Olonho forrásának megtekintése

{{Szellemi kulturális örökség infobox
|név=
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|ország={{Oroszország}} ({{Jakutföld}})
|azonosító=olonkho-yakut-heroic-epos-00145
|év=2008
|wikicommons=
}}
Az '''Olonho''' (jakut nyelven Олоҥхо) a [[jakutok|jakut]] néphagyományok központi eleme a jakut nép és egyben a török népek legősibb eposza. Az olonho mint fogalom egyszerre jelenti az epikus hagyományok összességét és egyes konkrét alkotásokat. 2008-ban a UNESCO az olonhot az emberiség [[szellemi kulturális örökség]]ébe sorolta.<ref>[http://unesdoc.unesco.org/images/0018/001883/188328e.pdf Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity. UNESCO, 2009]</ref>
==Eredete==
Az ''olonho'' eredete azokhoz az időkhöz nyúlik vissza amikor [[Jakutföld]] jelenlegi lakói déli őshazájukban éltek és szoros kapcsolatban voltak az [[altáj]]i és [[Szajánok|szaján]]i területeken élő [[törökök|török]] és [[mongolok|mongol]] törzsekkel.
Az első néprajzkutató aki felfigyelt az olonhora I. A. Hudjakov volt aki [[szibéria]]i [[száműzetés]]e alatt nagyon érdekes anyagot rögzített ami 1890-ben „Kaan Dargistaj” címen adtak ki. 1895-ben S.V. Jastremsky szintén lejegyzett több ''olonhot,'' ezeket 1929-ben orosz fordításban is közreadták.
==Formája==
Egy-egy költemény általában 10 000 – 15 000 verssorból áll, amit népi énekesek [[regös]]ök (''olonhuszt''-ok) adnak elő. A regösök különböző történetek egymásba fűzésével a múltban egyre hosszabb és hosszabb olonhot hoztak létre de ezek általában nem kerültek leírásra. Az előadóknak a színészi és énekesi tudás mellett nagyfokú [[improvizáció]]s készséggel és szónoki képességekkel is rendelkezniük kell. Az olonhokat zenei kíséret nélkül adják elő. Az olonho szóbeli műfaj amelyben a szereplők (férfiak, nők, istenségek, ördögök stb.) szövegeit más és más hangszínnel éneklik míg a történet narrálva normál prózai beszéddel mesélik el. A hagyományok szerint a legjelentősebb olonhokat hét napon és hét éjszakán át adták elő. A legismertebb olonho a „A villámgyors Nürgun Baatur” (Дьурулуйар Ньургун Боотур) 36 ezer verssorból áll.
==Tartalma==
Kozmogóniailag az olonhok a jakutok ősi vallása szerint épülnek fel. Az olonho története három világban zajlik a Felső-világban ''(Үөhээ Дойду)'', a Középső-világban ''(Орто Дойду)'' és az Alsó-világban ''(Аллараа Дойду)''. A világmindenség közepén van a [[világfa]]. A világfa gyökerei lenyúlnak az Alsó-világba, a sötét ellenséges erők honába. A fa koronája a Középső-világban van, itt élnek az emberek. Az ágai az égbe törnek ami a Felső-világ isteneinek lakhelye.
Fő témája az emberi fajt védelmezők ''(ajyy ajmag)'' és az ördögi kannibalisztikus szörnyek ''(abaasy)'' közötti harc. Annak ellenére, hogy az ''ajyy''-t mint embert testesítik meg, mind a két csoport valójában szellemekből áll.
Az ''ajyy''-t fehérnek, vagy jó szellemnek hívják a fehér férfi [[sámán]]ok neve ''ajyy-ojun'' és a fehér sámán nőkké ''ajyy-udaghan''. A fekete sámánok a rosszindulatú szellemek neve ''abaasy-ojun''. Az abaasy többé-kevésbé a [[démon]] szinonimája addig valószínű, hogy az ''ajyy'' kezdetben félig embereket (jakutok) félig halhatatlan hősöket jelentett ezek az ősök istenné válásának folyamatában lassan az [[angyal]]okhoz vagy legalábbis a [[szent]]ekhoz váltak hasonlóvá.  A történetek általában azzal kezdődnek, hogy az ''abaasy''-k betörnek az ''ajyy''-k földjére (Közép-föld). Erőszakoskodnak az asszonyokkal, öldökölnek, elhajtják a haszonállatokat, rabokat gyűjtenek és azokat a saját területükön az Alsó-világban börtönbe vetik.  A történetnek ezen a pontján lép akcióba a főhős. Ez vagy a megtámadott ország törzsfőnökének az egyik fia, vagy valamelyik másik ''ajyy'' törzsből származó hős. A cselekményben mindkét oldalról további szereplők, hősök is bekapcsolódnak bonyolult epizódok során keresztül. Végül természetesen a rossz vereséget szenved és a történet a győztes hős visszatértét követő ünneppel a ''ysyakh''-al ér véget. A történetek bonyolultak és sok motívumuk megegyezik a [[burjátok|burját]] vagy a [[mongolok|mongol]] eposzok motívumaival.
==Előadók==
A 20. század elején minden jakut településen voltak regösök (olonhoszutok). A hivatásos regösök általában szegény emberek voltak, mivel idejük nagy részét a szövegek tanulásával, más regösök előadásainak hallgatásával, és az éneklés és a deklamáció gyakorlásával  töltötték. E mellett szükségszerűen elhanyagolták saját gazdaságukat és az előadásokért kevés fizetséget kaptak azt is természetben (hús, vaj, tojás stb.). Ismertek a múlt nevezetes regösei. Későbbi korok regösei közül a legismertebb [[Platon Alekszejevics Ojunszkij]], a „jakut irodalom atyja”. Ojunszkij 1893-ban született fiatal korában jól ismert regös volt. Ő írta le a legismertebb olonhot „A villámgyors Nürgun Baatur”-t.
Napjainkban a legismertebbek Pjotr Resetnyikov és Szemen Csernogradszkij. (Lásd a további információk szakasz youtube videóit).
''„A villámgyors Nürgun Baatur”''-t.  a világ számára [[Vlagyimir Vasziljevics Gyerzsavin]] orosz költő és műfordító tette ismertté aki életének második felét a Szovjetunió népeinek eposzait ([[Szaszuni Dávid]] - ''Սասունցի Դավիթ'', [[Kalevipoeg]], [[A Medveölő]] – ''Lāčplēsis'', stb.) fordította oroszra.
==Források==
*{{cite book |last= |first= |editor=М. Беляев |others= |title=Земля олонхо |origyear=1964 |origmonth=7.|publisher=Издателство ЦК ВЛКСМ «Молодая гвардия» |location=Moszkva |language=orosz }}
*{{cite journal |quotes= |last=Nakhodkina  |first=Alina A.|authorlink= |coauthors= |year=2014 |month= |title=Problems of (Un)translatability in the Yakut Epic Text Olonkho |journal=Journal of Siberian Federal University. |volume= |issue= |pages=273-286  |id= |url=http://elib.sfu-kras.ru/bitstream/2311/10229/1/08_Nakhodkina.pdf |accessdate= }}
*{{cite journal |quotes= |last=Krueger  |first=John R. |authorlink= |coauthors=[[Sebők Tamás]] |year=1975 |month= |title=The turkic epic |journal=Uralic and altaic series|volume=111 |issue= |pages=51-55  |isbn= 087750-182-3|url= |accessdate= }}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
[https://web.archive.org/web/20160219164408/http://olonkho.com/media/ Olonho - Youtube videók]
{{Kelet-Európa szellemi kulturális öröksége}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Népköltészet]]
[[Kategória:Eposzok]]
[[Kategória:Jakutföld]]
[[Kategória:Az emberiség szellemi kulturális öröksége]]