Nyiry István (gépészmérnök, 1887–1945) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1887-ben született gépészmérnökről, országgyűlési képviselőről|Nyíri István (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox}}
'''Nyiry István''', ''Nyiri'' ([[Berettyóújfalu]], [[1887]]. [[október 8.]] – [[Kőszeg]], [[1945]]. [[március 8.]])<ref name="halotti">[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR2M-YY5?i=733 Kőszegi állami halotti anyakönyv 46/1945.]</ref> magyar gépészmérnök, országgyűlési képviselő.
== Élete ==
1887-ben<ref>[https://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/al939_44.pdf Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár online archívumában; online hozzáférés: 2023. november 1.]</ref><ref>[https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM66550 Nyiry István oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2023. november 1.]</ref> – más adat szerint 1881-ben<ref>[https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=761932 Nyiry István oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. november 1.]</ref> vagy 1877-ben<ref name="malom">[http://epa.oszk.hu/03000/03018/00153/pdf/EPA03018_honismeret_2000_02_102-103.pdf A Berettyóújfalui Hengermalom. Honismeret, 2000. évi 2. szám, 102. oldal. Online hozzáférés: 2023. november 1.]</ref> – született, idősebb [[Nyíri István (gépészmérnök, 1845–1922)|Nyiry István]] és Tokaji Eszter fiaként, vallása református. A középiskoláit a [[késmárk]]i evangélikus líceumban és a [[nagyvárad]]i premontrei főgimnáziumban járta ki, majd 1913-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett a [[budapest]]i műegyetemen. Pályáját belföldi gépgyárak alkalmazottjaként kezdte, majd 1911-ben bevonult a közös haditengerészethez, s mint tengerész mérnök csatahajókon, később a repülőflottánál teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért több ízben részesült a hadiflotta parancsnokság dicsérő elismerésében. Az [[első világháború]] végén szerelt le, főhadnagyi rendfokozatban.
A háború után szülővárosában telepedett le és átvette az apja által alapított malomüzem vezetését, amit – 1898-as születésű, felsőfokú ipariskolai végzettségű öccsével, Nyiry Sándorral közösen – országos tekintetben is a legjobbak közé, a csonka [[Bihar vármegye]] legnagyobb vállalatává fejlesztett. Technikai újításaik sorát azzal indították, hogy a [[Láng Gépgyár]]ból egy 200 lóerős gőzgépet vásároltak, ezáltal üzemük gőzmalom lett. Erre alapozva fokozatosan növelték gépparkjukat: 1928-ban már 8 hengerszékkel, 5 pár kőjárattal, 3 sík- és 9 radiálszitával, továbbá egy teljes olajmalom-berendezéssel működtek, ami lehetővé tette naponta akár 3 vagon búza és további 1 vagon rozs megőrlését.<ref name="malom" />
Szociális szempontból a vállalat nemcsak azért volt jelentős, mert egyre több munkahelyet teremtett – a dolgozói létszám a régi 12-17 főről 25-28 főre, a 40-es évek első felében 33-44 főre, sőt 1946-ra 51 főre nőtt –, de súlyt fektettek arra, hogy hadigondozottakat is alkalmazzanak. Sőt a technikai fejlesztések az 1930-as évekre már azt is lehetővé tették, hogy kormányzati rendelkezésekben meghatározott, ebédszünettel együtt napi 11 órás munkaidőt két órával lecsökkentsék, így a munkásoknak csak 7 órától délután 4 óráig kellett dolgozniuk. Szintén jóléti intézkedéseik közé tartozott az is, hogy a malomhoz tartozó, még apjuk által létesített fürdőrészleget 1924-ben felújították és higiénikusabbá, vonzóbbá tették.<ref name="malom" />
A fentieken túl Nyiry István a család százholdas birtokán – elsősorban az [[öntözés]]sel és [[műtrágyázás]]sal kapcsolatban – kísérletek egész sorát végezte el, mintaszerű sertéshízlalót és -tenyészetet is létesített. Több társadalmi szervezetben is jelen volt. Az Országos Malomszövetségek társelnöke, a Magyar Haditengerész Egyesületnek alelnöke volt, de több más szerveződésben is viselt vezető tisztségeket. Tagja volt Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának, Berettyóújfaluban pedig a városi képviselő-testületnek, illetve a református presbitériumnak és iskolaszéknek is.
Az országos politikai közéletbe 1935-ben kapcsolódott be, amikor a [[biharkeresztes]]i választókerület országgyűlési képviselővé választotta a [[Egységes Párt#Nemzeti Egység Pártja|Nemzeti Egység Pártja]] programjával. Felszólalásaiban egyebek mellett a társulati adó reformját, a kisipar fokozottabb védelmét és a háziipar kiszélesítését, továbbá a szociális reformok mihamarabbi megvalósítását sürgette. Mandátumot szerzett a következő, 1939-es parlamenti választáson is, ezúttal a [[Egységes Párt#Magyar Élet Pártja|Magyar Élet Pártja]] Bihar vármegyei listájáról.
Szívbénulás következtében vesztette életét 57 éves korában. Felesége Róth Matild Ida (Asszubeszterce, 1896. november 21. – Budapest, 1954. február 9.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBX-VB3?i=38 Budapest XIV. kerületi állami halotti anyakönyv 184/1954.]</ref> háztartásbeli volt, 1918. december 6-án kötöttek házasságot Budapesten.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69P3-FTB?i=57 Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 1613/1918.]</ref><ref name="halotti"/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?pg=269&layout=s Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 23.
[[Kategória:1887-ben született személyek]]
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1939–1944)]]
[[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]
[[Kategória:Berettyóújfaluiak]]