Ozirisz forrásának megtekintése

{{lektor}}<!--átdolgozás alatt áll, nem kicsit borzalmas színvonal fennforgása miatt-->
{{más|Ozirisz (keresztnév)}}
{{Istenség infobox
| név        =
| kép        = <!-- Wikidata: p18 -->
| képméret   = <!-- pl. 200px -->
| képaláírás =
| vallás     =
| hieroglifa = <hiero>ir:st*A44</hiero>
| nem        = <!-- Wikidata: p21 -->
| szerep     =
| szülei     = <!-- Wikidata: p25 és p22 -->
| házastárs  = <!-- Wikidata: p26 -->
| testvér    = [[Ízisz]], [[Széth]], [[Nebethet]]
| gyermek    = <!-- Wikidata: p40 -->
| lakhely    = <!-- Wikidata: p551 vagy p263-->
| kultuszhely= [[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]
| szimbólum  =
| szent_állat = <!-- Wikidata: p3091 -->
| régió      =
| ünnep      =
| ekvivalens =
}}
'''Ozirisz''' (''wsỉr'', azaz ''Uszir[e]'', görög betűkkel: Ὄσιρις) az [[ókori egyiptomi vallás]] egyik legfontosabb istene. A [[héliopolisz]]i [[enneád]] tagja, [[Ízisz|Ízisszel]] és [[Hórusz|Hórusszal]] alkot istenháromságot. Leginkább a [[túlvilág]] és a halottak isteneként ismert. Nemcsak az elhunytak könyörületes bírája, hanem az [[alvilág]] életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a [[Mezőgazdaság#Növénytermesztés|földművelés]]re az emberiséget. A halál utáni élettel való kapcsolata miatt összefüggésbe hozták a természet körforgásával is, különösen a növényzet évenkénti megújulásával és a [[Nílus]] áradásával, ezáltal az áradás kezdetét jelző [[Szíriusz]] csillaggal és az [[Orion csillagkép]]pel is.<ref name="oxford">The Oxford Guide: Essential Guide to Egyptian Mythology, Edited by Donald B. Redford, pp.302-307, Berkley, 2003, {{ISBN|0-425-19096-X}}</ref>
Gyakori címe a ''[[Henti-Amentiu]],'' „első a nyugatiak között”, ami a holtak birodalma feletti uralmára utal.<ref>Mark Collier & Bill Manley: ''How to Read Egyptian Hieroglyphs.'' British Museum Press, p. 41, 1998, {{ISBN|0-7141-1910-5}}</ref> Nevezték „az élők urának” is, mivel a túlvilágra jutott elhunytakat élőknek is hívták.<ref>Erik Hornung: ''Conceptions of God in Ancient Egypt: The One and the Many.'' p. 233, Cornell University Press, 1996, {{ISBN|0-8014-1223-4}}</ref> Nevezik „a szeretet urának”,<ref>E. A. Wallis Budge: ''The Gods of the Egyptians.'' p. 259, Dover 1969, org. pub. 1904, {{ISBN|0-486-22056-7}}</ref> „örökké jóságosnak és fiatalnak”<ref name="oxford" /> és „a csend urának” is.<ref>J. A. Wilson: ''The Burden of Egypt.'' p. 302, [[University of Chicago Press]], 4th imp. 1963</ref>
Az elhunyt uralkodókat Ozirisszel azonosították – úgy tartották, ahogy Ozirisz feltámadott a halálból, úgy nyerik el ők is az örök életet. Az [[Egyiptomi újbirodalom|újbirodalom]] idejére már nemcsak a fáraókat, hanem a közembereket is azonosították az istennel, ha elvégezték rajtuk a megfelelő szertartást.<ref>S.G.F. Brandon: ''Man, Myth and Magic.'' Osiris, vol. 5, p. 2087-2088. BPC Publishing, 1971.</ref>
Az [[V. dinasztia]] korából maradt fenn első ismert említése, bár kultusza valószínűleg sokkal régebbre nyúlik vissza;<ref>John Gwyn Griffiths: ''The Origins of Osiris and His Cult.'' Brill. p. 44. 1980</ref> és a ''Henti-Amentiu'' kifejezés már az [[I. dinasztia]] idején is előfordul, fáraói címként is. Egészen a [[kereszténység]] egyiptomi elterjedéséig tisztelték.<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/14577d.htm Catholic Encyclopedia: Theodosius I]</ref><ref>John Bagnell Bury: ''History of the Later Roman Empire from the Death of Theodosius I. to the Death of Justinian; The Suppression of Paganism'' – ch.22, p.371, [[Courier Dover Publications]], 1958, {{ISBN|0-486-20399-9}}</ref>
== Neve ==
[[Fájl:Osiris-tomb-of-Nefertari.jpg|bélyegkép|200px|Ozirisz]]
Az „Ozirisz” az isten eredeti nevének görögösített alakja. Több kísérlet történt neve eredeti kiejtésének rekonstruálására és jelentésének megfejtésére. Számos [[Hieroglif írás|hieroglif]] írásmódjából a legkorábbi az, amelyiken egy trón és utána egy szem képe szerepel. A trón képe trónt vagy helyet jelent, a szem hieroglifával pedig a „teremteni, létrehozni” jelentésű ''ỉrỉ'' igét is írták, és a Piramisszövegekben szerepel is utalás egy lehetségesen ezzel kapcsolatos jelentésre – „A király létrehozza az ő helyét, mint Ozirisz”.<ref>Piramisszövegek 2054.</ref><ref>Griffiths, op.cit., pp.87-88</ref> Így lehet a jelentés akár az is, hogy „aki elfoglalja a trónt” (ezt szintén alátámasztja egy sor a Piramisszövegekből, ahol Oziriszre azt mondják: „ő, aki elfoglalta Ré trónját”), bár ennek ellentmond, hogy a szem jele az óbirodalmi írásmódban mindenhol a tróné mögött áll. Klaus P. Kuhlmann ugyanezekből a szavakból kiindulva „a teremtés helye”-ként fordítja a nevet, ami utal Ozirisz termékenységi aspektusára, a legkorábbi szövegekben azonban ezt a szerepet még nem ruházták az istenre.<ref>Griffiths, op.cit., p.98</ref>
Felhívta magára a figyelmet az a szembetűnő tény is, hogy a trón hieroglifa Ízisz nevében is előfordul, így a két istenség nevének etimológiailag is lehet köze egymáshoz. Az ''ỉrỉ'' sok jelentése közt előfordul az „összeházasodni valakivel” és a „párosodni” is, tehát Ozirisz neve arra utal, ő Ízisz párja.<ref name="Griffiths, op.cit., p.92">Griffiths, op.cit., p.92</ref> Kurt Sethe az istennőt mint a királyi trón megszemélyesítését látja, így Ozirisz neve olyasmit jelent, hogy „aki elfoglalja a trónt”.<ref>Griffiths, op.cit., p.93</ref>
A kopt és görög alakból is látszik, hogy Ozirisz nevének elején u hang állt. Emiatt valószínűnek tűnik a ''wsr,'' „erősnek lenni” gyökből való levezethetőség, ami egyrészt megfelel annak, hogy számos más istennek is eredetileg egyszerű, egyjelentésű neve volt (lásd még: [[Ámon (isten)|Ámon]], „az elrejtett”, [[Uadzset]], „a zöld/virágzó”), másrészt pedig másodlagosan felvehette a trón elfoglalásával kapcsolatos jelentést is, ami kiejtésére is hatással lehetett.<ref name="Griffiths, op.cit., pp.94-95">Griffiths, op.cit., pp.94-95</ref> Az isten nevének későbbi írásmódjaiban is nyilvánvaló egyfajta szójáték, például néha a „felébredni” jelentésű ''rs'' ige hieroglif jelével írják, annak jeleként, hogy Ozirisz felébredt halottaiból, máshol a ''w3s'' jellel, ami királyi szimbólumként Ozirisz királyi hatalmára utal.<ref name="Griffiths, op.cit., p.92"/> Hogy a nevet nem a ''wsr'' jellel írták, hatással lehetett ez a szójátékra való törekedés is, illetve az is, hogy próbálták elkerülni az őket félelemmel eltöltő isten nevének leírását (amire az is utal, hogy az Óbirodalom idején személynevekben nem fordul elő Ozirisz neve).<ref name="Griffiths, op.cit., pp.94-95"/>
Történtek kísérletek arra is, hogy az isten idegen eredetét bizonyítsák. Oric Bates a [[Berber nyelv|berber]] ''wsr,'' 'idősnek lenni' gyökből vezette le a nevet, erre azonban nincs bizonyíték.<ref>Griffiths, op.cit., pp.89–90</ref> Theodule Deveria az asszír [[Assur (isten)|Assur]] istennel rokonította Oziriszt, egyes követői pedig Íziszt is azonosították [[Istár]]ral.<ref>Griffiths, op.cit., p.88</ref> A nevek hasonlósága azonban lehet véletlen egybeesés is, és a mitológiai egybeesések is túl általánosak ahhoz, hogy meggyőzőek legyenek.<ref>Griffiths, op.cit., p.91</ref>
Ozirisz nevének [[átírás (nyelvészet)|transzliterációja]] ''ws-ỉr,'' de egy elmélet szerint az ''3s-ỉr'' helyesebb lenne. A trón hieroglifát ugyanis egyetlen más szóban sem írják át ''ws''-ként, a kopt és görög írásmód a kezdeti alef hangot nem tudta jelölni, így az OY kezdőhanggal átírt szó kezdődhetett aleffel, a [[föníciai nyelv|föníciai]] átírás megőrzi az isten neve elején az alefet, az [[arámi nyelv|arámi]] pedig átírásban nem tesz különbséget Ozirisz és Ízisz nevének trón hieroglifája átírásakor.<ref>Yoshi Muchiki: On the Transliteration of the Name Osiris. In: The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 76 (1990), pp. 191-194</ref>
== A mítoszokban ==
{{fő|Ozirisz-mítosz}}
Ozirisz mítoszairól a legtöbb információ forrásai az V. dinasztia végén íródott ''[[Piramisszövegek]],'' újbirodalmi forrásszövegek, mint a ''[[Hórusz és Széth története]]'' és a [[Sabaka-kő]] felirata, illetve jóval később élt görög szerzők művei, például [[Plutarkhosz]] ''[[Ízisz és Ozirisz]]''e<ref>Plutarkhosz: ''Isis and Osiris'' (angol) 1936, vol. 5 [[Loeb Classical Library]]. [http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Plutarch/Moralia/Isis_and_Osiris*/home.html Penelope.uchicago.edu] {{Wayback|url=http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Plutarch/Moralia/Isis_and_Osiris*/home.html |date=20200703155527 }}</ref> vagy [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz Szikülosz]] írásai.<ref>''The Historical Library of Diodorus Siculus,'' vol. 1, translated by G. Booth, 1814. [https://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage Google Books]</ref>
[[Geb]] földisten és [[Nut]] égistennő legidősebb gyermeke volt, testvérei [[Széth]], [[Ízisz]] és [[Nebethet]].<ref name=Wilkinson>Richard H. Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames & Hudson, 2003. p.105 {{ISBN|0-500-05120-8}}</ref>
== Ikonográfiája ==
Ábrázolása [[antropomorf]], többnyire fáraói jelvényekkel (szakáll, korona), zöld bőrrel, részben múmiapólyában ábrázolják.[[Fájl:Osiris E3751 mp3h8829.jpg|200px|thumb|Ozirisz]]
Uralkodói jelképekkel, például korbáccsal, [[pásztorbot]]tal és a [[Felső-Egyiptom]] fehér koronájára emlékeztető, két madártollal ékes atefkoronával, rendszerint fehér lepelben ábrázolják. Kéztartása (mellkasán keresztbe fektetett karok; a fáraókat ebben a pozícióban temették el) mutatja, múmiáról van szó, a Holtak Uráról. Leginkább zöldre festett bőrrel ábrázolják, ez termékenységi aspektusát hivatott jelezni. A zöld szín mellett a fekete színnel való ábrázolása is egyaránt a termékenység jele. Élő jelképe az [[Ápisz]]-bika volt.
== Kultusza ==
Egyik legfontosabb temploma az Ozirion, [[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]ban. Vízben álló oszlopcsarnoka, időtlen hangulata talán a legszembetűnőbb.
Kezdetben Oziriszt csak a Delta egyik városában, [[Buszirisz]]ben imádták, ahol a föld és a növényzet uraként, tehát nem is a legfőbb istenként tisztelték. Kultusza azonban nagyon gyorsan elterjedt az egész országban és kiszorította a helyi istenségeket, magára vállalva azok szerepét is. Például [[Memphisz]]ben Szokhariszhez hasonult, akinek az volt a szerepe, hogy felügyelje a földalatti világokat. S így vált Ozirisz a halottak istenévé. Kultusza a napistenével vetekedett, sőt azt el is homályosította az V. dinasztia végétől, amikortól azt tartották, hogy a halott [[fáraó]] Ozirisszé változik. A [[Egyiptomi középbirodalom|középbirodalom]]ban pedig már minden halottról ezt gondolták. Az [[Egyiptomi újbirodalom|újbirodalom]] korában ezt még a szent állatokra – pl. az Ozirisz-macskára, az Ozirisz-páviánra, stb) is kiterjesztették.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Ozirisz-mítosz]]
* [[Hórusz és Széth története]]
* [[Ízisz és Nephtüsz gyászéneke]]
* [[Atef]]
* [[Dzsed]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Egyiptomi istenek]]
[[Kategória:Termékenységistenek]]
[[Kategória:Alvilági istenek]]
[[Kategória:Természetistenek]]