákia)|Komáromtól]] 23&nbsp;km-re északra, [[Ógyalla|Ógyallától]] 10 kilométerre északnyugatra, [[Érsekújvár]]tól 7 kilométerre délnyugatra található.
Délről [[Ímely]] és [[Vágfüzes]], nyugatról [[Gúta]] és rövid szakaszon [[Kamocsa]], keletről [[Bajcs]], északról [[Érsekújvár]] határolja. Katasztere nyugaton egészen a Vág-Dunáig nyúlik. ''[[Anyala]]'' (Aňala), ''Ógúta'' (Stará Gúta) és ''Hamusad'' (Hamušad) puszták tartoznak hozzá.
==Élővilága==
<gallery>
Fájl:Ciconia ciconia nest Nesvady 2013.JPG|Gólyafészek
Fájl:Ciconia ciconia nest Nesvady 20140511 1b.JPG|2014
Fájl:Ciconia ciconia nest Nesvady 20150713 1b.JPG
Fájl:Ciconia ciconia nest Nesvady 20210713 1b.jpg|2021
Fájl:Ciconia ciconia nest Nesvady 20240530 1.jpg|2024
Fájl:Naszvad37.JPG|Az Öreg-Nyitra Naszvadnál
Fájl:Naszvad38.JPG|Kis tó a falu nyugati szélén
Fájl:Naszvad39.JPG|A Martosi-kanális Naszvad és Kingyes között
Fájl:Naszvad40.JPG|Hamusad látképe a Vág-Duna töltéséről
Fájl:Naszvad41.JPG|A hamusadi Vág-part
Fájl:Naszvad42.JPG|Mocsaras tó a Vág árterében Hamusadnál
</gallery>
Naszvadon két gólyafészket tartanak nyilván, az egyikben 2011-ben és 2012-ben is 4-4 fiókát számoltak össze, a másikról nincs fészkelési adat. 2013-ban is fészkeltek gólyák a faluban, 2014-ben nem volt sikeres költés. 2015-ben 3, 2018-ban 2 és 2021-ben 3 fiókát számoltak össze.<ref>[http://bociany.sk/nestcards?city=Nesvady bociany.sk]</ref>
A Rókalyuk dűlőben található a Rókalyuk Védett Természeti Terület, amely 2002-től áll védelem alatt. 2004-től a Naszvadi homoki gyepek a Natura 2000 védettségű európai különleges természet megőrzési területek része.<ref>[https://www.deltakn.sk/ujabb-vedett-teruletek-a-komaromi-jarasban/ deltakn.sk 2020 Újabb védett területek a Komáromi járásban]</ref>
== Története ==
[[Fájl:Nesvady3.JPG|thumb|250px|A Nyitra töltésénél áll Szt. Vendel szobra]]
A területen korán megtelepedett a magyarság. A falu határából előkerült [[honfoglalás]]kori sírokat [[Szőke Béla (régész)|Szőke Béla]] régész vezetésével az [[1940-es évek]] legelején tárták fel. 1970-ben a Rókalyuk dűlőben kezdődtek ásatások.<ref>1970 Ásatások Naszvadon. Dunatáj 2/35, 3</ref>
A település első említése – ''Naswod'' formában – [[1269]]-ből való. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Első említésekor az [[esztergomi érsekség]] faluja, sőt uradalmi központja. 1269-ben említés történik egy Nyitra vármegyei ''Új-Naszvad'' (Novum Naswod) érseki udvarházról is, de azt a komáromi főesperességhez tartozó Naszvadtól két falu (Anyala és Góg) területe választotta el.<ref>Vö. Codex diplomaticus 4/3, 534; [[Lányi Károly]] 1848: Magyar Catholicus Clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Pozsony, 17.</ref>
A település Gútával közös határát 1278 után leírták. 1312 előtt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] híve, Chelleus elfoglalta, elpusztította és jobbágyait megadóztatta. 1333-ban – amikor ''Naswoti'' a neve – létezett Szent Móricról elnevezett egyháza. 1418-ban [[Kanizsai János]] esztergomi érsek halála után Naszvad érsekséghez tartozó egyes részeit [[Kava]]i Domonkos (Korcha) jogtalanul elfoglalta.<ref>DLDF 248507; [[Ľuboš Trubíni]] 2022: Stredoveké Vráble. Vráble, 111.</ref> Az [[1487]]-es Hippolit-codexekben is az érsekség birtokaként szerepel, amelynek itt fácánosa is volt. A [[török hódoltság]] idején – a környék többi falvához hasonlóan – Naszvad is sokat szenvedett. A protestantizmus lakói között – a környezethez képest – kevésbé vert gyökeret. 1557-ben Gútával együtt adózási kiváltságaiban megerősíttetett.<ref>{{Cite web |url=http://www.villagutta.sk/tortenelem-h/iratok/xv-xx-szazad/i-ferdinand-1-vh |title=villagutta.sk |accessdate=2012-09-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140514092440/http://www.villagutta.sk/tortenelem-h/iratok/xv-xx-szazad/i-ferdinand-1-vh |archivedate=2014-05-14 }}</ref>  Az [[1561]]-es Oláh-féle vizitáció szerint azon kevés falvak egyike, amelynek – Kömley László személyében – volt plébánosa. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc045_no028/?document=1&pg=26&bbox=-288%2C-1641%2C2449%2C1 UC 45:28, pag. 11b]; Anyala [https://archives.hungaricana.hu/hu/urbarium/view/hu_mnl_ol_e156_a_fasc045_no028/?document=1&pg=33&bbox=-1697%2C-3263%2C3777%2C23 pag. 15a]</ref>
1615-ben hódolt falu.<ref>ÖStA HHStA Türkei I. Karton 100. Konv. 1. 1615.07. fol. 153-157., 162.</ref> Önálló református eklézsiája soha nem létezett, s prédikátora sem ismeretes. Az 1634. évi [[Canonica visitacio]] a komáromi főesperesség területén 6 működő plébániát sorol fel, ezek egyike Naszvadon volt. Az 1664. évi török defter szerint az [[esztergom]]i szandzsák „komaráni” náhiéjéhez tartozó Noszvat falu 59 háztartással és 58 fejadófizető személlyel rendelkezett. Összes adóját 18&nbsp;472 akcsében állapították meg. A településnek 1690-ben már biztosan volt saját pecsétnyomója.<ref>Nyitraivánkai levéltár, Verebélyi predialisták iratai, 55. doboz (új rendezés) Residua Fragmenta; Körirata: NASZVADI * FALV * PÖCSETI *</ref> 1704-ben [[Sigbert Heister]] császári főparancsnok felmentette Érsekújvárt és a környező falvakkal együtt Naszvadot felégette.<ref>[[Thaly Kálmán]] 1892: [http://real-eod.mtak.hu/5565/8/CsaladHely_CsaladokEgyedi_SzekesiGrofBercsenyiCsalad_3.pdf A Székesi gróf Bercsényi család III. 1703-1706. Budapest, 153]; [[Haiczl Kálmán]] 1932: Érsekujvár multjából. Érsekújvár, 267.</ref> A római katolikusok az anyakönyveket 1717-től kezdték vezetni.
Fényes Elek 1851-ben az alábbiakat jegyezte fel róla: ''Naszvad, magyar f. Komáromhoz északra 2 és 1/4 m.fdnyire a Nyitra partján. Határa egész a Vághig kiterjed, s az áradásoknak annyira ki van téve, hogy 12,000 holdnyi határából 8500 holdat víz járta földnek mondhatunk. Földe részint feketehomokos, részint lapályos és öntéses; rét igen sok, de nem a legjobb szénát teremi. Van 58 régi telke, mellyel 187 földesgazda, 100 házas-zsellér és 37 lakó mivel. Majorsági birtok itt nincs, hanem csak úrbériségi és szabad papnemesi; az idevaló hűbérnökök az érseki verebélyi sz. székhez tartoznak. Népessége 2385 r. katholikus, 7 ágostai és 17 zsidó. Katholikus anyaegyház. Földesura az esztergomi érsek.''
[[1881]]-ben a Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának az esztergomi érsek a kegyura. A 3012 hívőnek [[Galambos Kálmán]] plébános és [[Rotter Gyula]] kisegítő lelkész magyar nyelven celebrálták a misét. 1895-ben a kántorválasztás keltett nagy izgalmakat és ellenállást a faluban.<ref>Budapesti Hírlap 15/257, 7. (1895. szeptember 20.)</ref>
A [[20. század]] elején a [[Komárom vármegye]] [[udvardi járás]]ához tartozó nagyközség római katolikus elemi iskolával, katolikus népkörrel, Agrárifjak Legényegyletével, paprikamalommal, hengermalommal, postahivatallal, postatakarékpénztárral, hitelszövetkezettel, valamint 3852 – közte 3734 magyar és 106 szlovák – lakossal (1900) rendelkezett. Körjegyzőségi székhely volt. Lakosai mezőgazdasággal, takácsiparral foglalkoztak,<ref>1940-ben Manga János (1940, 256) még 50-60 takácsot említ, számuk azonban rohamosan csökkent a következő időszakban.</ref> illetve az egyházi nagybirtokon dolgoztak.
Trianon döntése következtében 1920-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került, s 1927-ben hivatalos szlovák elnevezése ''Nasvad'' lett. 1930-ban 5128 lakosa közül 4628 magyarnak, 379 szlováknak vallotta magát. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Ebben az időben csendőrőrs működött a településen. A két világháború közötti Naszvad elszigetelt falunak számított, ahol elevenen éltek a hagyományok és a népviselet. Schleicher Vera ''Egy közép-európai életút'' című munkájában így írja le a harmincas évek Naszvadját: ''Naszvad Pozsonypüspöki nagyságú, színmagyar, színkatolikus falu volt, amely teljes elszigeteltségében (nem volt a vasúthálózatba sem bekötve, 12&nbsp;km-t kellett gyalogolni Érsekújvártól) megőrizte népi hagyományait, például páratlan szépségű népviseletét, melyet akkor még mindenki hordott. Olyanok voltak vasárnaponként a naszvadiak, mint valami virágcsokor: a fehérrel vagy pirossal szegélyezett szoknyák, drága anyagból varrt pruszlikok, a nyakukban érmék. Házasodási szokásaik terén szigorú kasztrendszert tartó gazdag birtokos parasztok lakták a falut.<ref>http://mek.oszk.hu/05800/05822/05822.pdf</ref>'' A háború előtt élénk kulturális élet is folyt, színjátszó-csoport és dalárdakör is működött itt.
[[Fájl:Naszvad31.JPG|thumb|250px|Falumúzeum]]
[[1945]]. [[március 27.|március 27-én]] foglalták el a szovjetek, a [[második világháború]]t követően pedig újra Csehszlovákiához csatolták. 1945-ben magyar lakói közül többeket csehországi kényszermunkára vittek, illetve 1947-ben a magyar családok mintegy 70%-át Magyarországra telepítették át. A Komárom vármegyei [[Szőny]]be például annyi naszvadi került, hogy akár Kis-Naszvadnak is nevezhetnénk. A kitelepítettek helyére magyarországi és romániai szlovák családok érkeztek. Csupán 1947-ben 1200 szlovák nemzetiségű lakost (280 családot) telepítettek be Naszvadra. 1945 szeptemberében az oktatás már kizárólag szlovák nyelven indult meg, egyben ekkor egyesítették a korábbi fiú- és leányiskolát is. A faluban [[kisegítő iskola]] is működik.
A falu szlovák neve ''Nesvady'' formára 1948-ban változott. 1949 után megalakult a helyi CSEMADOK szervezet, illetve létrejött a helyi termelőszövetkezet (efsz) is. Az óvoda új épületét 1986-ban adták át, az egészségügyi központ és a sportcsarnok 1990 után épült. 1993-tól – a csehszlovák állam felbomlása óta – Naszvad is Szlovákia része.
== Népesség ==
[[Fájl:Naszvad36.JPG|thumb|250px|Alapiskola]]
Lakosainak többsége [[Római katolikus egyház|római katolikus]], akik önálló plébániát alkotnak. Az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]ság – vélhetően a szlovákosítás hatására – gyülekezetté nőtte ki magát. Az idetelepített magyarországi szlovákok által alapított [[baptizmus|baptista]] gyülekezetben szlovák nyelven folyik az istentisztelet (a hívek – jóllehet magyarul is értenek – jobbára szlovák identitásúak).
1880-ban 3122 lakosából 2923 magyar és 38 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 3679 lakosából 3657 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 3852 lakosából 3734 magyar és 106 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 4308 lakosából 4179 magyar és 125 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 4581 lakosából 4364 magyar és 139 csehszlovák volt.
1930-ban 5128 lakosából 4628 magyar és 379 csehszlovák volt.
1941-ben 5577 lakosából 5555 magyar és 9 szlovák volt.
1970-ben 5461 lakosából 3460 magyar és 1985 szlovák volt.
1980-ban 5378 lakosából 3489 magyar és 1854 szlovák volt.
1991-ben 5125 lakosából 3227 magyar és 1714 szlovák volt.
A 2001-es népszámlálás során 5014 lakosából 2957 fő magyarnak, 1780 szlováknak, 233 cigánynak, 20 csehnek, 1-1 fő bolgárnak, orosznak és horvátnak vallotta magát.
2011-ben 5068 lakosából 2717 magyar, 1809 szlovák, 334 cigány és 179 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 5014 lakosából 2461 (+249) magyar, 2061 (+150) szlovák, 416 (+90) cigány, 40 (+5) egyéb és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
=== Oktatás, kultúra ===
A magyar és szlovák Naszvad Alapiskola egyaránt a Komenský utcában található, [[1974]]-ban épült épületegyüttesben működik. Két óvoda is működik a faluban, a Sládkovič utcai Nefelejcs és a Hurban utcai óvoda.
Naszvad művelődési központtal, könyvtárral, [[Csemadok]]-szervezettel, egészségügyi központtal, kábeltelevízióval és sportcsarnokkal is rendelkezik. Két társadalmi szervezet (YMCA, horgászegyesület) működik a faluban. A művelődési házban 70 férőhelyes kamaraszínházat alakítottak ki 2012-ben.
== Önkormányzat ==
Naszvad élén a polgármester, Molnár Zoltán áll, a község képviselőtestületét 12-en alkotják ([[2008]]-ban 8-an az [[Magyar Koalíció Pártja|MKP]] tagjai, 4-en függetlenek).<ref>{{Cite web |url=http://www.nesvady.sk/hu/left_menu/samosprava/oz/poslanci/poslanci.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2008-05-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080412030108/http://www.nesvady.sk/hu/left_menu/samosprava/oz/poslanci/poslanci.htm# |archivedate=2008-04-12 }}</ref> A 2006–2010-es időszakban a képviselőtestületnek 6 bizottsága működik.
A város címerét [[Püspöki Nagy Péter]] heraldikus tervezte.<ref>[[Lacza Tihamér]] (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010</ref>
== Gazdaság ==
[[Fájl:Naszvad35.JPG|thumb|250px|A Ferplast üzeme az ipari parkban]]
A 2000-es években ipari parkot hoztak létre Naszvadon, ahol [[2005]]-ben kezdte meg a termelést az olasz ''Ferplast'' cég üzeme, amely háziállatok tartói és hobbitenyésztők számára ketreceket, kiegészítőket, akváriumokat állít elő. Az ipari park bővítése mellett az elképzelések szerint 49 hektáron létesítenek termálfürdőt a jövőben. Az idegenforgalmat a kétcsillagos ''Sport Hotel'' szolgálja.
A volt termelőszövetkezet ma ''Agrorent Rt.'' néven működik.
== Nevezetességek ==
[[Fájl:Nesvady1.JPG|thumb|250px|A katolikus templom]]
* A falu legjelentősebb építészeti értéke az [[1781]]-[[1782|82]]-ben épült, barokk és klasszicista stílusjegyeket felvonultató, homlokzat előtti tornyos, ''római katolikus templom''. A templom előtt álló Szentháromság-szobrot ''Balha Elek'' és ''Csuport Mária'' emeltette [[1908]]-ban. A templomkertben áll egy feszület is, melyet ''Simonics Mihály'' emeltetett [[1807]]-ben.
* A baptisták zömök, homlokzati tornyos ''templom''a [[1955]]-[[1957|57]] között épült.
* Az evangélikusok oldaltornyos, modern vonalú ''temploma'' [[1951]]-ben épült.
* A ''községháza'' [[1989]]-ben emelt épülete a modern építészet alkotása.
* ''Szt. Vendel'' és ''Szt. János szobra'' (ez utóbbi, melyet a helyiek Jánoskának neveznek, az egykori templom helyén áll).
* A ''Kálvária'' egy homokdombon áll a falu központjában, mely egyben a régi temető is. A domb tetején [[1995]]-ben kis kápolnát építettek és feszületet emeltek.
* A Szabadság-téren álló kápolnát [[1946]]-ban építették.
* A kitelepítettek emlékművét [[1997]]-ben emelték.
* A falu határában kihasználatlan ''termálforrás'' található.
* A helytörténeti és néprajzi anyagokat a [[2005]]-ben átadott ''tájház'' mutatja be, többek között a községben hagyományos vászonszövés és kosárfonás emlékeit.
* Az Új utcában álló ''feszület''et [[1937]]-ben állította Pásztó János; az [[Ímely]] felé vezető úton áll egy Krisztus-szobor, melyet [[1927]]-ben emeltek.
* Naszvadi Őszi Vásár (szeptemberben).
* A ''Tájház''nál minden év [[április 30.|április 30]]-án megrendezett májusfa-állítás.
== Neves naszvadiak ==
* Itt született [[Horváth Katalin (nyelvész)|Horváth Katalin]] (1944) nyelvész.
* Itt született 1949. február 12-én [[Németh Gyula]] művelődésszervező, költő, publicista.<ref>[https://csemadok.sk/elhunyt-nemeth-gyula/ csemadok.sk]</ref>
* Itt született [[Dibusz Éva]] (1953) magyar rádióbemondó, műsorvezető, tanár.
* Itt tanított [[Török Tamás (nyelvész)|Török Tamás]] (1976) nyelvész.
* Itt játszott [[Zácsik Szandra]] (1990) magyar válogatott kézilabdázó.
* Itt hunyt el [[Fehér János (pap)|Fehér János]] (1823-1887) katolikus pap.
*Anyalán hunyt el 1916-ban [[Farkas Ferenc (gazdasági szakíró)|Farkas Ferenc]] hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró, hercegprímási uradalmi nagybérlő.
* Itt hunyt el 1966-ban [[Czárán Dániel]] testneveléstanár, tornász.
* Itt szolgált [[Horváth József (plébános)|Horváth József]] (1735 körül–1808) római katolikus plébános.
* Itt szolgált [[Majthényi Adolf]] (1814-1871) apát, kanonok, főesperes.
* Itt szolgált [[Jónás Imre]] (1874-1945) szlovákiai magyar plébános.
* Itt szolgált [[Holbay László]] (1923-2015) csehszlovákiai magyar pedagógus, író, költő.
* Naszvadon volt római katolikus lelkész 1942-1945 között az a [[Weisz Ferenc (kanonok)|Weisz Ferenc]] (1910-1982), aki 1970-től haláláig a budapesti Szent István Bazilika plébánosa volt.
* Itt ásatott [[Mikuláš Dušek]] (1913-1994) szlovák régész.
* Itt ásatott [[Szőke Béla (régész)|Szőke Béla]] régész.
== Képtár ==
=== Templomok, kápolnák ===
<gallery>
Fájl:Naszvad02.JPG|Katolikus templom
Fájl:Naszvad03.JPG|A katolikus templom kapuja
Fájl:Naszvad04.JPG|Evangélikus templom
Fájl:Naszvad-Baptista_templom.JPG|A baptista templom
Fájl:Naszvad05.JPG|Az Apostoli egyház imaterme
Fájl:Naszvad06.JPG|Szabadság-téri kápolna
Fájl:Naszvad07.JPG|Kápolna a Kálvária-dombon
Fájl:Naszvad09.JPG|Kálvária
Fájl:Naszvad10.JPG|Kálvária
Fájl:Naszvad11.JPG|Kálvária
Fájl:Naszvad12.JPG|Kápolna az új temetőben
Fájl:Naszvad13.JPG|Harangtorony az új temetőben
</gallery>
=== Szakrális kisemlékek ===
<gallery>
Fájl:Naszvad19.JPG|A régi templom helyén álló "Jánoska"-szobor
Fájl:Naszvad20.JPG|A Szentháromság-szobor a katolikus templom kertjében
Fájl:Naszvad01.JPG|Az Új utcában álló kereszt
Fájl:Naszvad14.JPG|Szentháromság-szobor az új temetőben
Fájl:Naszvad21.JPG|A templomkertben álló feszület
Fájl:Naszvad25.JPG|Az ímelyi úton álló Krisztus-szobor
</gallery>
=== Egyéb ===
<gallery>
Fájl:Naszvad29.JPG|Művelődési központ
Fájl:Naszvad30.JPG|Kerekes kút
Fájl:Naszvad32.JPG|A kitelepítettek emlékműve
Fájl:Naszvad33.JPG|Kopjafa az Üzlet utcában
Fájl:Naszvad34.JPG|Az egészségügyi központ látképe a Kálváriáról
Fájl:Falumuzeum, naszvad.jpg|A falumúzeum tiszta szobája
Fájl:Falumuzeum udvar, naszvad.jpg|A falumúzeum udvara
Fájl:Falumuzeum, gemeskut, naszvad.jpg|A falumúzeum frontja a gémeskúttal
Fájl:Anyala szakr kisemlék 2.JPG|Anyala
</gallery>
== Testvértelepülések ==
{{commonskat|Nesvady}}
* {{Zászló|Magyarország}} [[Felsőszentiván]], [[Bács-Kiskun vármegye]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Kiskőrös]], [[Bács-Kiskun vármegye]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Nagyigmánd]], [[Komárom-Esztergom vármegye]] ([[2004]] óta)
== Irodalom ==
*[[Nevizánszky Gábor]] – [[Prohászka Péter (régész)|Prohászka Péter]] 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere – Szlovákia. Budapest, 58-59.
* Nevizánsky G. – Prohászka P. 2020: Atypische Bestattungen im mittelalterlichen und frühneuzeitlichen Kirchenfriedhof von Nesvady-Jánoskapart, Slowakei. In: Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 35, 237–249.
* Gabriel Nevizánsky 2019: Stredoveký a včasnonovoveký kostolný cintorín v Nesvadoch.
* Nevizánsky, G. – [[Prohászka Péter (régész)|Prohászka Péter]] 2018: A Naszvad-Jánoska parti közép- és kora újkori temető (Szőke Béla 1938. és 1943. évi ásatása). In: Musaeum Hungaricum 7, 9-20.
* [[Tóth Gábor]] 2018: Még egyszer Naszvad (Nesvady) honfoglaló sírjairól. In: Két világ határán. Kaposvár, 343-350.
* Nevizánsky, G. – Prohászka, P. 2018: Stredoveký a včasnonovoveký (kostolný) cintorín v Nesvadoch, v polohe Jánoska part (výskum Bélu Szőkeho v rokoch 1938 a 1943). In: Archaeologia historica 43/1, 21-33.
* Paterka Pál – Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
* [[Dobosi József]] 1997: Naszvad az én falum. Komárom.
* [[Nevizánszky Gábor]]-[[Ratimorsky Piroska]] 1991: Staromaďarské kostrové pohrebiská z 10. storočia v Nesvadoch. [[Arch. roz.]] 43, 259-280.
* [[Dodekné Chovan Ilona]] 1977: Az utolsó naszvadi takács. In: Madách Naptár. Pozsony, 227-230.
* [[Anton Točík]] 1968: Altmagyarische Gräberfelder in Südwestslowakei. Bratislava.
* [[Mikuláš Dušek]] 1959: Nové nálezy z doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Arch. roz. XI/4, 488-495, 504-508.
* [[Kálmán Béla (nyelvész)|Kálmán Béla]] 1943: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében. Érsekújvár.
* [[Szőke Béla (régész)|Szőke Béla]] 1941: Honfoglaláskori magyar sírok Naszvadon. Folia Archaeologica III-IV, 214-222.
* [[Manga János]] 1940: A Felvidék népművészete. In: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, 256-257.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nesvady.sk/ Naszvad honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20071013045547/http://nesvady.e-obce.sk/ E-obce.sk]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1129 Községinfó]
<!--(:Nagy Gábor 2890 Tata Bláthy Ottó u. 6.)-->
== Kapcsolódó lapok ==
* [[Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék]]
* [[Az árgyélus kismadár]] (Naszvadon gyűjtött népdal)
{{Komáromi járás (Szlovákia)}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:A Komáromi járás települései]]
[[Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék]]
[[Kategória:Komárom vármegye települései]]