Orisza forrásának megtekintése

{{újindátír}}
{{Indiai állam infobox
|név=Orisza
|térkép=Orissa in India (disputed hatched).svg
|főváros=[[Bhuvanesvar]]
|latd = 20.15
|longd=85.50
|legnagyobb város=Bhuvanesvar
|rövidítés=IN-OR
|hivatalos nyelv=[[Orija nyelv|orija]]
|törvényhozás típusa=Egykamarás parlament
|törvényhozás létszáma=147
|kormányzó=[[Ganeshi Lal]]
|főminiszter=[[Naveen Patnaik]]
|alapítás=[[1949]]. [[január 1.]]
|terület=155707
|rangsor terület szerint=9.
|area_magnitude=11
|population_year=2011
|population=42&nbsp;000&nbsp;000
|rangsor népesség szerint=11.
|népsűrűség=270
|kerületek=30
|honlap=www.orissa.gov.in
|címer=Seal_of_Odisha.png
|megjegyzések =
}}
'''Orisza''' (más átírás szerint ''Orissza,'' ill. ''Odisa'') állam [[India]] északkeleti részén található.
Északról az Alsó-[[Gangesz]] alföldje, keletről a [[Bengáli-öböl]], délről a [[Tamilnad-alföld]], nyugatról pedig a [[Keleti-Ghátok]] határolják. Átlagos tengerszint feletti magassága nem éri el a száz métert.
== Történelem ==
Az állam írásos történelme kétezer évvel ezelőttig nyúlik vissza. Ekkor a tengeri kereskedelmet magas fokon űző [[Kalinga]] birodalom része volt a terület. Ez a birodalom ellenőrizte a kereskedelmi útvonalakat a [[Bengáli-öböl]]ben, és kikötőket, kereskedelmi telepeket hozott létre egész Délkelet-Ázsiában.
Kr. e. 261-ben hosszú és véres harcok után [[Asóka]], az utolsó jelentős Mauri-dinasztiabeli uralkodó hajtotta uralma alá a területet. E háború után [[Asóka]] felhagyott a terjeszkedéssel, elfordult az erőszaktól, és a [[buddhizmus]] tanait tette magáévá.
Ezután több dinasztia (pl. a [[Satavahana-dinasztia|Satavahana]]-, a Bhaumakara- és a [[Keleti Ganga-dinasztia]]) is birtokolta hosszabb ideig a területet.
Ez az állapot egész a 15. századig tartott, amikor egyre erősebb lett a [[iszlám|muszlim]] befolyás. [[Nagy Akbar mogul sah]] 1592-ben annektálta a területet, így a [[Mogul Birodalom]] részévé vált Orisza.
A mogul uralkodók bukása után a [[Maratha Birodalom|Marathák]] kezébe került az irányítás.
Ők uralkodtak egész [[1804]]-ig, amikor a [[Egyesült Királyság|britek]] elfoglalták Oriszát. [[1912]]-ben összekapcsolták [[Bihár]] tartománnyal, de [[1936]]-ban újra különváltak. [[1949]]-ben állammá alakult, több körülötte levő, őslakók által lakott területet magába foglalva.
== Földrajz ==
[[Fájl:Bandera d'Orissa.svg|thumb|left|180px|Orisza zászlaja]]
Területe {{szám|155707|km²}}, főleg folyóvízi, illetve tengeri üledék borítja. Az üledékekben [[paleozoikum]] korából származó [[gneisz]] és [[homokkő]] található.
Jellegzetes felszíni formái a [[dűne|homokdűnék]], amelyeket a szél formált. Ezenkívül a tengerparton [[lagúna|lagúnák]] sorakoznak.
Itt található a [[Csilka-tó]], amely egyike [[India]] legnagyobbjainak, sőt a [[brakktó|brakktavak]] közt [[Ázsia]] legnagyobbja. Korábban még az [[Indiai-óceán]] egy [[öböl|öble]] volt, de elzárta tőle egy keskeny földsáv. Területe tekintélyes: 65 kilométer hosszú, szélessége 8 és 20 kilométer között változik. Vize sós, őrizve tengeri eredetét. Az évszakok váltakozásával jelentősen változik a vízszint és a sókoncentráció is. Több kisebb sziget tagolja (Krushnaprasad-, Nalaban-, Kalijai-, Somolo-, Honeymoon-, Breakfast- és Birds-sziget), ideális helyszín halászáshoz, vadászáshoz. Fontos területe a vonuló madaraknak, és gazdag növény-, illetve halállománnyal rendelkezik.
Még két fontosabb tó van a területen: a Samang és a Sur; ezek viszont már édesvizűek.
Orisza fő folyói a [[Mahanadi]], a [[Brahmani]], a [[Baitarani]] és a [[Subarnarekha]]. A tengerparti alföld északi részén e folyók jelentős áradásai alakították ki a Mahanadi-deltát. A Mahanadi folyó 885 kilométer hosszúságával a terület legjelentősebb folyója, Indiában a hatodik leghosszabb. Orisza államban 494 kilométer hosszan kanyarog. [[Cshattíszgarh]] államban ered, keresztülfolyik a Keleti-Gatt hegységen, és a [[Bengáli-öböl]]be ömlik [[Kattak]] város közelében. Vízgyűjtő területe {{szám|141600}} négyzetkilométer, Oriszában ebből {{szám|65580}} négyzetkilométer található. Fő mellékfolyói a Tel és a Hasdo. 1956-ban fejezték be a Sambalpur közeli [[Hirakud-gát]] építését, amivel szabályozták a Mahanadi folyó áramlását, illetve elektromos áram termelésére is felhasználják a folyót.
A Brahmani folyó a második legnagyobb folyója Oriszának 799 kilométeres teljes hosszával, amiből az államra 541 kilométer jut. A [[Chota Nagpur-felföld]]ön ered. Három folyó összefolyásából alakult ki, ezek a Sankh, a Koel és a Vyasa.
Összesen hat nagyobb folyó folyik erre, jelentős szerepet töltve be a terület formálásában, élelmezésében, erre utalnak a síkság elnevezései: ''Hexadeltaic region'' és ''Gift of Six Rivers''.
== Védett területek ==
A környék sokszínű állat- és növényvilágát hivatott megóvni a [[Simlipal Nemzeti Park]].
A park 320 kilométerre található Bhubaneswar városától. Területe 2750 km².
A parkban 12 folyó kanyarog, ezek a felföldről lejőve csodaszép vízeséseket alakítottak ki. A két legnagyobb a Barehipani-vízesés 400 méteres, illetve a Joranda-vízesés 150 méteres esésével.
A park igen gazdag növényállománnyal rendelkezik: csak orchideából 82 faj található a területén.
Az állatvilágát az Indiára jellemző fajok adják. A legfontosabbak: [[elefántfélék|elefántok]], erdei [[szarvas (állat)|szarvasok]], [[leopárd]]ok, [[tulkok|bivalyok]], [[majomalkatúak|majmok]], [[krokodilok]]. A madarak 200-nál is több fajjal képviseltetik magukat.
1973-ban, a program indulásakor, csatlakozott a „Tigris-projekt”-hez, amely az erősen megfogyatkozott indiai [[tigris (állat)|tigrisállomány]] életben tartását tűzte ki céljául. Eddig 95 [[tigris (állat)|tigris]] lelt otthonra a parkban. Ezek főleg a park 850&nbsp;km²-es központi területén élnek.
Az államban található másik nemzeti park a [[Nandan Kanan Nemzeti Park]], 20 kilométerre található Bhubaneswartól. A park alapításának érdekes története van. Az ötletet a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] magazin adta, egy eset után, amikor egy vadon élő nőstény [[tigris (állat)|tigris]] bement az állatkertbe, ott talált egy ketrecbe zárt másik tigrist, és mellette maradt.
Ma már legalább 34 fehér tigris van a parkban. Egyéb állatok az ázsiai [[oroszlán]], oroszlánfarkú [[makákó]], [[törpeszarvas]], [[krokodilok|krokodil]]. A turisták több érdekes programból választhatnak, részt vehetnek egy tigrisszafarin, megtekinthetik a botanikus kertet vagy az [[akvarisztika|akvárium]]ot, esetleg hajóutat tehetnek a Kanjia-tavon.
== Lakosság ==
{{Kördiagram
|thumb = right
|caption = A '''vallási megosztottság''' az államban (2011)<ref name="census2011">{{cite web|title=Population by religion community – 2011|url=http://www.censusindia.gov.in/2011census/C-01/DDW00C-01%20MDDS.XLS|website=Census of India, 2011|publisher=The Registrar General & Census Commissioner, India|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150825155850/http://www.censusindia.gov.in/2011census/C-01/DDW00C-01%20MDDS.XLS|archivedate=25 August 2015}}</ref>
|label1 = [[Hinduizmus]]
|color1 = Orange
|value1 = 93.63
|label2 = [[Kereszténység]]
|color2 = DodgerBlue
|value2 = 2.76
|label3 = [[Iszlám]]
|color3 = Green
|value3 = 2.17
|label4 = Szarnaizmus <small>(bennszülött vallás)</small>
|color4 = Chartreuse
|value4 = 1.14
|label5 = [[Szikhizmus]]
|color5 = DarkKhaki
|value5 = 0.05
|label6 = [[Buddhizmus]]
|color6 = Gold
|value6 = 0.03
|label7 = [[Dzsainizmus]]
|color7 = Purple
|value7 = 0.02
}}
Orisza lakossága a 2011-es népszámlálás szerint közel 42 millió fő volt, ami állami szinten 270&nbsp;fő/km²-nek felelt meg.
Az állam hivatalos nyelve az [[orija nyelv]], de beszélik még a [[Hindi nyelv|hindit]] és a [[dravida nyelvcsalád|dravida nyelveket]] is.
{{diagram
|helyzet=center
|táblaszélesség=330px
|cím=Nyelvek
|cím háttér=#FFD16D
|szöveg szín=#444
|bal1=Nyelvek
|jobb2=fő
|szélesség=
|oszlopok=
{{diagram oszlop|'''[[Orija nyelv|Orija]]'''|#FF9090|83|83,2%}}
{{diagram oszlop|[[Hindi nyelv|Hindi]]|#92CE82|3|2,8%}}
{{diagram oszlop|Kui|#7B9FE2|2.5|2,5%}}
{{diagram oszlop|[[Telugu nyelv|Telugu]]|pink|2|1,9%}}
{{diagram oszlop|Szantali|gray|2|1,9%}}
{{diagram oszlop|[[Urdu nyelv|Urdu]]|orange|2|1,7%}}
{{diagram oszlop|[[Bengáli nyelv|Bengáli]]|silver|1.3|1,3%}}
{{diagram oszlop|más|silver|4.7|4,7%}}
|képaláírás=''A '''2001'''. évi felmérés szerint.''<ref>[http://www.censusindia.gov.in/Census_Data_2001/Census_Data_Online/Language/Statement3.htm Népszámlálás – 2001]</ref>
}}
Vallásilag a lakosság zöme [[hinduizmus|hindu]], de vannak kisebb [[kereszténység|keresztény]] és [[iszlám|muszlim]] közösségek is.
{{lásd|A vallás Indiában}}
== Éghajlat ==
Orisza éghajlata meleg, a decemberi középhőmérséklet 21&nbsp;°C, a májusi 33&nbsp;°C körül alakul, de a meleg időszakokban nem ritka, hogy 40&nbsp;°C fölé kúszik.
Az évi átlagos csapadék 1800&nbsp;mm, a legcsapadékosabbak az északi területek.
Az októbertől decemberig tartó [[monszun]]időszakban a parti területeken gyakran pusztítanak a [[Bengáli-öböl]] felől érkező [[ciklon]]ok. 1999-ben egy kivételesen erős szélvihar {{szám|10000}} embert ölt meg és több mint {{szám|1000000}}-t tett hajléktalanná.
Az éghajlat kedvez a trópusi betegségek megjelenésének, a parton található városokban – száraz és nedves évszakban egyaránt – jelen vannak a [[sárgaláz]]at terjesztő Aedes-szúnyogok ''(Aedes aegypti)''.
== Gazdaság ==
A régió termékeny vörös és fekete talajokkal rendelkezik.
Az itteniek fő terménye a [[rizs]], de jellemző az olajos és a hüvelyes növények termesztése is. Az öntözési programok hatására lehetővé vált, hogy évente kétszer aratást végezzenek a földeken. Egyéb jelentős mezőgazdasági termékeik még a [[gyapot]], a [[dohány]] és a [[cukornád]].
Az állatok közül fontos az elmaradhatatlan [[szarvasmarha|tehén]], valamint a [[juh]] és a [[házi kecske|kecske]]. Jelentős a halászat; a kifogott halak nagy része [[export]]ra kerül.
== Körzetek ==
{| border=0 cellpadding=1 cellspacing=1 width=98% style="border:1px solid black"
|- bgcolor=#99ccff
! width="10%" | Kód
! width="30%" | Körzet
! width="30%" | Székhely
! width="10%" | Népesség (2001)
! width="10%" | Terület (km²)
! width="10%" | Népsűrűség (/km²)
|- bgcolor=#F4F9FF
| AN|| [[Angul District|Angul]]|| [[Angul, India|Angul]]|| 1&nbsp;139&nbsp;341|| 6,347|| 180
|- bgcolor=#F4F9FF
| BD|| [[Boudh District|Boudh]] (Bauda)|| [[Boudh]]|| 373,038|| 4,289|| 87
|- bgcolor=#F4F9FF
| BH|| [[Bhadrak District|Bhadrak]]|| [[Bhadrak]]|| 1&nbsp;332&nbsp;249|| 2,788|| 478
|- bgcolor=#F4F9FF
| BL|| [[Balangir District|Bolangir]] (Balangir)|| [[Balangir]]|| 1&nbsp;335&nbsp;760|| 6,552|| 204
|- bgcolor=#F4F9FF
| BR|| [[Bargarh District|Bargarh]] (Baragarh)|| [[Bargarh]]|| 1&nbsp;345&nbsp;601|| 5,832|| 231
|- bgcolor=#F4F9FF
| BW|| [[Baleswar District|Baleswar]] (Balasore)|| [[Baleswar]]|| 2&nbsp;023&nbsp;056|| 3,706|| 546
|- bgcolor=#F4F9FF
| CU|| [[Cuttack District|Cuttack]]|| [[Kattak]]|| 2&nbsp;340&nbsp;686|| 3,915|| 598
|- bgcolor=#F4F9FF
| DE|| [[Debagarh District|Debagarh]] (Deogarh)|| [[Debagarh]]|| 274,095|| 2,781|| 99
|- bgcolor=#F4F9FF
| DH|| [[Dhenkanal District|Dhenkanal]]|| [[Dhenkanal, India|Dhenkanal]]|| 1&nbsp;065&nbsp;983|| 4,597|| 232
|- bgcolor=#F4F9FF
| GN|| [[Ganjam]]|| [[Chhatrapur]]|| 3&nbsp;136&nbsp;937|| 8,033|| 391
|- bgcolor=#F4F9FF
| GP|| [[Gajapati]]|| [[Paralakhemundi]]|| 518,448|| 3,056|| 170
|- bgcolor=#F4F9FF
| JH|| [[Jharsuguda District|Jharsuguda]]|| [[Jharsuguda]]|| 509,056|| 2,202|| 231
|- bgcolor=#F4F9FF
| JP|| [[Jajapur District|Jajapur]] (Jajpur)|| [[Jajpur Town]]|| 1&nbsp;622&nbsp;868|| 2,885|| 563
|- bgcolor=#F4F9FF
| JS|| [[Jagatsinghpur District|Jagatsinghpur]]|| [[Jagatsinghpur]]|| 1&nbsp;056&nbsp;556|| 1,759|| 601
|- bgcolor=#F4F9FF
| KH|| [[Khordha District|Khordha]]|| [[Khordha]]|| 1&nbsp;874&nbsp;405|| 2,888|| 649
|- bgcolor=#F4F9FF
| KJ|| [[Kendujhar District|Kendujhar]] (Keonjhar)|| [[Kendujhar]]|| 1&nbsp;561&nbsp;521|| 8,336|| 187
|- bgcolor=#F4F9FF
| KL|| [[Kalahandi]]|| [[Bhawanipatna]]|| 1&nbsp;334&nbsp;372|| 8,197|| 163
|- bgcolor=#F4F9FF
| KN|| [[Kandhamal]]|| [[Phulbani]]|| 647,912|| 6,004|| 108
|- bgcolor=#F4F9FF
| KO|| [[Koraput District|Koraput]]|| [[Koraput]]|| 1&nbsp;177&nbsp;954|| 8,534|| 138
|- bgcolor=#F4F9FF
| KP|| [[Kendrapara District|Kendrapara]]|| [[Kendrapara]]|| 1&nbsp;301&nbsp;856|| 2,546|| 511
|- bgcolor=#F4F9FF
| ML|| [[Malkangiri District|Malkangiri]]|| [[Malkangiri]]|| 480,232|| 6,115|| 79
|- bgcolor=#F4F9FF
| MY|| [[Mayurbhanj]]|| [[Baripada]]|| 2&nbsp;221&nbsp;782|| 10,418|| 213
|- bgcolor=#F4F9FF
| NB|| [[Nabarangapur District|Nabarangpur]]|| [[Nabarangapur]]|| 1&nbsp;018&nbsp;171|| 5,135|| 198
|- bgcolor=#F4F9FF
| NU|| [[Nuapada District|Nuapada]]|| [[Nuapada]]|| 530,524|| 3,408|| 156
|- bgcolor=#F4F9FF
| NY|| [[Nayagarh District|Nayagarh]]|| [[Nayagarh]]|| 863,934|| 3,954|| 218
|- bgcolor=#F4F9FF
| PU|| [[Puri District|Puri]]|| [[Puri]]|| 1&nbsp;498&nbsp;604|| 3,055|| 491
|- bgcolor=#F4F9FF
| RA|| [[Rayagada District|Rayagada]]|| [[Rayagada]]|| 823,019|| 7,585|| 109
|- bgcolor=#F4F9FF
| SA|| [[Sambalpur District|Sambalpur]]|| [[Sambalpur]]|| 928,889|| 6,702|| 139
|- bgcolor=#F4F9FF
| SO|| [[Subarnapur District|Subarnapur]] (Sonepur)|| [[Subarnapur]]|| 540,659|| 2,284|| 237
|- bgcolor=#F4F9FF
| SU|| [[Sundargarh District|Sundargarh]] (Sundergarh)|| [[Sundargarh]]|| 1&nbsp;829&nbsp;412|| 9,942|| 184
|}
== Városok ==
A lakosság nagy része falvakban lakik; a városok indiai mércével nem számítanak nagynak. A legnagyobb városok:
'''[[Bhuvanesvar]]''' (lakosság 2001-ben, 657&nbsp;477), '''[[Kattak]]''' (2001, 587&nbsp;637), '''Brahmapur''' (1991, 210&nbsp;418); '''Gondia''' (1991, 109&nbsp;470); '''Haldia''' (1991, 100,347); '''Raurkela''' (2001, 484,292) és '''Sambalpur''' (2001, 226&nbsp;966).
'''Bhuvanesvar''', az állam fővárosa a [[Kalkutta]] és [[Csennai]] között fekvő főúton fekszik, így jelentős közlekedési csomópont. A belvárosát 1948 után építették, mesterséges várostervezéssel. Ekkor vette át a fővárosi feladatokat Kattaktól. A régi városrész változatos és gazdag, mutatva a város hosszú történetét, ami egészen az 5. századig nyúlik vissza. Ekkor hindu tartományi székhely volt. A 7. és a 11. század közt a Kalinga Birodalom székhelye volt.
Bhubaneswar fontos turista- és zarándokcélpont. Több mint 30 templom található a városban (ezek a 6–13. század közt épültek). A közelben található [[dzsainizmus|dzsainista]] és [[buddhizmus|buddhista]] szentélyek bizonyítják, hogy a terület a {{nowrap|Kr. e. 2.}} századtól lakott.
A városban ezenkívül található egy egyetem, ahol agrártudományi és műszaki oktatás folyik, valamint egy repülőtér is.
'''Kuttak''' a Mahanadi folyó partján található. Az Oriszát behálózó csatornarendszer központjának nevezhetjük. E csatornarendszer funkciója kettős: egyaránt szolgál öntözésre és szállításra is. Nem messze a várostól található a deltarendszer, amelyen keresztül a Mahanadi és a Brahmani a [[Bengáli-öböl]]be ömlik. A folyók közelében a terület [[homok]]os, [[iszap]]os, de a belső területek már dombsági jellegűek. Miképpen az állam többi részén, ezen a területen is a legfontosabb mezőgazdasági termény a [[rizs]].
Az ipar két fontos ága a bőr- és az ezüstmegmunkálás.
A város fontos oktatási központ, van egészségügyi és mérnöki iskolája. Ami viszont igazán oktatási központtá teszi, az a ''Ravenshaw College''. [[1868]]-ban alapították, ekkor még csak 6 diákja volt. A történelmi változásokkal az intézmény is többfajta fennhatóság alá tartozott, először a kalkuttai, majd a bihári, most pedig a bhubaneswari egyetem alá. Nevét egy brit hivatalnokról kapta, aki nagyon sokat tett azért, hogy ez az intézmény létrejöhessen. Kattak volt Orisza tartomány székhelye a brit uradalom alatt, és [[India]] függetlensége után Orisza államé is [[1956]]-ig.
[[Fájl:Konark_Sun_Temple_Front_view.jpg|thumb|right|A [[Konáraki naptemplom]] bejárata]]
'''Puri''' (ritkábban használt nevén ''Jagannath'') a [[Bengáli-öböl]] partján fekszik. Kereskedelmi és [[logisztika]]i központ. Iparában fontos szerepet játszik a [[rizs]]- és [[Halak|halfeldolgozás]], valamint a [[kézművesség|kézműipar]].
A városban található egy 12. századi [[Visnu]]-templom, ami évente [[hinduizmus|hindu]] [[zarándoklat|zarándok]]ok ezreit vonzza a városba.
[[Fájl:Stone work at Konark Orissa India.jpg|thumb|right|Konáraki kőfal]]
Purihoz közel található '''Konárak''', ahol egy [[Konáraki naptemplom|13. századi templom]] van. A templom közvetlenül az öböl partján található, és a [[Napisten|napistennek]], [[Szúrja|Szúrjának]] szentelték. A tengerészek tájékozódási pontként használták és „fekete pagodának” hívták. A templomkomplexum a [[Keleti Ganga-dinasztia]] uralkodója, [[I. Naraszimhadéva keleti ganga uralkodó|I. Naraszimhadéva]] (1238–1264) időszaka alatt épült ki. A főtemplomot Szúrja szekerének tartják, amellyel keresztülutazott az égen. Az oldalakon óriási talapzaton előcsarnok van, valamint egy torony, 24 darab kerékkel, amelyek egyenként közel 3&nbsp;méter magasak, és egy-egy kereket nyolc küllővel és segédküllővel osztottak egyforma cikkekre. A torony csonka maradt, soha nem fejezték be a megépítését. Az előteret színes képek és szobrok borítják Szúrjáról, táncoló nőkről, valós és képzeletbeli állatokról, valamint [[erotika|erotikus]] pózokat felvevő párokról. A komplexumhoz tartozik még a tánccsarnok, több szentély és egy nagy, szabadon álló szobor. Az egészet egy magas fal veszi körül, ami körbezárja a {{nowrap|265 m × 165 m-es}} téglalap alakú területet. Az [[UNESCO]] felvette a [[Világörökség]]ek közé [[1984]]-ben.
== Kultúra, látnivalók ==
[[Fájl:Orissa110.jpg|thumb|right|Buddha szobra egy szentélyben]]
Az állam kulturálisan színes, pezsgő. Innen származik az egyik legrégibb klasszikus indiai tánc, az [[orisszi]]. Jelentős számú múzeum található itt. Az Oriszai Állami Múzeum Bhubaneswarban található, gazdag gyűjteménnyel rendelkezik szobrokból, pénzérmékből, réztányérokból, vértekből, [[pálmalevél-kéziratok|pálmafalevelekre írt]] szövegekből, bronzkori használati tárgyakból, geológiai leletekből és népi hangszerekből és eszközökből. Még két múzeum található Bhubaneswarban: az egyik a Kézműipari Múzeum, amely helyiek által készített tárgyakat tár a látogatók elé, a másik pedig a Regionális Tudományos Központ, amely 1989 óta várja a tudomány és technika újdonságai iránt érdeklődőket.
Puriban két múzeum található, a Puri Múzeum és a Régészeti Múzeum. Az előbbi 1992-ben nyílt meg, és fotók, rajzok, nyomtatványok, festmények találhatóak a kínálatában. Az utóbbit 1968-as alapították, és főleg a konáraki naptemplomhoz kapcsolódó leletekkel foglalkozik, illetve azt próbálja rekonstruálni, milyen is volt az élet a 13. században.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Microsoft ® Encarta ® Encyclopedia 2005 ©
* [https://web.archive.org/web/20080712204842/http://ravenshaw.edu/ www.ravenshaw.edu]
* [http://www.journeymart.com www.journeymart.com]
* [http://www.orissaindia.com www.orissaindia.com] {{Wayback|url=http://www.orissaindia.com/ |date=20200805034123 }}
* [http://w3.whosea.org w3.whosea.org]
* [http://www.britannica.com www.britannica.com]
* [http://www.nationalgeographic.com www.nationalgeographic.com]
* [http://www.chilika.com www.chilika.com]
* [https://web.archive.org/web/20151026041938/http://www.rrindia.com/orrisa/ www.rrindia.com/orrisa/]
{{India államai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz|}}
[[Kategória:Orisza| ]]