Naturalis obligatio forrásának megtekintése

A '''naturalis obligatio''' vagy '''csonka kötelem''' a [[Polgári jog (jogág)|polgári jogban]] olyan [[kötelem]], amelynek követelései érvényes [[szerződés]]ből fakadnak, de a követelések állami – bírói – úton való kikényszerítésére nincs lehetőség. A [[jog]] az önkéntes szolgáltatást tudomásul veszi, gazdagító jogcímként elismeri.
[[Kép:Roulette wheel.jpg|bélyegkép|300px|A rulett játékhoz nyújtott [[kölcsön]] is naturalis obligatiónak tekinthető]]
== A római jogban ==
A naturalis obligatio a [[római jog]]ban, eredetileg csak hatalomalattiak peresíthetetlen kötelme – női családtagok, rabszolgák (a deliktuális kötelmek azonban mindig ''civilis obligatiók'') és családon belül a ''filius familias'' kötelme volt. Később azonban minden olyan kötelem ''naturalis obligatiónak'' minősült, amelyet nem lehetett peresíteni. Ha önként visszaadta ill. kifizette, úgy azt nem lehetett sem [[ajándékozás]]nak, sem tartozatlan fizetésnek tekinteni, tehát ezt később nem lehetett visszakövetelni. Ezenkívül lehetett [[beszámítás]]sal élni és megerősíteni [[zálogjog]]gal, [[kezesség]]gel, tartozás elismeréssel, novatioval (ez már perelhető), és [[civilis obligatio|civilis obligatióvá]] is alakítható. A naturalis obligatio romanista felfogásának hatása figyelemre méltó a modern kor feldolgozásaiban a ''obligation naturelle'' témájában. A klasszikus francia doktrínában valójában nem képzelhető el egy már létező (és már nem kikényszeríthető) polgári kötelezettségtől elválasztott természetes kötelezettség.<ref>[https://www.academia.edu/52462302/Esecuzione_indiretta_di_obbligazione_naturale Salerno, Francesco, ''Esecuzione indiretta di obbligazione naturale'', in ''Rosario Nicolò'', Napoly, Esi, 2011.]</ref>
== A hatályos magyar jogban ==
Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
*a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le,
*kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket, illetve
*azokat a követeléseket, amelyek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.<ref>{{Cite web |url=http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357520|title=Polgári Törvénykönyv }}</ref>
Az állam a szerencsejátékok jelentős részét megengedi, eltűri, de nem tekinti olyan gazdasági vagy erkölcsi célúnak, amely megindokolná jogi védelmüket, így a bírói utat elzárja ezen követelések érvényesítése elől (pl. nyúlfuttatásnál történő fogadás stb.)
Ha az állam engedélyezi a szerencsejátékot, akkor az abból eredő igények kikényszerítését is biztosítja (pl.: [[lottó]], [[totó]] stb.)
A tiltott szerencsejátékok (''itt a piros, hol a piros'', harci kutyák viadala) folytatása [[jogszabály]]ba ütközik, ennélfogva érvénytelen, a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani.
A jog meg kívánja akadályozni, hogy a játékszenvedély a játékost anyagi erejét meghaladó költekezésre vezesse, ezért a játék vagy fogadás céljára adott kölcsön visszafizetésének kikényszerítését még akkor sem ismeri el, ha engedélyezett játék céljára adták.
=== Érvényesítése ===
A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis, az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni. Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.357520 Ptk.] 6:121. § (1) - (3) bek.
[[Kategória:Jogtörténet]]
[[Kategória:Polgári jog]]