Norvégia forrásának megtekintése

{{hasonló|[[Norge (egyértelműsítő lap)]]}}
{{részben nincs forrás}}
{{Ország infobox
 | teljes név            = Norvég Királyság
 | saját név             = ''Kongeriket Norge {{forrásnyelv|bokmål}}<br/>Kongeriket Noreg {{forrásnyelv|nynorsk}}<br/>Norgga gonagasriika {{forrásnyelv|északi számi}}''
 | idegen karakteres név =
 | zászló                = Flag of Norway.svg
 | címer                 = Coat of Arms of Norway.svg
 | zászlóleírás          = Norvégia zászlaja
 | címerleírás           = Norvégia címere
 | előtag                =
 | mottó                 = ''Alt for Norge''<br/><small>''(Mindent Norvégiáért)''</small>
 | himnusz               = ''[[Norvégia himnusza|Ja, vi elsker]]''<br />[[Fájl:Norway (National Anthem).ogg|center]]
 | nemzeti dal           =
 | térkép                = Europe-Norway.svg
 | főváros               = [[Oslo]]
 | szélességi fok        = 59
 | szélességi ívperc     = 56
 | szélességi ívmásodperc= 58
 | szélesség             = É
 | hosszúsági fok        = 10
 | hosszúsági ívperc     = 45
 | hosszúsági ívmásodperc= 23
 | hosszúság             = K
 | legnagyobb város      =
* [[Oslo]]
* [[Bergen (Norvégia)|Bergen]]
 | államforma            = [[monarchia]]
 | vezető cím 1          = '''[[Norvégia uralkodóinak listája|Király]]'''
 | vezető név 1          = [[V. Harald norvég király|V. Harald]]
 | vezető cím 2          = '''[[Norvégia miniszterelnökeinek listája|Miniszterelnök]]'''
 | vezető név 2          = [[Jonas Gahr Støre]]
 | hivatalos nyelv       = [[Norvég nyelv|norvég]] <small>([[bokmål]], [[Nynorsk nyelv|nynorsk]]),</small><br/>[[számi nyelvek]] <small>([[Északi számi nyelv|északi számi]], [[Lulei számi nyelv|lulei]])
 | beszélt nyelvek       =
 | szuverenitás típusa   =
 | szuverenitás megnevezése=
 | esemény 1             =
 | esemény 1 dátum       =
 | elődállamok           =
 | utódállamok           =
 | EU-csatlakozás        =visszavont
 | EU-kilépés            =
 | tagság                = {{Wikidata|P463}} <!-- a Wikidatából, ott teljes lista van-->
 | hadban áll            =
 | népességrangsorban    =
 | becsült népesség      = 5 594 340 <ref name="ssbf">{{Cite web|url=https://www.ssb.no/en/befolkning/folketall/statistikk/befolkning|title=Population, 2025-01-01|publisher=Statistics Norway|date=2025-02-25|accessdate=2025-02-26|language=en}}</ref>
 | becsült népesség éve  = 2025
 | népsűrűség            = 15
 | népsűrűség forrás     = [https://www.worldometers.info/world-population/norway-population/ Worldometers 2020]
 | népsűrűségi rangsorban= 213.
 | etnikumok             = [[norvégok]], [[Számik|lappok]] stb.
 | vallások              =
 | GDP                   = 526,9 milliárd [[Amerikai dollár|$]]
 | GDP megjegyzés        = 2024-es becslések
 | GDP-rangsorban        = 27.
 | GDP vásárlóerő-paritás= 461 milliárd [[Amerikai dollár|$]]
 | GDP per fő            = 94 660 [[Amerikai dollár|$]]
 | GDP per fő rangsorban = [[Országok GDP szerinti listája (PPP)|3.]]
 | GDP per fő vásárlóerő-paritás= 82 832 [[Amerikai dollár|$]]
 | HDI                   = 0.966 <small>(2023)</small><ref name="UNHDR">{{Cite web|date=13 March 2024 |title=Human Development Report 2023/2024 |url=https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2023-24reporten.pdf|url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20240313164319/https://hdr.undp.org/system/files/documents/global-report-document/hdr2023-24reporten.pdf |archive-date=13 March 2024 |access-date=13 March 2024 |publisher=[[Az ENSZ Fejlesztési Programja|United Nations Development Programme]] |language=en}}</ref>
 | HDI év                =
 | HDI rangsorban        = [[Országok listája az emberi fejlettségi index alapján|2.]]
 | HDI kategória         = nagyon magas
 | Gini-index            = 23,5
 | Gini-index év         =
 | írástudatlanság       =
 | terület               = 385,207<ref name="kart_2019">{{Cite web|url=https://www.kartverket.no/Kunnskap/Fakta-om-Norge/Arealstatistikk/Arealstatistikk-Norge/|title=Arealstatistics for Norway 2019|publisher=Kartverket, mapping directory for Norway|year=2019|accessdate=2019-03-26}}</ref>
 | területi rangsorban   = 67.
 | víz                   = 5,7
 | időzóna               = [[Közép-európai idő|CET]]
 | eltérés UTC-től       = +1
 | nyári időzóna         = [[Közép-európai nyári idő|CEST]]
 | eltérés UTC-től nyáron= +2
 | pénznem               = norvég korona
 | pénznem ISO-kódja     = NOK
 | internet TLD          = no
 | gépkocsijel           = N
 | hívókód               = +47
 | villamos hálózat      =
 | elektromos csatlakoz  =
 | segélyhívó szám       =
 | közlekedés iránya     = jobb
 | wikicommons           = Norway
}}
'''Norvégia''' ([[Norvég nyelv|norvégul]]: ''Norge'' ([[bokmål]]), ''Noreg'' ([[Nynorsk nyelv|nynorsk]]); [[Északi számi nyelv|északi lappul]]: ''Norga''), vagy hivatalos nevén a '''Norvég Királyság''' ([[Norvég nyelv|norvégul]]: ''Kongeriket Norge'' ([[bokmål]]), ''Kongeriket Noreg'' ([[Nynorsk nyelv|nynorsk]]); [[Északi számi nyelv|északi lappul]]: ''Norgga gonagasriika''), egy [[Skandinávia|skandináv ország]] [[Észak-Európa|Észak-Európában]]. Az ország szárazföldi határát keleten [[Svédország]], északkeleten [[Finnország]] és [[Oroszország]] jelenti, míg délen a [[Skagerrak]] tengerszoroson át [[Dánia|Dániával]] van vízi összeköttetése. Az állam a [[Skandináv-félsziget]] nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a [[Jan Mayen-sziget]] és a [[Spitzbergák]] területe, továbbá külbirtokai az [[I. Péter-sziget]] az [[Antarktisz]] közelében és a [[Bouvet-sziget]] az [[Atlanti-óceán]] déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a [[Maud királyné föld]]re, amely azonban az [[Antarktisz-egyezmény]] hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe {{szám|385203}} négyzetkilométer, mellyel a [[Országok terület szerinti listája|világ 67.]] és [[Európai országok terület szerinti listája|Európa 6. legnagyobb országa]]. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a [[fjord]]jairól ismert.
Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. [[Emberi fejlettségi index]]e (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön.<ref>{{Cite web |title=2019 Human Development Index Ranking {{!}} Human Development Reports |url=http://hdr.undp.org/en/content/2019-human-development-index-ranking |work=hdr.undp.org |accessdate=2020-06-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200518055421/http://hdr.undp.org/en/content/2019-human-development-index-ranking |archivedate=2020-05-18 }}</ref> HDI besorolása: nagyon magas'''.''' Társadalmi berendezkedése [[alkotmányos monarchia]] és [[képviseleti demokrácia]], ahol a [[Norvégia alkotmánya|norvég alkotmány]] értelmében a [[A hatalmi ágak szétválasztása|hatalmi ágak megoszlanak]] a parlament, azaz a ''[[Storting]]'', a kabinet és a [[Legfelsőbb Bíróság (Norvégia)|Legfelsőbb Bíróság]] között. Államfője az [[Norvégia uralkodóinak listája|ország királya]], [[V. Harald norvég király|V. Harald]]. A bennszülött [[számik]]nak bizonyos mértékű önrendelkezésük van a [[Norvégiai számi parlament|számi parlamenten]] keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-nak, továbbá tagja az [[Európai Szabadkereskedelmi Társulás]]nak, az [[Európa Tanács|Európa-]] és az [[Északi Tanács]]nak, az [[Európai Gazdasági Térség]]nek, a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]]-nak, [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-nek és a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]] is, de nem tagja az [[Európai Unió]]nak.. Fővárosa és egyben [[Norvégia városai|legnagyobb városa]]: [[Oslo]].
== Nevének eredete ==
A ''norvég'' elnevezést először a [[vikingek|viking]] korban, a [[10. század]] utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló [[óangol nyelv|óangol változata]] már 880-ból ismert. Akkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a [[Kattegat]] partjaitól egészen a [[Lofoten]]-szigetekig, sőt attól északra, a partmenti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.{{refhely|Pósán|93. o.|azonos=P93}}
A [[középkor]]i norvég történeti hagyomány azonban egy másik [[etimológia]] szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a ''Historia Norvegiae'' szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve, akit a [[latin nyelv]]ű krónika mellett a ''Saga Olafs Tryggvasonar'' is említ.{{refhely|azonos=P93}}
== Földrajza ==
{{Bővebben|Norvégia földrajza}}
Norvégia [[Észak-Európa|Észak-Európában]], a [[Skandináv-félsziget]] nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a [[Skandináv-hegység]] borítja. [[Fjord]]okkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25&nbsp;000&nbsp;km hosszú. Az országot keleten 2542&nbsp;km-es szárazföldi határ választja el [[Svédország]]tól, [[Finnország]]tól és [[Oroszország]]tól. Nyugatról és délről a [[Norvég-tenger]], az [[Északi-tenger]] és a [[Skagerrak]], északról pedig a [[Barents-tenger]] határolja.
A norvég szárazföld legdélibb pontja [[Lindesnes]] világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális [[Európa]] legészakibb pontja) [[Nordkinn-fok|Kinnarodden]]. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres [[Galdhøpiggen]].
[[Fájl:Terytoria zależne Norwegii.png|bélyegkép|180px|Norvégia és külbirtokai: a [[Spitzbergák]], a [[Jan Mayen-sziget]], az [[I. Péter-sziget]], a [[Bouvet-sziget]] és a [[Maud királyné föld]]]]
A Norvég Királyság részét képezi [[Spitzbergák|Svalbard]] és [[Jan Mayen-sziget]] is. A [[Bouvet-sziget]] az Atlanti-óceán déli részén és az [[I. Péter-sziget]] a [[Csendes-óceán]]on Norvégia függő területei (de nem részei a királyságnak); ezeken kívül jogot formál az [[antarktisz]]i [[Maud királyné föld]]re is, ahol az állandó [[Troll kutatóállomás]] működik.
323&nbsp;802&nbsp;km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint [[Olaszország]] vagy az [[Egyesült Királyság]], de az ország nagy része hegyvidékes, korábban [[gleccser]]ek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a [[fjord]]ok: mély, gleccservájta völgyek, amelyeket a [[kainozoikumi eljegesedés]] máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a [[Sogne-fjord]]. Számos gleccser és [[vízesés]] is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a [[Geiranger-fjord]] és a [[Nærøy-fjord]] – a természeti [[világörökség]] részei.
Az ország főként [[gránit]] és [[gneisz]] sziklákon fekszik, de a [[Pala (kőzet)|pala]], a [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és a [[homokkő]] is gyakori.
Norvégiát hagyományosan öt [[Norvégia földrajzi régiói|földrajzi régióra]] tagolják:
* [[Észak-Norvégia|Nord-Norge]]
* [[Trøndelag]]
* [[Vestlandet]]
* [[Østlandet]]
* [[Sørlandet]]
<gallery>
Geiranger Norwegen1.JPG|Jellemző norvég falusi táj
Fjord in Norway.jpg|A Nærøy-fjord
Reine Lofoten 2009.JPG|Reine környéke az ország északi részén
Norway Preikestolen.jpg|Tájkép, Preikestolen
</gallery>
[[Fájl:Aurora & sunset.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Sarki fény]] [[Tromsø]]nál]]
=== Éghajlat ===
{{fő|Norvégia éghajlata}}
A [[Golf-áramlat]]nak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a [[hőmérséklet]] és több a [[csapadék]], főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része [[szubarktikus éghajlat|szubarktikus]], míg [[Spitzbergák|Svalbard]] [[sarkvidéki éghajlat|sarkvidéki]] [[tundra]] éghajlatú.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az [[északi sarkkör]]ön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
=== Élővilág ===
{{lásd|:Kategória:Norvégia állatvilága}}
=== Nemzeti parkok ===
{{lásd|Norvégia nemzeti parkjainak listája}}
== Történelem ==
[[Fájl:Vikings-Voyages.png|bélyeg|200px|A [[vikingek|viking]] kalandozások (kék vonallal jelezve)]]
{{bővebben|Norvégia történelme}}
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva [[Széphajú Harald]] [[872]]-ben megalapította az egységes norvég államot.
[[Fájl:Kalmar Union ca. 1500.svg|bélyeg|200px|A [[kalmari unió]] [[1500]] körül]]
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették [[Izland]]ot. [[1000]] körül eljutottak [[Grönland]]ra és az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] partokra is. A [[13. század]]ban sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s [[1319]] és [[1363]] között Svédországgal, valamint [[1380]]-tól [[Dánia|Dániával]] perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. [[1397]] és [[1524]] közt Norvégia [[Dánia|Dániával]] és [[Svédország]]gal együtt a [[I. Margit dán királynő|Margit királynő]] által 1397-ben létrehozott [[kalmari unió]] részét képezte. [[1523]]-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. [[1537]]-ben Norvégiában bevezették a [[protestantizmus]]t, megszüntették a [[trondheim]]i [[érsek]]séget. Megszűnt a zarándoklat [[Nidaros]]ba, [[Szent Olaf]] sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az [[egyház]]i jövedelmek [[Koppenhága|Koppenhágába]] folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
{{lásd|:Kategória:Az 1655–60-as északi háború csatái}}
[[1814]]-ben a [[kieli béke|kieli békében]] Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország [[norvég függetlenségi háború|katonai erővel]] ismét perszonálunióba kényszerítette, ami [[1905]]. [[június 7.|június 7-éig]] állt fenn. A [[19. század]]ban virágzott a norvég [[nemzeti romantika|romantikus]] nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat ([[Henrik Wergeland]], [[Bjørnstjerne Bjørnson]], [[Peter Christen Asbjørnsen]], [[Jørgen Moe]], [[Henrik Ibsen]]), a festészetet ([[Hans Gude]], [[Edvard Munch]], [[Adolph Tidemand]]), a zenét ([[Edvard Grieg]]). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a [[bokmål]] és a [[nynorsk]].
Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a [[monarchia]] többséget kapott a [[köztársaság]]gal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra ''Carl'' dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A [[VII. Haakon norvég király|VII. Haakon]] nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.
Mindkét [[világháború]]ban semleges kívánt maradni Norvégia, de a [[második világháború]]ban 1940. április 9-én [[Harmadik Birodalom|Németország]] [[Norvégia megszállása|megtámadta]]. A [[szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] is tervezték Norvégia megszállását, és a [[Brit Királyi Haditengerészet|brit flotta]] elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak [[1940]] áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében [[Dunkerque]] kiürítésétől a [[normandiai partraszállás]]ig.
A háború után a [[szociáldemokrata|szociáldemokraták]] jutottak hatalomra, a [[hidegháború]] idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a [[NATO]]-hoz, szoros szövetségese volt az [[Amerikai Egyesült Államok]]nak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az [[Európai Unió]]hoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.
== Államszervezet és közigazgatás ==
[[Fájl:Oslo palace1.jpg|bélyeg|220px|A királyi palota Oslóban]]
[[Fájl:Harald V of Norway in Slovenia in 2011 (crop).jpg|bélyeg|bal|150px|[[V. Harald norvég király]]]]
=== Alkotmány, államforma ===
[[Fájl:Storting Spring 2016.JPG|bélyeg|220px|A norvég parlament, a ''Storting'' épülete [[Oslo|Oslóban]]]]
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, [[alkotmányos monarchia]]. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg [[V. Harald norvég király|V. Harald]] (1991. január 17-e óta).
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű [[parlament]], a norvég parlamentarizmus bevezetése óta ([[1884]]) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket négyévenként választanak meg. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
=== Politikai pártok ===
* [[Munkáspárt (Norvégia)|Munkáspárt]] (szociáldemokrata)
* [[Haladás Párt (Norvégia)|Haladás Párt]] (liberál-konzervatív)
* [[Konzervatív Párt (Norvégia)|Konzervatív Párt]]
* [[Szocialista Baloldali Párt]]
* [[Keresztény Néppárt (Norvégia)|Keresztény Néppárt]]
* [[Centrumpárt (Norvégia)|Centrumpárt]]
* [[Venstre (Norvégia)|Venstre]] (szociálliberális)
* [[Vörös Választási Szövetség]] (marxista)
=== Közigazgatási beosztás ===
:''Lásd még: a [[Norvégia hagyományos régiói]] cikket''
[[Fájl:Map Norway political-geo.png|bélyegkép|jobbra|350px|Norvégia közigazgatási térképe 2017]]
[[Fájl:Fylkesinndeling2024 original.webp|bélyeg|bal|Norvégia 15 megyéje (2024)<ref name="fylker">{{Cite web|url=https://www.regjeringen.no/no/tema/kommuner-og-regioner/kommunestruktur/fylkesinndelingen-fra-2024/id2922222/|title=Fylkesinndelingen fra 2024 |publisher=Regjeringen|date=2022-07-05|accessdate=2024-03-05|language=no}}</ref>]]
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header"
!#
!Megye (2024)<ref name="fylker" />
!Székhely
|-
| align=left|3||[[File:Oslo_komm.svg|28px]] [[Oslo]]||[[Oslo]]
|-
| align=left|11||[[File:Rogaland_våpen.svg|28px]] [[Rogaland]]||[[Stavanger]]
|-
| align=left|15||[[File:Møre_og_Romsdal_våpen.svg| 27x27px]] [[Møre og Romsdal]]||[[Molde]]
|-
| align=left|18||[[File:Nordland_våpen.svg|28px]] [[Nordland]]||[[Bodø]]
|-
| align=left|31||[[File:Østfold_våpen.svg|28px]] [[Østfold]]||[[Sarpsborg]]
|-
| align=left|32||[[File:Akershus_våpen.svg|28px]] [[Akershus megye|Akershus]]||[[Oslo]]
|-
| align=left|33||[[File:Buskerud_våpen.svg|28px]] [[Buskerud]]||[[Drammen]]
|-
| align=left|34||[[File:Innlandet_våpen.svg|28px]] [[Innlandet]]||[[Hamar]]
|-
| align=left|39||[[File:Vestfold våpen.svg|28px]] [[Vestfold]]||[[Tønsberg]]
|-
| align=left|40||[[File:Telemark våpen.svg|28px]] [[Telemark]]||[[Skien]]
|-
| align=left|42||[[File:Agder_våpen.svg|28px]] [[Agder]]||[[Kristiansand]]
|-
| align=left|46||[[File:Vestland_våpen.svg|28px]] [[Vestland]]||[[Bergen (Norvégia)|Bergen]]
|-
| align=left|50||[[File:Trøndelag våpen.svg|28px]] [[Trøndelag]]||[[Steinkjer]]
|-
| align=left|55||[[File:Troms våpen.svg|28px]] [[Troms]]||[[Tromsø]]
|-
| align=left|56||[[File:Finnmark våpen.svg|28px]] [[Finnmark]]||[[Vadsø]]
|}{{clear|left}}
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header"
! scope="col" | Megye (2017)
! scope="col" | Székhely
! scope="col" | Népesség (fő)
! scope="col" | Régió
|-
| [[Fájl:Akershus våpen.svg|25px]] [[Akershus megye|Akershus]]
| [[Oslo]]
| {{szám|573326}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Aust-Agder våpen.svg|25px]] [[Aust-Agder megye|Aust-Agder]]
| [[Arendal]]
| {{szám|113518}}
| [[Sørlandet]]
|-
| [[Fájl:Buskerud våpen.svg|25px]] [[Buskerud megye|Buskerud]]
| [[Drammen]]
| {{szám|271252}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Finnmark våpen.svg|25px]] [[Finnmark megye|Finnmark]]
| [[Vadsø]]
| {{szám|75207}}
| [[Észak-Norvégia]]
|-
| [[Fájl:Hedmark våpen.svg|25px]] [[Hedmark megye|Hedmark]]
| [[Hamar]]
| {{szám|194236}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Hordaland våpen.svg|25px]] [[Hordaland megye|Hordaland]]
| [[Bergen (Norvégia)|Bergen]]
| {{szám|503100}}
| [[Vestlandet]]
|-
| [[Fájl:Møre og Romsdal våpen.svg|25px]] [[Møre og Romsdal megye|Møre og Romsdal]]
| [[Molde]]
| {{szám|266600}}
| [[Vestlandet]]
|-
| [[Fájl:Nord-Trøndelag våpen.svg|25px]] [[Nord-Trøndelag megye|Nord-Trøndelag]]
| [[Steinkjer]]
| {{szám|134118}}
| [[Trøndelag]]
|-
| [[Fájl:Nordland våpen.svg|25px]] [[Nordland megye|Nordland]]
| [[Bodø]]
| {{szám|240527}}
| [[Észak-Norvégia]]
|-
| [[Fájl:Oppland våpen.svg|25px]] [[Oppland megye|Oppland]]
| [[Lillehammer]]
| {{szám|187723}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Oslo komm.svg|25px]] [[Oslo]]
| [[Oslo]]
| {{szám|2454712}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Rogaland våpen.svg|25px]] [[Rogaland megye|Rogaland]]
| [[Stavanger]]
| {{szám|472300}}
| [[Vestlandet]]
|-
| [[Fájl:Sogn og Fjordane våpen.svg|25px]] [[Sogn og Fjordane megye|Sogn og Fjordane]]
| [[Leikanger]]
| {{szám|109700}}
| [[Vestlandet]]
|-
| [[Fájl:Sør-Trøndelag våpen.svg|25px]] [[Sør-Trøndelag megye|Sør-Trøndelag]]
| [[Trondheim]]
| {{szám|351805}}
| [[Trøndelag]]
|-
| [[Fájl:Telemark våpen.svg|25px]] [[Telemark megye|Telemark]]
| [[Skien]]
| {{szám|171333}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Troms våpen.svg|25px]] [[Troms megye|Troms]]
| [[Tromsø]]
| {{szám|161771}}
| [[Észak-Norvégia]]
|-
| [[Fájl:Vest-Agder våpen.svg|25px]] [[Vest-Agder megye|Vest-Agder]]
| [[Kristiansand]]
| {{szám|177906}}
| [[Sørlandet]]
|-
| [[Fájl:Vestfold våpen.svg|25px]] [[Vestfold megye|Vestfold]]
| [[Tønsberg]]
| {{szám|240398}}
| [[Østlandet]]
|-
| [[Fájl:Østfold våpen.svg|25px]] [[Østfold megye|Østfold]]
| [[Sarpsborg]]
| {{szám|284493}}
| [[Østlandet]]
|}
=== Védelmi rendszer ===
{{Bővebben|Norvégia hadereje}}
== Népesség ==
[[Fájl:Bjørvika TRS 060605.jpg|bélyeg|200px|[[Oslo]] központja]]
=== Általános adatok ===
Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A [[bevándorlás]] teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki [[2005]]-ben.
=== Népességének változása ===
{{népességdiagram}}
=== Legnépesebb települések ===
{{bővebben|Norvégia városai}}
{| class="infobox" style="text-align:center; width:97%; margin-right:10px; font-size:90%"
! colspan="8" style="background:#e9e9e9; padding:0.3em; line-height:1.2em;"|Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)<ref>https://www.citypopulation.de/en/norway/cities/</ref>
|-
!rowspan=30|
[[File:14-09-02-oslo-RalfR-236.jpg|150px]]<br /><small>[[Oslo]]</small><br />[[File:Bergen panorama at night - panoramio (1).jpg|150px]]<br /><small>[[Bergen (Norvégia)|Bergen]]</small><br />
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| <small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"| Település
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| Népesség
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| <small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"| Település
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| Népesség
!rowspan=21|
[[File:2010-08-04 - Trondheim - Nidarosdom 2 - panoramio - Edgar El.jpg|150px]]<br /><small>[[Trondheim]]</small><br />[[File:Vaagen-modf.jpg|150px]]<br /><small>[[Stavanger]]</small><br />
|-
| style="background:#f0f0f0"| 1 ||align=left | '''[[Oslo]]''' || 709 037 || style="background:#f0f0f0"| 11 ||align=left | '''[[Sandnes]]''' || 82 548
|-
| style="background:#f0f0f0"| 2 ||align=left | '''[[Bergen (Norvégia)|Bergen]]''' || 289 330 || style="background:#f0f0f0"| 12 ||align=left | '''[[Tromsø]]''' || 77 992
|-
| style="background:#f0f0f0"| 3 ||align=left | '''[[Trondheim]]''' || 212 660 || style="background:#f0f0f0"| 13 ||align=left | '''[[Ålesund]]''' || 67 520
|-
| style="background:#f0f0f0"| 4 ||align=left | '''[[Stavanger]]''' || 146 011 || style="background:#f0f0f0"| 14 ||align=left | '''[[Sandefjord]]''' || 65 574
|-
| style="background:#f0f0f0"| 5 ||align=left | '''[[Bærum]]''' || 129 874 || style="background:#f0f0f0"| 15 ||align=left | '''[[Nordre Follo]]''' || 62 245
|-
| style="background:#f0f0f0"| 6 ||align=left | '''[[Kristiansand]]''' || 115 569 || style="background:#f0f0f0"| 16 ||align=left | '''[[Sarpsborg]]''' || 59 038
|-
| style="background:#f0f0f0"| 7 ||align=left | '''[[Drammen]]''' || 103 291 || style="background:#f0f0f0"| 17 ||align=left | '''[[Tønsberg]]''' || 58 561
|-
| style="background:#f0f0f0"| 8 ||align=left | '''[[Asker község|Asker]]''' || 97 784 || style="background:#f0f0f0"| 18 ||align=left | '''[[Skien]]''' || 55 924
|-
| style="background:#f0f0f0"| 9 ||align=left | '''[[Lillestrøm]]''' || 91 515 || style="background:#f0f0f0"| 19 ||align=left | '''[[Bodø]]''' || 53 259
|-
| style="background:#f0f0f0"| 10 ||align=left | '''[[Fredrikstad]]''' || 84 444 || style="background:#f0f0f0"| 20 ||align=left | '''[[Moss (Norvégia)|Moss]]''' || 51 240
|}
{{Clear}}
[[File:Population density of Norway counties.png|thumb|200px|Norvégia népsűrűsége 2020-ban]]
[[File:Målformer i Norge.svg|thumb|200px|Norvégia hivatalos írásbeli nyelve
{| width=100%
|-
| valign=top |
{{Legend|inline=1|#fd6c52|[[bokmål]]}}
{{Legend|inline=1|#00c7f4|[[Nynorsk nyelv|nynorsk]]}}
{{Legend|inline=1|gray|semleges}}
|} ]]
=== Etnikai megoszlás ===
2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a [[Norvégok|norvég]] etnikai csoporthoz.<ref name="ssb.no">{{cite web|url=http://www.ssb.no/english/subjects/02/01/10/innvbef_en/tab-2012-04-26-04-en.html |title=Archived copy |accessdate=2013-02-06 |url-status=dead |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130206040422/http://www.ssb.no/english/subjects/02/01/10/innvbef_en/tab-2012-04-26-04-en.html |archivedate=6 February 2013 |df=dmy }}</ref>
Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.<ref name="Nor" />
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header"
! No.
! Bevándorlók eredete<ref>emigránsok és emigránsoktól norvégiai születésűek</ref>
! Számban <br>(2020-ban)<ref name="Nor">{{Cite web|url=http://www.ssb.no/en/innvbef/|work=Statistics Norway|title=Immigrants and Norwegian-born to immigrant parents, 1 January 2020|language=no}}</ref>
|-
| 1.
| {{flag|Lengyelország}}
| 115 416
|-
| 2.
| {{flag|Litvánia}}
| 47 304
|-
| 3.
| {{flag|Svédország}}
| 44 773
|-
| 4.
| {{flag|Szomália}}
| 43 273
|-
| 5.
| {{flag|Pakisztán}}
| 41 674
|-
| 6.
| {{flag|Szíria}}
| 36 000
|-
| 7.
| {{flag|Irak}}
| 31 026
|-
| 8.
| {{flag|Eritrea}}
| 22 268
|-
| 9.
| {{flag|Németország}}
| 28 258
|-
| 10.
| {{flag|Fülöp-szigetek}}
| 26 334
|}
=== Vallási megoszlás ===
A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[Norvég Egyház]]hoz.<ref>[http://www.ssb.no/en/kultur-og-fritid/statistikker/kirke_kostra Church of Norway, 2016] Statistisk Norway 2017-05-03</ref> Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]] mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.
=== Nyelv ===
Az ország hivatalos nyelve a [[norvég nyelv|norvég]]. Két írott változata a [[bokmål]] és a [[Nynorsk nyelv|nynorsk]].
Az országban sok [[nyelvjárás]]t is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a [[számi nyelvek]] is.<ref>https://www.regjeringen.no/no/tema/urfolk-og-minoriteter/nasjonale-minoriteter/midtspalte/minoritetssprakpakta/id86936/</ref>
=== Oktatási rendszer ===
{{csonk-szakasz}}
==== Egyetemek ====
{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header"
! Egyetem || Alapítva || Hallgatók száma || Munkavállaló
|-
|[[Kép:UiO logo.png|25px]] [[Oslói Egyetem]] [http://www.uio.no/]|| [[1811]] || 30.345 || 4.600
|-
| [[Bergeni Egyetem]] [http://www.uib.no/]|| [[1946]] || 17.000 || 3.000
|-
| [[Tromsøi Egyetem]] [http://uit.no/] – a "világ legészakibb egyeteme" || [[1972]] || 9.000 || 2.500
|-
|[[Kép:Logo-Ntnu.svg|25px]] [[Norvég Műszaki és Tudományos Egyetem]] [http://www.ntnu.no/]|| [[1996]] (több műszaki egyetem összevonásából) || 20.000 || 3.500
|-
|[[Kép:Uni as.svg|25px]] [[Környezet- és Élettudományi Egyetem]] [http://www.umb.no/]|| [[2005]] (volt főiskola) || 2.800 || 870
|-
|[[Kép:UiS Logo.svg|25px]] [[Stavangeri Egyetem]] [http://www.uis.no/]|| [[2005]] (volt főiskola) || 9.000 || 910
|-
|[[Agderi Egyetem]] [http://www.uia.no/] {{Wayback|url=http://www.uia.no/ |date=20111005162738 }}|| [[2007]] (zuvor Hochschule Agder) || 8.000 || 800
|-
|[[Kép:Slik-blir-OsloMet-logoen.png|25px]] [[Oslomet|OsloMet]] [https://www.oslomet.no/]|| 2011 (volt főiskola Oslóban és Akershusban) || 20.000 || 2.100
|-
|[[Nord universitet]] [http://www.nord.no/]
|2016 (volr több főiskola)
|12.000
|1.200
|-
|[[Kép:Logo of USN.svg|25px]] [[Universitetet i Sørøst-Norge]] [https://www.usn.no/]
|2018 (volt főiskola)
|18.000
|1.360
|}
=== Szociális rendszer ===
{{bővebben|Skandináv jóléti modell}}
Az egészségügyi kiadások a [[Bruttó hazai termék|GDP]] 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.<ref>http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/NOR |hozzáférés 2014-11-5</ref>
== Gazdaság ==
{| class="infobox" style="{{float right}} font-size: 90%; border: 1px solid #999; width: 325px;"
|- style="background:#f5f5f5"
! colspan="3" | Gazdasági mutatók
|-
| [[Bruttó hazai termék|GDP]] (nominális) || 485,5 mrd $ <small>(2023)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=NO</ref>
|-
| GDP növekedési ráta || -0,8% <small>(2024 Q1)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/gdp-growth-annual</ref>
|-
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 104 460 $ <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=NO&view=chart%2C</ref>
|-
| [[Államadósság]] || 215,1 mrd € <small>(2022)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com">https://countryeconomy.com/national-debt/norway</ref>
|-
| Államadóssági ráta || 37,1% <small>(2022)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com"/>
|-
| [[Infláció]] || 2,6% <small>(2024. június)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/inflation-cpi</ref>
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 69.8% <small>(2024. június)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/employment-rate</ref>
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 4,1% <small>(2024. június)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/unemployment-rate</ref>
|-
| [[Minimálbér]] || <small>Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/minimum-wages</ref>
|-
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 5,8% <small>(2023 Q4)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/wage-growth</ref>
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 4,5% <small>(2024. június)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com">https://hu.tradingeconomics.com/norway/indicators</ref>
|-
|SZJA || 38,2% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 25% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/norway/sales-tax-rate</ref>
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 22% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|}
[[Fájl:Sveriges BNP-capita 2006-2013.svg|thumb|200px|Az egy főre jutó [[Bruttó hazai termék|GDP]] változása más fejlett országokkal összehasonlítva, [[2006]]–[[2013]] között. Norvégia = Norway]]
{{Képdia
|cím=Képek
|háttér színe=
|keret színe=grey
|méret=225
|bélyeg=
|Fájl:StatfjordA(Jarvin1982).jpg|Olajfúrótorony a tengeren
|File:Ewf 7092 noorwegen 2007.jpg|A [[tőkehal (Stockfisch)]] fontos exportcikk
|File:Ponsse Buffalo.jpg|Fakitermelés, Hedmark
|File:Hywind havvindmølle.JPG|Tengeri [[szélturbina]] építése
|File:Kaarstoe anlegget.jpg|[[Földgáz]]-feldolgozó telep, Kårstø
|File:Andøya IMG 3221 kjosbukta.JPG|Hajóépítés, Kristiansand
|File:Rausjødalen Exterior 1.jpg|Tejgazdaság, Tolga
|Fájl:Exports and imports as pc of GDP 1865 2003.PNG|A norvég [[export]] és [[import]] alakulása a [[Bruttó hazai termék|GDP]] %-ában
}}
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az [[Oslói-medence|Oslói-]] és a [[Trondheimi-medence|Trondheimi-medencén]] kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.
Az [[ipari forradalom]] előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt.
[[Gazdasági rendszer|Gazdasági]] életében a [[kőolaj]] és a tenger játssza a legfőbb szerepet.
Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a [[Nemzeti Kőolaj Alap]]ot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.<ref>{{Cite web |url=https://index.hu/gazdasag/2017/09/19/1_000_000_000_000_dollar_van_norvegia_nyugdijalapjaban/ |title=1 000 000 000 000 dollár van Norvégia nyugdíjalapjában |accessdate=20170919}}</ref> 2024-ben Európában a harmadik az egy főre jutó [[Bruttó hazai termék|GDP]] mértékében.
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített [[vízerőmű]]veknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, aluminiumtermelés, ötvözetgyártás, [[ammónia]]előállítás, elektrokémiai ipar.
Távlatilag jelentős gazdasági szerepe lehet az ország délkeleti részén 2024-ben felfedezett, európai viszonylatban nagyon jelentős [[ritkaföldfémek|ritkaföldfém-oxid]] lelőhelynek.<ref>[https://hvg.hu/tudomany/20240612_ritkafoldfem-lelohely-norvegia-felfedezes-rare-earths-norway-fuggetlenekes-kinatol Norvégiában megtalálták Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét] (Hvg.hu, 2024-06-12. Hozzáférés: 2024-07-06)</ref>
A meleg [[Golf-áramlat]] és a hideg parti vizek öve rengeteg [[Halak|halat]] biztosít. Norvégia [[halászat]]a  és halfeldolgozó ipara [[Európa|Európában]] vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező [[tőkehal (Stockfisch)|tőkehal]] és [[hering]]. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.
A halászat mellett kiemelkedő szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli [[kereskedelem]]ben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
=== Külkereskedelem ===
* Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
* Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:<ref>CIA World Factbook</ref>
* Export: {{Egyesült Királyság}} 21,1%, {{Németország}} 15,5%, {{Hollandia}} 9,9%, Svédország 6,6%, Franciaország 6,4%, Belgium 4,8%, Dánia 4,7%, Egyesült Államok 4,6%
* Import: {{Svédország}} 11,4%, {{Németország}} 11%, {{Kína}} 9,8%, USA 6,8%, Dél-Korea 6,7%, Dánia 5,4%, Egyesült Királyság 4,7%
== Közlekedés ==
[[Fájl:Stamvegnett pr 2002.png|bélyegkép|jobbra|160px|Norvégia főútjai]]
[[Fájl:NSB BM73 at Oslo S 20080327.jpg|thumb|200px|A norvég vasút nagysebességű [[NSB 73]] vonata [[Oslo]] állomásán]]
Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.<ref name=sntrans>{{cite web |url=http://www.ssb.no/english/subjects/10/12/transport_en/ |title=Transport |author=Statistics Norway |accessdate=2008-07-15 |authorlink=Statistics Norway }}</ref>
=== Közút ===
2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és {{szám|664|km}} autópálya.<ref name=cia>{{cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/no.html |title=Norway |author=Central Intelligence Agency |year=2008 |accessdate=2008-07-15 |authorlink=Central Intelligence Agency |archívurl=https://web.archive.org/web/20151016014805/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/no.html |archívdátum=2015-10-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200506091556/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/no.html |archivedate=2020-05-06 }}</ref> Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.
A legfontosabb országos útvonalak az európai útvonalrendszer részét képezik. Az [[E6 (európai út)|E6]] számú főút észak-déli irányban az egész országot átszeli, míg az E39-es főútvonal a nyugati parton [[Trondheim|Trondheimtól]] dél felé halad. Jelenleg építés alatt áll a E39-es út azon szakasza, amely várhatóan 2033-ra készül majd el egy sor új alagúttal és híddal, köztük a 27 kilométer hosszú tenger alatti [[Rogfast]] [[alagút]]tal, amely [[Stavanger|Stavangert]] és [[Haugesund|Haugesundot]] fogja összekötni. <ref>{{Cite web |url=https://www.theb1m.com/video/norways-47bn-coastal-highway |title=Norway’s $47BN Coastal Highway |accessdate=2025-02-13}}</ref>
Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.
A 2010-es években az egy főre jutó [[Hibridautó|hibrid elektromos]] járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslóra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.<ref name=NorwayLargest>{{cite news|url=https://www.independent.co.uk/life-style/motoring/electric-cars-take-off-in-norway-2284439.html|title=Electric cars take off in Norway|author=[[Agence France-Presse]]|work=[[The Independent]]|date=2011-05-15|accessdate=2011-10-09|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110517153515/http://www.independent.co.uk/life-style/motoring/electric-cars-take-off-in-norway-2284439.html|archivedate=2011-05-17}}</ref><ref name=AVERE>{{cite web|url=http://www.avere.org/www/newsMgr.php?action=view&frmNewsId=611&section=&type=&SGLSESSID=tqiice0pmjdclt7l4q0s3s1o27|title=Norwegian Parliament extends electric car {{sic|nolink=y|iniatives}} until 2018|author=European Association for Battery, Hybrid and Fuel Cell Electric Vehicles (AVERE)|publisher=AVERE|date=2012-09-03|accessdate=2013-04-10|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131024170630/http://www.avere.org/www/newsMgr.php?action=view&frmNewsId=611&section=&type=&SGLSESSID=tqiice0pmjdclt7l4q0s3s1o27|archivedate=2013-10-24}}</ref><ref name=NorwaySales2011>{{cite web|url=http://gronnbil.no/nyheter/eventyrlig-elbilsalg-i-2011-article218-239.html|title=Eventyrlig elbilsalg i 2011|trans-title=Adventurous electric vehicle sales in 2011|author=Ole Henrik Hannisdahl|publisher=Grønn bil|date=2012-01-09|accessdate=2012-01-14|language=Norwegian|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120207090813/http://gronnbil.no/nyheter/eventyrlig-elbilsalg-i-2011-article218-239.html|archivedate=2012-02-07}} ''See table "Elbilsalg i 2011 fordelt på måned og merke" (Electric vehicle sales in 2011, by month and brand) to see monthly sales for 2011.''</ref>
=== Vasút ===
[[Oslo]] és az ország déli részén lévő nagyvárosok között a vasútvonalak kiépítettek. Az ország északi részén nincs vasúti közlekedés, dél felől észak felé [[Bodø]] az utolsó város, amit vasúton el lehet érni. Ettől északabbra csak egy vasútvonal [[Malmbanan|(Malmbanan]]) van, amely [[Svédország|Svédországból]] [[Narvik|Narvikig]] tart, ezt a kibányászott svéd ásványkincsek kikötőbe történő eljuttatása érdekében került megépítésre.<ref>{{Cite web |url=https://www.norwaytrains.com/railway-map |title=norwaytrains |accessdate=2025-02-13}}</ref>{{Bővebben|Norvégia vasúti közlekedése}}
=== Vízi ===
A [[fjord]]okban és sok sziget közlekedésében a [[komp]]ok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.
A part menti vízi útvonalon ([[Hurtigruten]]) [[Bergen (Norvégia)|Bergen]] és [[Kirkenes]] között személyszállítást végeznek, menetrendszerinti napi járatokkal, egész éven át. Az észak felé tartó járatok 34, míg a dél felé tartó járatok 33 kikötőt érintenek. [[Tromsø]] városától északra eső kikötők esetében teherszállítási tevékenységet is folytatnak.<ref>{{Cite web |url=https://www.regjeringen.no/en/topics/transport-and-communications/kollektivtransport/the-coastal-route-bergen-kirkenes/id2517170/ |title=The coastal route Bergen-Kirkenes |accessdate=2025-12-13}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.hurtigruten.com/en/voyages/coastal-express-north |title=The Coastal Express – North |accessdate=2025-02-13}}</ref>
Legnagyobb kikötők :<ref>{{Cite web |url=https://www.searoutes.com/country-ports/Norway |title=Archivált másolat |accessdate=2020-07-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200726053454/https://www.searoutes.com/country-ports/Norway |archivedate=2020-07-26 }}</ref>
* [[Bergen (Norvégia)|Bergen]] (NOBGO)
* [[Bodø község|Bodø]] (NOBOO)
* [[Narvik]] (NONVK)
* [[Oslo]] (NOOSL)
* [[Stavanger]] (NOSVG)
* [[Tromsø]] (NOTOS)
=== Légi ===
Norvégiában számos repülőtér található. <ref>https://www.wego.com/airports/no/airports-in-norway</ref> <ref>https://www.prokerala.com/travel/airports/norway/</ref> Az [[Oslo–Gardermoeni repülőtér]] a legforgalmasabb, azt követi a [[Bergeni repülőtér|Bergeni]], a [[Trondheimi repülőtér|Trondheimi]], és a [[Stavangeri repülőtér|Stavangeri]], majd a [[Tromsøi repülőtér]].<ref>https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Favinor.no%2Fglobalassets%2F_konsern%2Fom-oss%2Fstatistikk%2Fen%2F2017%2Fpassengers-2017.xlsx&wdOrigin=BROWSELINK</ref> A [[Sandefjordi Torp repülőtér]] Oslótól 88 km-re délre fekszik és főként regionális és diszkont járatok használják.
A nagy távolságok miatt az északi terülteken még olyan településeken is akad repülőtér, ahol a lakosság száma nem éri el az ezer főt. Ezeken a helyeken a kifutópályák rövidek és csak helyi járatok, kis gépek számára lehetséges a közlekedés. Háromból két norvég egy órán belüli utazással el tudja a legközelebbi repülőteret érni. <ref>https://avinor.no/en/avinor-air-navigations-services/services/remote-towers</ref>
A 2025-ben üzemelő repülőterek a következőek<ref>https://www.flightsleaving.com/countries/no</ref>:
Ålesund ([[Ålesundi repülőtér|AES]]), Alta ([[Altai repülőtér|ALF]]), Andenes (ANX), Bardufoss (BDU), Batsfjord (BJF), Bergen ([[Bergeni repülőtér|BGO]]), Berlevåg (BVG), Bodø ([[Bodøi repülőtér|BOO]]), Brønnøysund (BNN), Florø (FRO), Førde (FDE), Hammerfest (HFT), Harstad-Narvik ([[Harstad/Narvik repülőtér|EVE]]), Hasvik (HAA), Haugesund ([[Haugesundi repülőtér|HAU]]),  Honningsvåg (HVG), Kirkenes (KKN), Kristiansand ([[Kristiansandi repülőtér|KRS]]), Kristiansund ([[Kristiansundi repülőtér|KSU]]), Lakselv ([[Lakselvi repülőtér|LKL]]), Leknes (LKN), Mehamn (MEH), Mo i Rana (MQN), Molde ([[Moldei repülőtér|MOL]]),  Mosjøen (MJF), Namsos (OSY), Narvik (NVK), Ørland (OLA), Ørsta–Volda (HOV), Oslo ([[Oslo–Gardermoeni repülőtér|OSL]]),  Rørvik (RVK),  Røros (RRS),  Røst (RET), Sandane (SDN), Sandefjord ([[Sandefjordi Torp repülőtér|TRF]]),  Sandnessjøen (SSJ), Sogndal (SOG),  Sørkjosen (SOJ), Stavanger ([[Stavangeri repülőtér|SVG]]), Stokmarknes (SKN), Stord (SRP), Svolvær (SVJ),  Tromsø ([[Tromsøi repülőtér|TOS]]), Trondheim ([[Trondheimi repülőtér|TRD]]), Vadsø (VDS), Værøy (VRY),  Vardø (VAW)
{{lásd|:Kategória:Norvégia repülőterei}}
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|+
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|LA-LN, JW-JX, 3Y
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|28
|-
|[[CQ]] zóna
|14
|}
{{Lásd még|Norvégia hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
{{fő|Norvégia kultúrája}}
Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló [[identitás]] elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.<ref>[http://encarta.msn.com/encyclopedia_761556517_4/norway.html Norway's Culture. Encarta.] {{Wayback|url=http://encarta.msn.com/encyclopedia_761556517_4/norway.html |date=20091028211352 }}Retrieved 28 November 2008. 2009-10-31.</ref>
== Turizmus ==
2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a [[Világgazdasági Fórum]] utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében.<ref name="wef1">{{Cite web|url=http://www.weforum.org/en/media/Latest%20Press%20Releases/PR_TTCR08|title=World Economic Forum's Travel & Tourism Report Highlights the Importance of Environmental Sustainability|accessdate=6 March 2008|publisher=World Economic Forum|year=2008|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080307004114/http://www.weforum.org/en/media/Latest%20Press%20Releases/PR_TTCR08|archivedate=7 March 2008|df=dmy-all}}</ref> A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a [[bruttó hazai termék]] 4,2% -át tette ki.<ref name="stats">{{cite journal|author=Statistics Norway|title=Key Figures for Norwegian travel and tourism|journal=Innovation Norway|year=2016|url=http://www.innovasjonnorge.no/contentassets/0d32e3231c0a4367a96838ee3bb5b294/key-figrues-2016.pdf|accessdate=3 April 2018|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180404073253/http://www.innovasjonnorge.no/contentassets/0d32e3231c0a4367a96838ee3bb5b294/key-figrues-2016.pdf|archivedate=2018-04-04}}</ref> Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.<ref name="Statistics Norway 2016">Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.</ref> A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.<ref name="Statistics Norway 2016"/>
A leginkább látogatott helyszínek az ''[https://www.innovasjonnorge.no/ Innovasjon Norge]'' alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:
[[File:Fløibanen.jpg|thumb|Bergen: A Fløibanen siklóvasút mászik a város fölé]]
[[File:Holmenkollen ski jump.jpg|thumb|Holmenkollbakken, Oslo]]
[[File:Vøringfossen.jpg|thumb|Voringsfossen, Eidfjord]]
[[Fájl:Geirangerfjord .jpg|thumb|A [[Geiranger-fjord]]]]
Kulturális:
{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header"
! No.
! nevezetesség
! típus
! hely
! látogatók, 2007
|-
| 1
| [[Fløibanen]]
| siklóvasút
| [[Bergen (Norvégia)|Bergen]]
| 1 131 707
|-
| 2
| [[Holmenkollbakken]] és Holmenkollen Sí Múzeum
| sízés, síugró hely
| [[Oslo]]
| 686 857
|-
| 3
| [[Bryggen]]
|
| [[Bergen (Norvégia)|Bergen]]
| 583 510
|-
| 4
| Kristiansand Zoo
| szórakozás
| [[Kristiansand]]
| 532 044
|-
| 5
| [[Tusenfryd]]
| szórakozás
| [[Ås, Akershus|Ås]]
| 501 235
|-
| 6
| [[Flåm Line]]
| vasút
| [[Flåm]]
| 457 545
|-
| 7
| [[Hadeland Glassverk]]
| üveggyártás
| [[Jevnaker]]
| 431 400
|-
| 8
| [[Fredrikstad]]
| erőd és az óváros
| [[Fredrikstad]]
| 372 360
|-
| 9
| Viking Hajómúzeum ''(Vikingskipshuset på Bygdøy)''
| múzeum
| [[Oslo]]
| 314 560
|-
| 10
| [[Hunderfossen Familiepark]]
| szórakozás
| [[Øyer]]/[[Lillehammer]]
| 270 500
|}
Természeti:
{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header"
! No.
! nevezetesség
! típus
! hely
! látogatók, 2006
|-
| 1
| [[Vøringsfossen]]
| vízesés
| [[Eidfjord]]
| 655 000
|-
| 2
| [[Trollstigen]]
| út
| [[Åndalsnes]]
| 563 331
|-
| 3
| [[Kjosfossen]]
| vízesés
| [[Flåm]]
| 457 400
|-
| 4
| [[Geiranger-fjord]]
| fjord
| [[Geiranger]]
| 423 643
|-
| 5
| [[Låtefossen]]
| vízesés
| [[Odda]]/[[Hardanger]]
| 420 000
|-
| 6
| [[Steinsdalsfossen]]
| vízesés
| [[Norheimsund]]/[[Hardanger]]
| 300 000
|-
| 7
| [[Nærøyfjorden]]
| Fjord
| [[Aurland]]
| 297 038
|-
| 8
| [[Briksdalsbreen]]
| gleccser
| [[Olden, Norway|Olden]]/[[Stryn]]
| 280 000
|-
| 9
| [[Sognefjellsvegen]]
| út
| [[Lom, Norway|Lom]]-[[Luster, Norway|Luster]]
| 253 953
|-
| 10
| Atlanti-óceáni út
| út
| 64. sz. út egy szakasza
|
|-
|}
{{lásd|:Kategória:Norvégia világörökségi helyszínei}}
== Sport ==
A [[labdarúgás]], a [[sífutás]] a [[biatlon]] és a [[kézilabda]] a legnépszerűbb sportágak az országban.<ref>http://209.85.135.132/search?q=cache:JSTnUjRA8YYJ:https://bora.uib.no/bitstream/1956/1971/1/Masteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no{{Halott link|url=http://209.85.135.132/search?q=cache%3AJSTnUjRA8YYJ%3Ahttps%3A%2F%2Fbora.uib.no%2Fbitstream%2F1956%2F1971%2F1%2FMasteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no |date=2018-11 }}</ref>
=== Labdarúgás ===
Az egyik legismertebb futballklub a [[Rosenborg BK]], ami többször szerepelt már a [[UEFA-bajnokok ligája|Bajnokok Ligájában]] is.
{{lásd|Norvég labdarúgó-válogatott}}
A női labdarúgó-válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat. A válogatott egyszer nyert [[női labdarúgó-világbajnokság|világbajnokságot]] ([[1995-ös női labdarúgó-világbajnokság|1995]]); két alkalommal [[Női labdarúgó-Európa-bajnokság|Európa-bajnokságot]] ([[1987-es női labdarúgó-válogatottak európai tornája|1987]], [[1993-as női labdarúgó-Európa-bajnokság|1993]]) és egy olimpiai bajnoki címet is szereztek a [[Labdarúgás a 2000. évi nyári olimpiai játékokon|2000-es játékokon]].
{{lásd|Norvég női labdarúgó-válogatott}}
=== Olimpia ===
Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, [[Alexander Dale Oen]]t, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.
{{lásd|Norvégia az olimpiai játékokon}}
=== Kézilabda ===
A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:
Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015
Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.
Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.
A legismertebb norvég kézilabda csapatok a [[Larvik HK]] és a [[Vipers Kristiansand]].
Az utóbbi évek legeredményesebb játékosa [[Stine Bredal Oftedal]], akit kétszer választottak a világ legjobbjának.
{{lásd|Norvég férfi kézilabda-válogatott}}
{{lásd|Norvég női kézilabda-válogatott}}
=== Jégkorong ===
{{lásd|Norvég férfi jégkorong-válogatott}}
=== Egyéb ===
Többszörös világbajnok sakkozójuk [[Magnus Carlsen]].
== Ünnepek ==
{{fő|Norvégia_kultúrája#Ünnepek}}
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Pósán}}{{CitLib|szerző=[[Pósán László]]|cím=Skandinávia a középkorban|hely=Debrecen |év=2012|kiadó=Debreceni Egyetemi Kiadó|isbn= 978 963 318 213 0}}
== További információk ==
{{commonskat|Norway}}
* [https://www.norge.no/en Hivatalos oldal]
* [http://www.terkepkalauz.hu/index.php?option=com_alphacontent&section=47&cat=337&task=view&id=1313&Itemid=329 Norvégia Térkép Kalauz] {{Wayback|url=http://www.terkepkalauz.hu/index.php?option=com_alphacontent&section=47&cat=337&task=view&id=1313&Itemid=329 |date=20071114130538 }}
* [http://www.freeworldmaps.net/europe/norway/index.html Norvégia térképe]
*{{hely|Lappok}}{{CitLib |szerző=Kádár Zoltán |szerző2=Nils-Aslak Valkepää |szerző3=Kirste Paltto|cím=Lappok |alcím= |közreműködők=Klemetti Näkkäläjärvi |kiadás= |hely=Budapest |hely2= |kiadó=Nap Kiadó |kiadó2= |év=2014 |isbn=978 963 332 062 4 |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= |oldal= |egyéb=}}
*{{hely|Zelei}}{{CitLib|szerző=Zelei Anna|cím=Norvég utakon|alcím=Kalandozások a fjordok között|hely=Budapest |év=2019|kiadó=Fekete Sas|oldal=485}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Bokmål]]
* [[Landsmål]]
* [[Norvég megyék zászlóinak képtára]]
* [[Norvég városok zászlóinak képtára]]
* [[Norvégia űrkutatása]]
{{Európa}}
{{NATO}}
{{Északi Tanács}}
{{Monarchiák}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||}}
[[Kategória:Norvégia| ]]
[[Kategória:Európa országai]]
[[Kategória:A NATO tagállamai]]
[[Kategória:Skandinávia]]