OMÁV IVfn és IVfh forrásának megtekintése

{{Vasúti jármű infobox
 | sorozatszám = OMÁV IVfn. és IVf<sup>h</sup> osztály<br />MÁV III<tt>l</tt> osztály<br />OMÁV 35 sorozat<br />kkStB 231 sorozat<br />MÁV 339 sorozat<br />BBÖ 231 sorozat<br />CFR 339 sorozat<br />GYSEV III<tt>''l''</tt> osztály<br />DRB 34.7001
 | kép = MÁV 339.jpg
 | pályaszám = 501–521, 551–560, 3522–3535
 | gyártó = [[Lokomotivfabrik der StEG|Mf. d. StEG]], [[Bécs]]
 | gyártásban = [[1890]]–[[1904]]
 | selejtezés = ''GYSEV:'' [[1964]]-ig
 | darabszám = ''OMÁV:'' 35+10 db<br />''MÁV:'' 10 db (az OMÁV-tól)<br />''kkStB:'' 35 db (az OMÁV-tól)<br />''BBÖ:'' 35 db (a kkStB-től)<br />''CFR:'' 8 db (a MÁV-tól)<br />''GYSEV:'' 6 db (5 db a BBÖ-től és 1 db a DRB-től)<br />''DRB:'' 1 (a BBÖ-től)
 | nyomtávolság = 1435 mm
 | hajtókerék-átmérő = 1462 mm
 | legnagyobb sebesség = 60
 | ütközők közötti hossz = 15 385
 | hossz = 9020 mm
 | szélesség = 2770 mm
 | magasság = 4570 mm
 | csatolt kerekek tengelytávolsága = <br />3950 mm
 | össztengelytávolság = 3950 mm
 | üres tömeg = 37,1
 | szolgálati tömeg = 41,95
 | tapadási tömeg = 41,95
 | legnagyobb tengelyterhelés = 14,0 t
 | vonatfűtés típusa = gőz
 | jelleg = C–n2
 | tengelytávolság szerkocsival = 10 741 mm
 | hengerek száma = 2
 | hengerek átmérője = 450 mm
 | dugattyú lökethossza = 650 mm
 | állókazán típusa = porosz / Polonceau<ref name=autogenerated2>Az 551–556 pályaszámú / az 557–560 pályaszámú mozdonyok adata.</ref> rendszerű síktűzszekrényes
 | kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett = 2199 mm
 | tűzcsövek száma = 193 db / 178 db<ref name=autogenerated2 />
 | tűzcsövek belső/külső átmérője = 46,5/52 mm
 | tűzcsövek hossza = 4&nbsp;135 mm
 | rostélyfelület = 2,3 m²
 | sugárzó fűtőfelület = 9,85 m² / 9,4 m² <ref name=autogenerated2 />
 | csőfűtőfelület = 130,35 m² / 120,3 m² <ref name=autogenerated2 />
 | gőznyomás = 10 bar
 | gépezeti vonóerő = 52,97 kN
 | tapadósúlyból számított vonóerő = 65,82 kN
 | szerkocsi típusa = ''kkStB:'' [[kkStB 37 sorozatú szerkocsi|37]]<br />''MÁV:'' K<ref>[[1911]]-től érvényes típusjelzés.</ref>
 | szerkocsi szolgálati tömege = <br />26,8
 | vízkészlet = 9,5 m³
 | tüzelőanyag-készlet = 6,3 m³
}}
A '''IVfn. és IVf<sup>h</sup> osztály'''ú mozdonyok az [[Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság]] (OMÁV) tehervonati [[szerkocsi]]s [[gőzmozdony]]ai voltak, melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is.
Az [[Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság|ÁVT]] [[1890]] és [[1904]] között 35 db '''IVfn.''' és '''IVfh''' osztályú mozdonyt szerzett be  (18-at [[1897]] előtt és 17-et utána) ezeknek a három csatolt kerékpárú gépeknek a megerősített változatából. melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is. Viszonylag nagy kerekei voltak, ezért sík vidéken 70&nbsp;km/h sebességet is elértek. A mozdonyoknak nyitott Gooch-vezérlése volt.
[[Lokomotivfabrik der StEG|Az ÁVT Gépgyára]] a és a [[Simmering]] műhely által épített mozdonyokat az [[Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság|ÁVT]] a '''IVfn''' osztályba sorolta. Később átszámozták őket '''35''' sorozatúvá.
További tíz db nagyon hasonló mozdonyt épített [[Lokomotivfabrik der StEG|Az ÁVT Gépgyára]] [[1890]]-[[1891]]-ben 551-560 pályaszámokon '''IVfh''' osztálybesorolással. Ez a tíz mozdony [[1891]]-ben az [[Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság|OMÁV]] magyar pályarészeinek [[államosítás]]akor a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] állományába került, ahol a '''III''l''''' osztály 3051-3060 pályaszámait kapták. [[1911]]-ben a '''338 sorozatba''' lettek beosztva.
Az [[államosítás]] után az osztrák rész járművei a '''[[Császári és Királyi Osztrák Államvasutak|kkStB]] 231.01-35''' pályaszámokat kapták. Az [[első világháború]] után még valamennyi [[Osztrák Szövetségi Vasutak|BBÖ]] pályaszámokat kapott. Öt gépet [[1925]]-[[1928]] között a [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GYSEV]] megvásárolt és ott a '''III''l''''' osztálybesorolást és 301-305 pályaszámokat kapták. A BBÖ az átvett mozdonyokat [[1936]]-ig selejtezte, de a 231.34 számú még [[1938]]-ban is üzemelt és a [[Deutsche Reichsbahn|DRB]] 34.7001 pályaszámon állományba vette. A [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GYSEV]] [[1941]]-ben a DRB-től megvásárolta a mozdonyt és 306 pályaszámon [[1964]]-ig üzemeltette.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Fordítás==
{{Fordítás|de|StEG II 501–518}}
==Irodalom==
* {{cite book |title= Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet) |publisher= Közlekedési Dokumentációs Kft |year= 1997 |id= {{ISBN|963-552-314-9}} (A teljes sorozat: {{ISBN|963-552-311-4}})}}
* {{cite book | title = Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon | isbn = 963-552-161-8 | author = Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György | editor = Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos | year = 1985. | publisher = Közlekedési Múzeum | location = Budapest }}
* {{cite book | title = Vasúthistória Évkönyv 1993 | author = Villányi György | chapter = A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei. }}
* Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien 1888.
* Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, {{ISBN|3-900134-40-5}}.
* Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Verlag Slezak, Wien 1985, {{ISBN|3-85416-026-7}}.
* Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. alba, Düsseldorf 1989, {{ISBN|3-87094-110-3}}.
* Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, {{ISBN|3-900134-41-3}}.
{{Az Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai}}
{{Vasúti vontatójárművek Magyarországon}}
{{Vasúti vontatójárművek az első Osztrák Köztársaságban}}
{{Román vasúti járművek}}
{{Portál|vasút}}
[[Kategória:Osztrák gőzmozdonyok]]
[[Kategória:C tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdonyok]]