Orosius forrásának megtekintése

{{Tudós infobox
| név                            =Paulus Orosius
| kép                            =Paulo Orosio - Detalle.jpg
| képméret                       =
| képaláírás                     =
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint                 =történetíró, apologéta
| nemzetiség                     =hispán
| állampolgárság                 =
| születés dátuma                =[[380]] körül
| születés helye                 =[[Braga]]
| halál dátuma                   =[[417]] után
| halál helye                    =ismeretlen
| házastárs                      =
| gyermekei                      =
| lakhely                        = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény        =
| más intézmény                  =
| egyéb diplomái                 =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület                    =[[történettudomány]]
| kutatási terület               =
| tudományos fokozat             = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág                     = <!-- mérnökök esetében -->
| aktivitási típus               =
| szakintézeti tagság            = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1       =
| felsőoktatási beosztás1        =
| felsőoktatási munkahely2       =
| felsőoktatási beosztás2        =
| kutatóintézeti munkahely       =
| kutatóintézeti beosztás        =
| más munkahelyek                = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái                =''Historia adversus paganos libri VII''
| jelentős tervfeladatai         =
| tudományos publikációk száma   =
| szakmai kitüntetések           =
| akadémiai tagság               = <!-- megválasztás évével -->
| hatással volt                  = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
| hatással voltak rá             = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
| weboldal                       = <!-- http:// nélkül -->
}}
'''Paulus Orosius''' ([[380]] körül – [[417]] után) késő ókori–kora középkori történetíró, hitvitázó,  a középkori történetszemlélet megalapozója. Fő műve a ''Historia adversus paganos libri VII'' (Történelem a pogányok ellen hét könyvben), melyben azt igyekszik bizonyítani, hogy a [[Római Birodalom]] hanyatlása, a sorscsapások a bűnnek, nem pedig annak a következménye, hogy elterjedt a kereszténység, mivel már a korábbi századokban is számos csapás érte a birodalmat és az emberiséget.
==Élete és főműve==
[[Braga|Bragában]] (ma: [[Portugália]]) született, 380–390 körül. Még [[Hispania|Hispániában]] bekapcsolódott a [[priszcilliánusok|priszcilliánus]] és az [[Órigenész (exegéta)|órigenista]] eretnekségek elleni küzdelembe. Mint felszentelt pap ellátogatott Afrikába [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágostonhoz]], akinek biztatására továbbutazott a Szentföldre, [[Szent Jeromos]]hoz. Itt Szent Ágostonnak ajánlva írt egy vitairatot a priscilliánus eretnekek tévelygéséről, valamit megpróbálta elítéltetni Jeruzsálemben egy zsinaton [[Pelagius]] tanait, de őt magát is megvádolták, hogy eretnek nézeteket képvisel – ez ellen tiltakozásul is írt egy hitvédő könyvet. Jeruzsálemből egy levelet vitt Szent Ágostonhoz, majd hazaindult, de mikor megtudta, hogy a vandálok betörtek Hispániába, visszatért Szent Ágostonhoz, aki arra biztatta, hogy írja meg a világ történetét a teremtéstől. 417 után nem tudunk róla semmit.
[[Kép:Karte Orosius.jpg|bélyegkép|balra|Orosius világtérképe]]
Orosius 417-ig követte nyomon a világtörténelem eseményeit, apologetikus célzattal. A rómaiak ugyanis úgy tartották, hogy az istenek tisztelete tette naggyá a birodalmat, az új egyistenhit viszont kiváltotta a régi istenek haragját, aminek a következménye a barbárok támadása és a birodalom hanyatlása. Orosius ezzel szemben minden ismert nép minden szerencsétlenségét felsorolja, hogy bizonyítsa, hogy már jóval [[Krisztus]] előtt is érték sorscsapások az emberiséget, sőt a Római Birodalmat is. Orosius véleménye szerint egy nagy keleti és egy nagy nyugati birodalom létezett a világtörténelem folyamán. Kezdetben [[Asszíria]] volt a világ legnagyobb hatalma, azonban ennek ereje a [[Nagy Sándor makedón király|makedónok]] és a [[karthágó]]iak közvetítésével átszállt a rómaiakra. Ez a [[Polübiosz]]nál és [[Titus Livius|Liviusnál]] ismegfigyelhető hatalomátszállás, azaz a ''translatio imperii'' gondolata, mely a középkori történetírók egyik központi gondolatává vált. A középkori történetírók Orosius nyomán azt is igyekeztek bebizonyítani, hogy Isten parancsainak semmibe vétele vezet a háborúkhoz, és a sorscsapásokhoz.
A  középkorban számos történetíró felhasználta, idéz tőle [[Iordanes]], [[Tours-i Szent Gergely]], [[Freisingi Ottó]], [[Türoszi Vilmos]], [[A három Villani krónikája|a három Villani]]. Népszerűségét mutatja, hogy maga a mű is több mint 200 középkori kéziratban maradt fenn. A Felvilágosodás kora azonban kikezdte történeti értékét, és a forráskritika arra jutott, hogy a [[Hadrianopolisi csata (378)|378-as hadrianopoliszi csata]] előtti adatai részben megbízhatatlanok, részben féligazságok, részben puszta kompilációk. Ennek ellenére jelentős forrás, mivel számos, azóta elveszett írótól őriz meg szövegeket.
Orosiusnál jelenik meg az elsők között a paganus kifejezés új értelemben. Korábban a paganus egyszerűen vidéki embert jelentett – Orosius korában azonban a kereszténység előtti kultusz  elsősorban vidéken élt tovább, emiatt a paganus felvette a nemkeresztény, pogány jelentést is. A műnek van magyar fordítása, részletek jelentek meg a Késő római szöveggyűjteményben is.
==További írásai==
[[File:OE Orosius Norway Denmark & Sciringes heal Cotton Tib Bi.jpg|thumb|Orosius művének egy középkori kézirata]]
* ''Commonitorium de errore Priscillianistarum et Origenistarum''
* ''Liber Apologeticus''
==Jegyzetek==
==Források==
* {{Adamik-ókor}}
==Magyar fordítás==
*''Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen''; ford., jegyz., utószó [[Fehér Bence]]; Attraktor, Máriabesnyő, 2019 (''Fontes historiae antiquae'')
* Késő római szöveggyűjtemény. Szerkesztők: Székely Melinda – Illés Imre Áron. [[JATE]]-Press, 2013. {{ISBN|978963315124 2}} . Online elérés: Google books. [https://books.google.hu/books?id=iC6RAwAAQBAJ&pg=PA227&lpg=PA227&dq=k%C3%A9s%C5%91+r%C3%B3mai+sz%C3%B6veggy%C5%B1jtem%C3%A9ny&source=bl&ots=xWI6cmNMZi&sig=l1PIiC_4JRRqG7s9I8PmS9ePzEg&hl=hu&sa=X&ei=XxsdVZ2mBMGksgHbg4DoAg&redir_esc=y#v=onepage&q=k%C3%A9s%C5%91%20r%C3%B3mai%20sz%C3%B6veggy%C5%B1jtem%C3%A9ny&f=false Link]
== További információk ==
* [[Leffler Sámuel]]: ''Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára'',  Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 209. o.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Ókeresztény irodalom]]
* [[Symmachus]]
* [[Jelentős ókori történetírók listája]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Ókor||Ókori Róma| }}
{{portál|középkor}}
[[Kategória:Ókori római történetírók]]
[[Kategória:A 380-as években született személyek]]
[[Kategória:A 410-es években elhunyt személyek]]