Orléans-i Mária Krisztina francia királyi hercegnő forrásának megtekintése

{{személy infobox
| kép =Marie Christine Orleans 1813 1839 Winterhalter.jpg
| képaláírás =Orléans-i Mária Krisztina hercegnő<br><small>([[Franz Xaver Winterhalter]] műve, 1835. k.)</small>
}}
'''Orléans-i Mária Krisztina Karolina Adelheid Franciska Leopoldina''' {{fr}} ''Marie Christine Caroline Adélaïde Françoise Léopoldine d'Orléans,'' ([[Palermo (Olaszország)|Palermo]], [[1813]]. [[április 12.]] – [[Pisa (település)|Pisa]], [[1839]]. [[január 6.]]); a [[Bourbon-ház]] [[Orléans-ház|orléans-i ágából]] származó francia királyi hercegnő, [[I. Lajos Fülöp francia király]] második leánya, házassága révén 1837-től haláláig württembergi királyi hercegné ''(Herzogin von Württemberg).'' Tehetséges szobrászművész, alkotásai franciaországi és hollandiai múzeumokban láthatók.
== Élete ==
=== Származása ===
[[Fájl:Coat of Arms of the July Monarchy (1831-48).svg|left|80px]]
Mária Krisztina hercegnő [[1813]]. [[április 13.|április 13-án]] született [[Palermo (Olaszország)|Palermóban]], amely ekkor a [[Szicíliai Királyság]] fővárosa volt (1816-ig).
Édesapja a [[Bourbon-ház]] orléans-i ágából származó [[I. Lajos Fülöp francia király|Lajos Fülöp herceg]] ''(Louis-Philippe d’Orléans,'' 1773–1850) volt, Chartres hercege, a későbbi [[I. Lajos Fülöp francia király]], [[Louis Philippe Joseph d’Orléans|Lajos Fülöp József orléans-i hercegnek]] (1747–1793) és a [[Bourbon-ház]]ból való Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnőnek (1753–1821) legidősebb fia. Apai nagyapját, Orléans-i Lajos Fülöp József herceget, a népszerű „Egyenlőség Fülöpöt” ''(„Philippe-Égalité”)'' a francia [[jakobinusok]] [[1793]]. [[november 6.|november 6-án]] [[Párizs]]ban halálra ítélték és [[nyaktiló]]val kivégezték. Apai nagyanyja, Louise-Marie de Bourbon-Penthièvre hercegnő [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királynak]] (a ''Napkirálynak)'' és szeretőjének, [[Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart|Madame de Montespan márkiné]]nak dédunokája volt.
Édesanyja a [[Bourbon-ház]] nápolyi ágából való [[Bourbon–Szicíliai Mária Amália francia királyné|Mária Amália Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnő]] (1782–1866) volt, [[I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|IV. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápolyi király]] (1751–1825) (a későbbi ''I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király)'' és [[Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő|Mária Karolina Lujza főhercegnő]] (1752–1814) leánya, apai ágon [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] [[Spanyolország uralkodóinak listája|spanyol király]], anyai ágon [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[A nyugati császárok listája|német–római császár]] (1708–1765) és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] (1717–1780) unokája.
Szülei házasságából tíz testvér született, akik az ''[[ancien régime]]'' hagyománya szerint a királyi vérből való herceg(nő)i ''(princ(ess)e du sang)'' címet, majd 1830-tól, Lajos Fülöp trónra lépésétől a francia királyi herceg(nő)i ''(prince royal, princesse royale)'' címet viselték:
* Ferdinand Philippe d’Orléans (1810–1842), [[Chartres]] hercege, 1830-tól trónörökös, Orléans hercege ''(duc d’Orléans)'', aki [[1837]]-ben Helene Luise Elisabeth zu Mecklenburg–Schwerin német hercegnőt (1814–1858) vette feleségül. Kocsibalesetben veszítette életét.
* [[Lujza Mária belga királyné|Louise-Marie Thérèse d’Orléans]] (1812–1850), aki [[I. Lipót belga király]] felesége, [[1832]]-től [[Belgium]] első királynéja lett.
* '''Mária Krisztina ''' ''(Marie Christine d’Orléans)'' (1813–1839), 1837-től württembergi hercegné.
* Louis Charles Philippe Raphael d’Orléans (1814–1896), [[Nemours (Seine-et-Marne)|Nemours]] hercege, aki [[1840]]-ben a [[Szász–Coburg–Gothai-ház]]ból származó Viktoria Franziska Antonia von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry (1822–1857) német hercegnőt, csábrághi és szitnyai [[Koháry Mária Antónia|Koháry Mária Antónia Gabriella]] (1797–1862) hercegnő legifjabb leányát vette feleségül.
* Françoise Louise Caroline d’Orléans (1816–1818), királyi hercegnő ''(princesse de France)'', kisgyermekként meghalt.
* Marie Clémentine Caroline Léopoldine Clotilde d’Orléans (1817–1907), királyi hercegnő ''(princesse de France)'', 1830-tól Clémentine d’Orléans, aki [[1843]]-ban a [[Szász–Coburg–Gothai-ház]]ból való August Ludwig Viktor von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry német herceghez (1818–1881), csábrághi és szitnyai [[Koháry Mária Antónia|Koháry Mária Antónia Gabriella]] (1797–1862) hercegnő második fiához ment feleségül.
* François Ferdinand d’Orléans (1818–1900) tengernagy, [[Joinville]] hercege, aki [[1843]]-ban a [[Bragança-ház]]ból való Franciska Karolina brazil császári hercegnőt (1824–1898), [[I. Péter brazil császár|I.&nbsp;Péter brazil császár]] leányát vette feleségül.
* Charles Ferdinand Philippe Emmanuel d’Orléans (1820–1828), [[Penthièvre]] hercege, gyermekként meghalt.
* Henri Eugène Philippe Louis d’Orléans (1822–1897), [[Aumale]] hercege, tábornok, [[Francia Akadémia|akadémikus]] és neves műgyűjtő, aki [[1844]]-ben unokanővérét, a [[Bourbon-ház]]ból való [[Mária Karolina Auguszta nápoly–szicíliai királyi hercegnő]]t (1822–1869), [[Lipót nápoly–szicíliai királyi herceg|Lipót János József salernói herceg]] (1790–1851) és [[Habsburg–Lotaringiai Mária Klementina főhercegnő]] (1798–1881) leányát, [[I. Ferenc magyar király|I.&nbsp;Ferenc császár]] unokáját vette feleségül.
* Antoine Marie Philippe Louis d’Orléans (1824–1890), [[Montpensier]] hercege, aki 1846-ban a [[Bourbon-ház]]ból való Lujza Fernanda spanyol infánsnőt (1832–1897), [[VII. Ferdinánd spanyol király|VII.&nbsp;Ferdinánd]] [[Spanyolország uralkodóinak listája|spanyol király]] leányát vette feleségül.
Apja, Lajos Fülöp herceg a [[francia forradalom]] és a [[napóleoni háborúk]] idején kényszerült külföldi emigrációba, 1808 óta a [[Szicíliai Királyság]]ban élt, itt vette feleségül Ferdinánd király leányát 1809-ben. Idősebb gyermekei, köztük Mária Krisztina is a család szicíliai tartózkodása idején születtek.
[[Fájl:Orleans, Marie.jpg|thumb|Orléans-i Mária Krisztina hercegnő<br>([[Ary Scheffer]] műve, Condé Múzeum, [[Chantilly (Oise)|Chantilly]]).]]
=== A Bourbon-restauráció évei ===
A család [[1814]]-ben, [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] első lemondása után tért vissza Franciaországba. Apja visszakapta orléans-i hercegi címét és lakóhelyét, a párizsi [[Palais-Royal]]t. Napóleon visszatérésekor ismét menekülniük kellett. A szülők négy gyermekükkel [[Egyesült Királyság|Angliába]] utaztak. London közelében, a [[twickenham]]i Orleans House-ban éltek. [[1817]]-ben tértek ismét haza, ekkor [[Neuilly]]be költöztek. Apja mindig ügyelt arra, hogy szerényen és a polgári normák szerint viselkedjék. Gyermekeit a párizsi IV. Henrik Gimnáziumba adta. [[1824]]-ben [[X. Károly francia király|X. Károly király]] megadta neki a jogot, hogy ''királyi fenség''nek szólítsák. [[1825]]-ben, az emigránsok vagyoni kárpótlásáról szóló, nagy felháborodást keltő törvény alapján visszakapták az [[Orléans-ház]] elkobzott vagyonát.
=== Egy dinasztikus házassági terv kudarca ===
[[1834]] elején [[II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király|II. Ferdinánd]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|nápoly–szicíliai király]] (1810–1859) beleegyezett, hogy egyik öccse, Lipót Benjámin nápoly–szicíliai királyi herceg (1813–1860), [[Siracusa]] grófja feleségül vegye unokanővérét, Mária Krisztina hercegnőt. A Bourbon-házassággal Lajos Fülöp király az [[júliusi forradalom|1830-as forradalom]] nyomán kikiáltott ''júliusi monarchia'' konszolidációját, az újdonsült Orléans-i királyi ház presztízsét akarta javítani az európai királyi udvarok körében.
Lipót Benjámin herceg a bátyjához, II. Ferdinándhoz hasonlóan, [[I. Ferenc nápoly–szicíliai király]] (1777–1830) második házasságából született. Anyja [[Bourbon Mária Izabella nápoly–szicíliai királyné|Mária Izabella spanyol infánsnő]] (1789–1848) volt, [[IV. Károly spanyol király]] leánya. A vőlegény-jelölt tehát egyben Mária Krisztina anyjának, [[Bourbon–Szicíliai Mária Amália francia királyné|Mária Amália királyné]] unokaöccse is volt, emellett féltestvére a Bourbon-házi [[X. Károly francia király|X. Károly király]] menyének, [[Mária Karolina Ferdinanda nápoly–szicíliai királyi hercegnő|Mária Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnő]]nek (1798–1870), az özvegy Berry hercegnének, aki [[I. Ferenc nápoly–szicíliai király]] első feleségétől, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Klementina nápoly–szicíliai trónörökösné|Mária Klementina osztrák főhercegnő]]től (1777–1801), [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császár]] leányától született. Berry hercegné fia, [[Henri d’Artois]] (1820–1883), Bordeaux hercege, X.&nbsp;Károly unokája a [[legitimizmus|legitimisták]] számára a francia trón jogos várományosa volt. Az előkelő [[Bourbon-ház]]i ősök révén ez a házasság tehát az [[Orléans-ház]] számára meghozhatta volna az áhított elismertséget az európai uralkodóházak részéről..
1834 áprilisában azonban zavargások törtek ki Franciaországban. A nápolyi udvar ezért azt kívánta, hogy [[I. Lajos Fülöp francia király|Lajos Fülöp király]] haladéktalanul adja ki a menyasszony hozományának részeként az [[Orléans-ház]] vagyonának reá eső részét. (Még [[1830]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]], trónra lépésének előestéjén Lajos Fülöp – saját jogtanácsosának javaslatára – az Orléans-ház szinte egész vagyonát kimentette a Korona rendelkezése alól azzal, hogy felosztotta, és gyermekeinek névleges magánvagyonává alakította át. Csak saját személyes vagyonrészét helyezte a Korona rendelkezése alá. A [[júliusi forradalom|forradalmi mozgalom]] révén hatalomra került király tudta, hogy újabb hatalomváltás esetén a király vagyonát a Korona (azaz az Állam) elkobozhatja, ahogy ez a [[Bourbon-ház]] vagyonával is történt. Így azonban az [[Orléans-ház]] hatalmas pénz- és ingatlanvagyona teljes biztonságban volt, mégis Lajos Fülöp saját személyes kezelésében maradt).<ref>Lásd: [[:fr:Biens de la maison d'Orléans#L'acte de donation-partage du 7 août 1830]]</ref> A nápolyi király 1834-ben felvetett követelését Lajos Fülöp a maga számára sérelmesnek találta, és kisiklatta leányának házassági tervét. (A kikosarazott vőlegény, Lipót Benjámin nápoly–szicíliai királyi herceg 1837-ben Savoya–Carignani Filiberta szárd–piemonti hercegnőt (1814–1874) vette feleségül).
=== Házassága, gyermeke ===
[[Fájl:Wuerttemberg Arms.svg|balra|85px]]
Végül [[1837]]. [[október 17.|október 17-én]] az ekkor már 24 éves (tehát abban a korban már vénlánynak számító) Mária Krisztina hercegnő feleségül ment a 33 éves Sándor Frigyes Vilmos württembergi királyi herceghez ''(Alexander Friedrich Wilhelm, Herzog von Württemberg,'' 1804–1881), Alexander Friedrich Karl von Württemberg herceg (1771–1833) és Antoinette Ernestine Amalie von Sachsen–Coburg–Saalfeld hercegnő (1779–1824) legidősebb  fiához, az elhunyt [[Frigyes württembergi király|I. Frigyes württembergi király]]nak (1754–1816) unokaöccséhez. Sándor herceg, apjához hasonlóan az [[Orosz Birodalom|orosz cári]] haderőben szolgált, részt vett az [[Oszmán Birodalom]] elleni 1828-as hadjáratban, és az 1831-es [[novemberi felkelés|novemberi lengyel felkelés]] leverésében is.
A württembergi királyi család ugyan lényegesen alacsonyabb presztízst képviselt, mint amekkorát a nápoly–szicíliai királyi hercegség jelentett volna, de ez a vőlegény is két királynak volt közvetlen rokona: édesapja révén az uralkodó [[I. Vilmos württembergi király]] (1781–1864) unokafivére volt, a [[Szász–Coburg–Gothai-ház]]ból származó édesanyja révén pedig [[I. Lipót belga király]]nak, Mária Krisztina sógorának volt az unokaöccse. Lipót, a királyi nagybácsi igen sokat segített abban, hogy feleségének, [[Lujza Mária belga királyné|Lujza Mária hercegnőnek]] húgát férjhez lehessen adni. A házassági szerződés leginkább az ő tevékeny közreműködésének volt köszönhető.
Párizs érseke, [[Hyacinthe-Louis de Quélen]] megtiltotta, hogy a király leányát [[római katolikus egyház|katolikus]] [[székesegyház]]ban eskessék össze [[Evangélikus kereszténység|evangélikus vallású]] vőlegényével. Az esküvőt ezért [[Versailles]]-ban, a [[Nagy-Trianon#A Nagy-Trianon|Nagy-Trianon]] palotában tartották, amelyet Lajos Fülöp király hozatott rendbe saját személyes használatára. Az esküvő fényűző külsőségek között zajlott. A polgári házasságkötést [[Étienne-Denis Pasquier|Pasquier kancellár]], a katolikus esküvőt Versailles érseke, az evangélikus (lutheránus) szertartást Cuvier lelkipásztor végezte. A következő napokban ünnepélyeket sorozatát rendezték, a királyi pár több fényes fogadást adott. (Őeminenciája, Quélen érsek úr kérlelhetetlen volt hit dolgában. 1832-ben ugyanígy megtiltotta, hogy Lajos Fülöp legidősebb leánya, [[Lujza Mária belga királyné|Lujza Mária hercegnő]]t katolikus székesegyházban eskessék össze az evangélikus [[I. Lipót belga király|I. Lipót belga királlyal]], ezért ők [[Compiègne]]-ben esküdtek. 1837 májusában, csak néhány hónappal Mária Krisztina esküvője előtt Párizs érseke ugyanilyen tilalmat rendelt el Ferdinánd Fülöp trónörökössel, [[I. Lajos Fülöp francia király|Lajos Fülöp]] legidősebb fiával szemben, megtiltva annak templomi esküvőjét Helene Luise Elisabeth zu Mecklenburg-Schwerin evangélikus német hercegnővel, ezért azt az esküvőt a [[fontainebleau-i kastély]]ban kellett megtartani.)
Az esküvő után Mária Krisztina körutazást tett férjével a német fejedelmi udvarokban. 1838 januárjában a [[Szász–Coburg–Gotha Hercegség]] uralkodója, [[I. Ernő szász–coburg–gothai herceg|I. Ernő herceg]] (1784–1844) és felesége, Antoinette Marie von Württemberg hercegnő (1799-1860), Sándor Frigyes Vilmos herceg nővére látta őket vendégül. [[1838]]. [[január 26.|január 26-án]] éjszaka a [[gotha]]i hercegi palotában tűzvész tört ki, az épület leégett, amelynek a vendégek kis híján áldozatul estek. A téli éjszakába kimenekülő Mária Krisztina valószínűleg ekkor szerezhette később végzetessé váló tüdőbetegségét. Megrendült egészségét terhessége, és gyermekének születése (1838 nyarán) tovább gyengítette.
Mária Krisztina és Sándor Frigyes Vilmos rövid házasságából egyetlen fiú született:
* Fülöp Sándor württembergi herceg ''(Philippe Alexander Maria Ernst, Herzog von Württemberg,'' 1838–1917), aki 1865-ben [[Habsburg–Tescheni Mária Terézia Anna főhercegnő]]t (1845–1927), [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]], császári tábornagy (1817–1895) legidősebb leányát vette feleségül. Öt gyermekük született, tőlük származnak a württembergi trón mai örökösei (követelői).
=== Korai halála ===
[[1838]]-ban Mária Krisztina [[tuberkulózis|tüdőbaj]]ban megbetegedett. A [[toszkána]]i [[Pisa (település)|Pisába]] utazott, az ottani enyhe klímában remélt gyógyulást. Szülei később utánaküldték legidősebb öccsét, Louis Charles-t (1814–1896), Nemours hercegét, hogy nővérének támasza legyen. Öccsének érkezésekor a [[Palazzo Vitelli]]ben lakó Mária Krisztina már nagyon rossz állapotban volt, és néhány nappal később, [[1839]]. [[január 6.|január 6-án]] meg is halt.
Testét hazaszállították, és 1839. [[január 27.|január 27-én]] az [[Orléans-ház|Orléans-család]] temetkezőhelyén, a [[dreux]]-i Szent Lajos Királyi Kápolna kriptájában temették el, amelyet még az [[1820-as évek]]ben édesapja, Lajos Fülöp újíttatott fel.
[[Fájl:HotelGroslot.jpg|thumb|right|[[Jeanne d’Arc]] bronzszobra az [[orléans]]-i Városháza előtt (1837).]]
== A képzőművész-hercegnő öröksége ==
1822. februárjában apja, még orléans-i hercegként felfogadta a holland származású [[Ary Scheffer]] francia szobrászt (1795–1858), hogy rajzolást, festést és szobrászkodást tanítson legidősebb gyermekeinek. Cserébe Lajos Fülöp festmények és szobrok rendszeres megrendelésével támogatta Scheffert. A művész Mária Krisztina tehetségét kiemelkedőnek találta, a hercegi gyermekek közül egyedül neki voltak voltak képzőművészi ambíciói. Már 12 éves korában jól rajzolt, de Scheffer ösztönzésére áttért a szobrászkodásra. 1837-ben készített egy márványszobrot [[Jeanne d’Arc]]ról a versailles-i kastélyban akkor berendezett Francia Művészeti Múzeum számára. A szoborról bronzmásolatok is készültek, a hercegnő az egyiket az [[orléans]]-i városházának ajándékozta, annak főbejárata előtt állították fel.
Mária Krisztina számos elkészült művet hagyott hátra. Ezek egy része ma a [[versailles-i kastély]]ban, a hollandiai [[Dordrecht]] múzeumában,<ref>{{Cite web |url=http://www.paris.fr/portail/Culture/Portal.lut?page_id=5867&document_type_id=4&document_id=12183&portlet_id=13043&multileveldocument_sheet_id=398 |title=Orléans-i Mária Krisztina feltételezett portréja, 1831, Párizs.fr |accessdate=2010-08-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080930205628/http://www.paris.fr/portail/Culture/Portal.lut?page_id=5867&document_type_id=4&document_id=12183&portlet_id=13043&multileveldocument_sheet_id=398 |archivedate=2008-09-30 }}</ref> Két bronzszobra látható a párizsi Romantikus élet múzeumában ''(Musée de la Vie romantique)'', és a [[chantilly-i kastély]] Condé-múzeumában. 1839-ben, amikor Mária Krisztina alig 26 évesen meghalt, több szobrát végrendeletileg mesterére, Ary Schefferre hagyta, ezek később Dordrecht város múzeumába kerültek.
2008. április 18. és július 21. között a párizsi [[Louvre]] gyűjteményes kiállítást rendezett Mária Krisztina műveiből, és hátrahagyott személyes tárgyaiból. A [[Chantilly (Oise)|chantilly]]-i Condé Múzeum is rendezett egy hasonló kiállítást.<ref>Lásd: http://www.evene.fr/culture/agenda/marie-d-orleans-1813-1829-19334.php {{Wayback|url=http://www.evene.fr/culture/agenda/marie-d-orleans-1813-1829-19334.php |date=20080308101120 }} ''Marie d’Orléans 1813-1829 - Musée du Louvre - Paris - EVENE''</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Irodalom ==
* ''Marie d'Orléans, 1813-1839, Princesse et artiste romantique,'' több szerzőtől, Somogy, Paris, 2008 {{ISBN|2757201654}}. {{fr}}
==További információk==
* [http://www.thepeerage.com/p11073.htm#i110725 Családi, életrajzi adatai ''(The Peerage)'']
* [[:fr:Musée de la Vie Romantique]], Paris
{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= 1. '''Orléans-i Mária Krisztina'''
|2= 2. [[I. Lajos Fülöp francia király]]
|3= 3. [[Bourbon–Szicíliai Mária Amália francia királyné|Bourbon–Szicíliai Mária Amália]]
|4= 4. [[Louis Philippe Joseph d’Orléans]]<br/>(Philippe Égalité, 1747–1793)
|5= 5. [[Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnő]] (1753–1821)
|6= 6. [[I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király]]
|7= 7. [[Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő]]
|8= 8. [[I. Orléans-i Lajos Fülöp királyi herceg]] (1725–1785)
|9= 9. [[Louise Henriette de Bourbon-Conti hercegnő]] (1726–1759)
|10= 10. [[Louis Jean Marie de Bourbon-Penthièvre]] herceg (1725–1793)
|11= 11. [[Estei Mária Terézia Felicitász modenai hercegnő]] (1726–1754)
|12= 12. [[III. Károly spanyol király]]
|13= 13. [[Szászországi Mária Amália spanyol királyné|Mária Amália Krisztina szász hercegnő]]
|14= 14. [[I. Ferenc német-római császár]]
|15= 15. [[Mária Terézia magyar királynő]]
|16= 16. [[IV. Lajos orléans-i herceg]] (1703–1752)
|17= 17.  [[Auguszta Mária Johanna badeni őrgrófnő]] (1704–1726)
|18= 18. [[II. Louis Armand II de Bourbon-Conti herceg]] (1695–1727)
|19= 19. [[Louise Élisabeth de Bourbon-Condé]] királyi hercegnő (1693–1775)
|20= 20. [[Louis Alexandre de Bourbon-Toulouse]] gróf (1678–1737)
|21= 20. [[Marie-Victoire de Noailles]] (Gondrin márkinő, 1688–1766)
|22= 22. [[III. Ferenc modenai herceg]]
|23= 23. [[Charlotte-Aglaé d’Orléans]]
|24= 24. [[V. Fülöp spanyol király]]
|25= 25.  [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármai hercegnő]]
|26= 26. [[III. Ágost lengyel király|II. Frigyes Ágost szász választófejedelem<br/>(III.&nbsp;Ágost lengyel király)]]
|27= 27. [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő]]
|28= 28. [[I. Lipót lotaringiai herceg]]
|29= 29. [[Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné|Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]]
|30= 30. [[III. Károly magyar király|VI. Károly német-római császár<br/>(III.&nbsp;Károly magyar király)]]
|31= 31. [[Erzsébet Krisztina magyar királyné|Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő]]
}}</center>
{{ősök bottom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Franciaország|-|művészet||Történelem}}
{{DEFAULTSORT:Orléansi Mária Krisztina}}
[[Kategória:Orléans-ház|Mária Krisztina]]
[[Kategória:Francia történelmi személyek]]
[[Kategória:Francia szobrászok]]
[[Kategória:Francia nők]]
[[Kategória:Palermóiak]]
[[Kategória:1813-ban született személyek]]
[[Kategória:1839-ben elhunyt személyek]]