Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet forrásának megtekintése

[[Kép:Map of Russia - West Siberian economic region.svg|bélyegkép|280 px|A Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet fekvése]]
A '''Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet''' ([[orosz nyelv]]en: Западно-Сибирский экономический район, ''Zapadno-Szibirszkij ekonomicseszkij rajon''), [[Oroszország gazdasági körzetei|Oroszország 11 gazdasági körzetének]] egyike.
Oroszország területének 14%-ára terjed ki, itt él az ország népességének 10%-a. Az Oroszországi Föderáció alábbi szubjektumai alkotják:
#[[Altaj köztársaság]]
#[[Altaji határterület]]
#[[Kemerovói terület]]
#[[Novoszibirszki terület]]
#[[Omszki terület]]
#[[Tomszki terület]]
#[[Tyumenyi terület]]
#[[Hanti- és Manysiföld]]
#[[Jamali Nyenyecföld]]
== Vázlatos jellemzése ==
Nyugat-Szibéria az [[Urál (hegység)|Urál]]-hegységtől keletre a [[Jenyiszej]] folyóig, észak-déli irányban pedig  csaknem 3000&nbsp;km hosszan terül el. Északi fele a tundra és az erdős tundra övbe, de zömmel a tajgaövbe tartozik és rendkívül mocsaras; déli részét főként erdős sztyepp és sztyepp uralja, de a körzethez tartozik az [[Altaj-hegység]] is.
A Föld legnagyobb ismert földgázkészlete a Nyugat-szibériai-síkság területén (zömmel annak északi részén) összpontosul. Oroszország földgáz készleteinek 80%-a, kőolaj készleteinek 70%-a Nyugat-Szibériában található. A 21. század első éveiben az országban kitermelt összes földgáz 90%-a, az összes kőolaj több mint 60%-a, az összes szén közel 40%-a a Nyugat-szibériai Gazdasági Körzetből származott. A legnagyobb szénhidrogénmezők északon a [[Taz]], a [[Pur (folyó)|Pur]] és a [[Nadim]] folyók alsó szakaszának környékén, illetve az [[Ob]] középső szakaszán ([[Szurgut]], Szamotlor) találhatók.
A körzet iparának döntő részét az energiahordozók kitermelése és feldolgozása adja. A kőolaj- és földgázvagyonra alapozva a körzetben fejlett vegyipar jött létre. Kőolaj-finomítók és azokra alapozott vegyiüzemek épültek az Ob középső folyása mentén, [[Omszk]]ban, [[Tomszk]]ban, [[Tobolszk]]ban, Acsinszkban. A szénfeldolgozó vegyipar központja [[Kemerovo]]. A körzetben hagyományos szódagyártás alapanyagát a Kulunda-sztyepp sós tavaiból nyerik, ahol konyhasó, bróm- és magnéziumsó is bőven található.
[[Novokuznyeck]] és környéke az ország egyik legjelentősebb nehézipari központja, a városban két teljes ciklusú vaskohászati kombinát épült, lemezhengermű, csőgyár üzemel. Az alapanyagot a [[Kuznyecki-medence]] szénbányászata, illetve a Soria-hegyvidék és a szomszédos körzetből az Angara–Ilimi-medence és [[Hakaszföld]] vasérce szolgáltatja.
A [[Szalair hegyvonulat]] bányászott színesfémércet Belovo város cinkkohászata dolgozza fel, [[Novoszibirszk]]ben ónkohászati üzem van. A nehézipari gépgyártás központjai a nagyvárosok: Novoszibirszk, Novokuznyeck, Kemerovo, Omszk, Tomszk, [[Tyumeny]], [[Barnaul]], [[Bijszk]], stb.
Mezőgazdasági művelés alá vont földek csak a Nyugat-szibériai-síkság mocsárvilágától délre találhatók. Az északi tundrán a mezőgazdaság vezető ága a rénszarvastenyésztés, ősi foglalkozás a halászat és a vadászat. A síkság déli területein és az Altaj előterében meghatározó ágazat a gabonafélék termesztése, a sztyepp övezetében a búzatermesztés. Az Altaj melegebb alföldi részein cukorrépát, napraforgót is termelnek. A szántóföldi takarmánynövények mellett a folyók ártérének kaszálói jelentik az állattenyésztés takarmánybázisát, a magashegyi legelőkön pedig a pásztorkodásnak, a juhtenyésztésnek van nagy hagyománya. A körzet művelés alá vont déli területei egész Szibéria „éléskamrájának” számítanak.
== Lásd még ==
* [[Oroszország közigazgatási beosztása]]
== Források ==
* {{cite book |editor = A. V. Borodko|others= |title=Nacionalnij atlasz Rosszii |origdate = | url = | accessdate = |publisher= Roszkartografija | location =Moszkva | language =orosz |year= 2004 |edition= I. kötet |isbn= 5851202173| pages =393}}
* {{cite book |author= Rudl József|authorlink= |editor = |others= |title= A Szovjetunió utódállamainak földrajza|origdate = | url = | accessdate = |publisher= Doalógus Campus Kiadó| location =Budapest–Pécs| language = |year= 1999 |edition= |id= | pages =129-135 | chapter = }}
{{portál|Oroszország|-}}
{{DEFAULTSORT:Nyugatszibériaigazdaságikörzet}}
[[Kategória:Oroszország gazdasági körzetei]]