Nimfák forrásának megtekintése

{{egyért2|a görög-római mitológia istennőiről|Nimfa (egyértelműsítő lap)}}
{{Istenség infobox
|kép=Nymph with morning glory flowers.jpg
|képméret=250px
|képaláírás=Lefebvre, Jules Joseph: Nimfa reggeli virágkoszorúval
|vallás=[[ókori görög vallás]]}}
A '''nimfák''' az ókori [[görög mitológia]] alacsonyabb rangú női [[istenség]]ei vagy [[Szellem (vallás)|szellemlényei]]. A görög istennőktől eltérően a nimfákat általában a természet megszemélyesítőinek tekintették, akik jellemzően egy adott helyhez vagy tájhoz kötődtek. A szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák otthonai a különösen szép hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús mezők. Itt táncolnak, pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős [[szatír]]ok szerelmi vágyainak.  Istenek és istennők kísérői: ők [[Artemisz]] vadásznői, [[Apollón]] prófétái, [[Dionüszosz]] – a mulatozás és a fák istenének – partnerei (sőt Dionüszosz szerelme, [[Alphesziboia]] is nimfa), megjelennek a pásztoristenek, [[Pán]] és [[Hermész]] oldalán, de szívesen rajta felejtik szemüket a szép, délceg halandókon is.
== Etimológia ==
Az eredeti [[görög nyelv|görög]] νύμφη szó több értelmű. Jelentései: „menyasszony”, „elfátyolozott”, „rózsabimbó”<ref>[[Hészükhiosz (filológus)|Hészükhiosz]] szerint a νύμφη egyik jelentése "rózsabimbó"</ref> és "kiteljesedés"; [[latin nyelv|latin]] megfelelője a ''nubere'' jelentése „férjhez menni”. Ezek alapján elnevezésük a fiatalságot és a házasulandó kort, a férficsókra érett lányt jelöli.
Az eredeti görög νύμφη (nü-m-fé) szó több értelmű. Nimfa=tündérlány, mai szóhasználattal. Nő/nü/nu/ni számos nyelven lány/asszony jelentésű.
== Szimbolika ==
A nimfák elsősorban a termékenység megszemélyesítői. Alakjaik a természet minden területét átszövik. Kiemelt kötődésük a vizekhez, forrásokhoz és folyókhoz az élet folytonosságát, a múló időt jelképezi.
A víz – termékenyítő erő: a forrás kifejezi a keletkezést, a születést; a folyó az állandó változást; az óceán a feloldódást, a megsemmisülést. A nimfák a nő életének első szakaszát, annak „''fehér aspektus''”ait hordozzák. A fiatalság és az örök szépség megszemélyesítői, „szüzek”, már nem lányok, de még nem anyák. Ezt a időszakot az ún. „''vörös korszak''” az anyaság követi, majd a „''fekete korszak''”, az öregség.
A nimfák alakja jóval régebbi, jóval ősibb, mint a klasszikus antik kor, kultuszuk gyökerei a [[sámánizmus]]ban keresendők – a helyek, a növények és az állatok megtestesülései – elemi lények.
== A nimfák osztályozása ==
[[Fájl:Frederic Leighton - The Garden of the Hesperides.jpg|bélyegkép|250px|[[Frederic Leighton]]: [[Heszperiszek]] kertje]]
[[Fájl:Play of the Nereides by Arnold Böcklin.jpg|bélyegkép|250px|[[Arnold Böcklin]]: Játszó [[Naiaszok]]]]
A nimfák különböző csoportjai az általuk megszemélyesített természeti erők mentén alakultak ki. Neveik változatos és jóságos szerepükkel függenek össze – „valamennyi női név eredete egyszerű melléknév, amely megegyezik a ''nympha'' lényegével, bár eredendően nem létezett ortodox, kimerítő osztályozás e tünékeny teremtmények között.”<ref>Rose, Herbert Jennings: ''A Handbook of Greek Mythology'' 1959. 173. oldal</ref>
* föld nimfák
** alszeidák (völgyek, berkek)
** napaiák (szurdokok, völgyek)
** auloniadok (legelők)
** leimakidok (rétek)
** [[oreaszok]] (hegyek, barlangok)
** Minthe ([[menta]])
** [[heszperiszek]] (kert)
*** [[Aegle]] (a pompázó „kápráztató fény”)
*** [[Arethusza]]
*** [[Erütheia]] (vagy Erytheia)
*** [[Heszperia]] (vagy Hespereia)
*** Heszpera (vagy Hespere)
*** Heszperusza
** [[hamadrüaszok]] (fák)
*** [[drüaszok]] (tölgyfa)
*** [[meliák]] (manna-kőrisfa)
::* Leuce (fehér nyárfa)
::* Epimeliad (almafa)
* vízi nimfák
** heleaszok (lápok)
** [[ókeaniszok]] ([[Ókeanosz]] és [[Téthüsz]] lányai, leginkább a sós vizek)
** [[néreiszek]] ([[Néreusz]] lányai, lakóhelyük a Földközi-tenger)
** [[naiaszok]] (jellemzően a friss vizek)
*** Crinaeae (kutak)
*** limnadok vagy limnatidák (tavak)
*** Pegaeae (források)
*** Potameidák (folyók)
*** Eleionomae (mocsarak)
* Egyéb
** „[[Múzsák|Kasztaliai-nimfák”]] (klasszikus múzsák)
** lampadák (alvilág)
== Alakjuk a római korban ==
A görög nimfák változatos tájak és vidékek szellemalakjai voltak, nem más mint a latin ''genius loci,'' azaz a hely szelleme. (Kultuszuk népszerűségét leginkább a bonyolult [[Arethusza]] mítosz példázza.) A görög kultúrán nevelkedett [[Római irodalom|latin költők]] verseiben a nimfák hellén sokoldalúsága elmosódott és alakjaik keveredtek a hazai forrás- és folyamistenségekével (Juturna, Egeria, Cavmentis, Fontus). Mindezt tovább erősítette, hogy a ''Lymphakat'' (eredetileg ''Lumpae'') az ősitáliai hagyományok víz-istennőit nevük véletlen egyezősége alapján, a görög nimfákkal azonosították. A klasszicizáló római költészet hatására a vidéki emberek között, a források, barlangok, sziklahasadékok környékén kiteljesedett a nimfa kultusz. Ugyanakkor a Római Birodalom tanult osztályai körében betöltött szerepük fokozatosan csökkent és majdnem kizárólagosan a vízi elemek istenségeiként jelentek meg.
== Megjelenésük a művészetben ==
A festészet és szobrászat a nimfák legtöbbjét kedves, lányos ifjú nőként ábrázolja, meztelenül, vagy lenge ruhákban virágkoszorúval. A források nimfáit vizeskorsóval vagy urnával.
=== Festészet ===
[[Fájl:Pierre-Auguste Renoir 086.jpg|bélyegkép|250px|[[Pierre-Auguste Renoir]]: Nimfa a pataknál]]
* [http://www.wga.hu/art/a/albani/venus.jpg Albani: Vénusz nimfákkal és  kis kupidókkal]
* [http://www.wga.hu/art/j/jordaens/2/nymphs.jpg Jordaens: Nimfák a szerelem kútjánál]
* [http://www.wga.hu/art/c/cranach/lucas_e/2/07nymph.jpg Cranach: Fekvő nimfa]
* [http://www.wga.hu/art/c/cranach/lucas_e/2/08nymph.jpg Cranach: Nimfa]
* [http://www.wga.hu/art/r/rubens/23mythol/50mythol.jpg Rubens: Diána és a faunoktól megriadt nimfák]
* [http://www.wga.hu/art/r/rubens/23mythol/54mythol.jpg Rubens: Nimfák és utcai szatírok]
* [[Rembrandt]]: [[Fürdőző Diána, Aktäon és Kallisztó]]
* [[Jean-Baptiste Camille Corot]]: Nimfák tánca
* Jean-Baptiste Camille Corot: Kupidóval játszó nimfa
* [[Jacob Jordaens]]: [[Puttó|Kupidó]] és az alvó nimfák.
* [[Édouard Manet]]: Meglepett nimfa 1861
* [[Tiziano Vecellio|Tiziano]]: Alvó nimfa (1570)
* [[Henryk Siemiradzki]]: Játszó naiaszok (1880)
=== Szobrászat ===
[[Fájl:Karlsruhe Nymphenbrunnen.jpg|bélyegkép|250px|Kutak a nimfák kertjében, [[Karlsruhe]]]]
Az ókori alkotások közül a legismertebbek [[Praxitelész]] szobrai és [[Arkeszilaosz (szobrász)|Arkeszilaosz]] nimfákat és szatírokat ábrázoló szoborcsoportjai. A nimfák alakjai a későbbi korok szobrászait is megihlették; alakjaikat előszeretettel ábrázolták szökő-, és díszkutakon.
=== Egyéb megjelenéseik ===
* ''Nimfák''nak nevezték a „földanya” papnőit, akik az ókori templomokban szexuális ceremóniákkal áldoztak az istennőnek.
* A ''[[nümphaion (épülettípus)|nimfaion]]''  egy forrás fölé épített, nimfaszentély vagy templom.
* A [[középkor]] idején (főként  Észak-Európában) a ''nimfa'' szót [[boszorkány]], illetve [[tündér]] értelemben használták, mert mindkettőt a kereszténység előtti papnőkkel azonosították.
* A ''nimfák'' és a szexualitás eredendő kapcsolata többé kevésbé megjelenik az európai [[mese]]- és [[monda]]világban is. Nevükből ebből ered  a [[nimfománia]] kifejezés, mint felfokozott szexuális motiváció, „szenvedély”.
* [[Vladimir Nabokov]] ''[[Lolita (regény)|Lolita]]'' című regényéből származik a ''„nimfácska”''  kifejezés, a fiatal lányok azon típusára, akik kirívó szexuális vonzerővel bírnak.
* Néhány [[kultúra|kultúrában]] a ''nimfa'' a [[női nemi szervek|női nemi szerv]] jelképe, a lótuszvirág, vagy a vízililiom (a tündérrózsa-félék – ''Nymphaeaceae'' – családjába tartozó vízinövények), illetve bizonyos [[kagylók|kagyló]]k, például a [[kauri kagyló]] mintájára.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Pauszaniasz Periégétész]]: ''Görögország leírása''
* Walter Burkert: ''Greek Religion'',  Harvard University Press, 1985. {{ISBN|0-674-36280-2}} {{en}}
* Rose, Herbert Jennings: ''A Handbook of Greek Mythology'', E.P. Dutton & Co., New York, 1959. {{ISBN|0-525-47041-7}} {{en}}
* [[Robert Graves]]: ''A görög mítoszok'', Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981.(Szíjgyártó László fordítása) Eredeti kiadás: [[Robert Graves]]: ''The Greek Myths'', Harmondsworth, Penguin, 1955.
* [[Kerényi Károly]]: ''A görög mitológia'', 1997. {{ISBN|9789639020924}}
* Krause: ''A múzsák, gráciák, hórák és nimfák'' (eredeti címén: ''Die Musen, Grazien, Horen und Nymphen''), Halle, 1871;{{de}}
== További információk ==
{{Commonskat|Nymphs}}
* [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b151/ch01s490.html  Janus Pannonius: Az olasz nimfák legdicsőbbikének ]
* [http://www.paleothea.com/Nymphs.html Információs oldal]
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007509.html Pallas nagy lexikona, Nimfák]
* [https://web.archive.org/web/20050504154536/http://www.mfk.u-szeged.hu/~koncz/docs/gorog/xnimfak.htm Nőalakok a görög mitológiában]
* [http://www.valtozovilag.hu/qc/N.htm#eleje Nimfák]
{{Görög mitológia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Ókor}}
[[Kategória:Nimfák]]