Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600) forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|név=Pálffy (II.) Miklós
|kép=Nicolaus Palffy.jpg
|képméret=
|képaláírás=Pálffy Miklós
|típus=
|születési név=
|születési hely=   [[Csábrágvarbók|Csábrág]]
|születési dátum=[[1552]]. [[december 7.]]
|halál helye=[[Vöröskő vára]]
|halál dátuma=     [[1600]]. [[április 23.]] {{életkor-holt|1552|09|10|1600|04|23}}
|állampolgárság=
|nemzetiség=
|házastárs=[[Fugger Mária]]
|gyermekei=
|szülei=[[Pálffy Péter]], [[Dersffy Zsófia]]
|szakma=
|iskolái=
|foglalkozása=[[országbíró]], hadvezér
|aláírás=<!-- Wikidatából -->
}}
{{egyért2|a hadvezérről|Pálffy Miklós (egyértelműsítő lap)}}
Pozsonyi gróf '''Pálffy (II.) Miklós''' ([[Csábrágvarbók|Csábrág]],<ref>[[Matunák Mihály]] 1899 Századok</ref> [[1552]]. [[december 7.]]<ref>Jedlicska, a család történetírója ''Szent Miklós napja előtti napon-t (5.?) a többi korabeli forrás 7.-ét említ''</ref> – [[Vöröskő vára]], [[1600]]. [[április 23.]])  hadvezér, akit kortársai, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték.<ref>{{Cite web |url=https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0017/28.html |title=A PÁLFFYAK. Írta ifj. Reiszig Ede dr. |accessdate=2022-04-05}}</ref> A család [[Kont Miklós]] unokájától, [[Pálffy család|Kont Pál]]tól származtatja nevét, akinek keresztnevéből (I. Pál fia II. Pál) ered az ősi családnév. Apáról fiúra szállt a török elleni katonai szolgálat, sokan közülük a [[végvár]]i küzdelmekben áldozták életüket.
== Ifjú évei és címei (1552–1590) ==
Pálffy Miklós a család VI. generációjában született [[Pálffy Péter (?-1568 k.)|Pálffy Péter]] és neje, [[Dersffy Zsófia]] házasságából hatodik gyermekként. 15 évet töltött a bécsi udvarban, kezdetben apród, később [[Rudolf magyar király|Rudolf]] trónörökös [[asztalnok]]a, majd annak [[kamarás]]a lett. A főherceget elkísérte Németországba, Belgiumba, Franciaországba, Spanyolországba és Görög szigetekre. Elsajátította a latin, a német és a spanyol nyelvet, járatos volt a francia és az olasz nyelvben is. Az udvarban tanulmányozta a német és spanyol hadviselést, valamint az olasz várépítészetet. Tájékozott lett jogismeret és jogalkalmazás terén is. Az uralkodó [[1590]]. [[december 23.|december 23-án]] kinevezte [[Pozsony vármegye]] [[főispán (1526–1950)|főispán]]jává és [[Pozsonyi vár|Pozsony várának]] főkapitányává. Ezzel bekerült a királyi Magyarország főrendjei közé.
=== Családja ===
[[Rudolf magyar király]] [[1581]]. [[április 24.|április 24-én]] Prágában Tamás, János és István testvéreivel együtt bárói rangra emelte, őt pedig [[országbíró]]nak tette. Még ebben az évben az elhunyt [[Czobor Imre (nádori helytartó)|Czobor Imre]] helyére a király őt nevezte ki [[királyi főkamarás]]nak. [[1582]]. [[május 25.|május 25-én]] királyi belső titkos tanácsos.  Báró Fugger Máriával [[1583]]. [[június 4.|június 4-én]] kötött házassága hozományaként [[Vöröskő vára|Vöröskő várát]], a hozzátartozó uradalmat pedig használatba kapja. A birtok tulajdonjogát 1588 ban magához váltja 94 012 rajnai aranyforinttal. Nyolc gyermeke született, öt fiú és három lány. Fiai közül hárman grófi rangot nyertek.
Legidősebb fia István, koronaőr, pozsonyi főispán és dunántúli főkapitány lett 1634. február 13-án, Bécsben kelt oklevéllel.<ref name="auto_SB3rt0f148s4trcXhr28ug">(L. Reg. VIII-61.)</ref>
Második fia, János udvarmester 1636-ban nyert grófi címet, vöröskői örökös grófi címmel.<ref>L. Reg. VIII-164</ref>
Harmadik fia, [[Pálffy Pál (nádor)|Pál]], király pincemester, a magyar kamara elnöke volt, később az ország nádora István testvérével együtt részesült a rangemelésben és a detrekői örökös grófi címet kapta (comites, perpetui de Detrekő, németül Grafen von Blosenstin).<ref name="auto_SB3rt0f148s4trcXhr28ug" />
Negyedik fia Miklós.
Testvére [[Pálffy Katalin]] előbb [[Krusith János|Lupoglavai Krussich János]] nagybirtokos felesége lett, annak 1580-ban bekövetkezett halála után pedig hozzáment [[Árva vára|Árva várának]] urához, [[Illésházy István (nádor)|Illésházy Istvánhoz]] a későbbi nádorhoz.
== Harca a törökkel ==
===Első szakasz (1584–1593)===
[[1584]]. [[szeptember 22.|szeptember 22-én]] az uralkodó kinevezte [[Komárom vármegye]] [[főispán (1526–1950)|főispán]]jává és a komáromi vár [[főkapitány]]ává. Barátjával, [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] érsekújvári kapitánnyal jelentős veszteségeket okoztak a töröknek, lovakat, hadfelszerelést, zászlókat zsákmányoltak. Az [[Udvari Haditanács]] látva hadi sikereit, 1589. június 1-én pedig [[Dunáninneni kerület|dunáninneni főkapitánnyá]] kinevezve a török ütközőzónából hátravonta, majd [[1589]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] [[Érsekújvár]], főkapitányává nevezte ki.
[[Fájl:Arolsen Klebeband 01 440.jpg|balra|bélyegkép|250px|Pálffy Miklós császári ''generalfeldmarschal'']]
Még ebben az évben [[Alsó-Ausztria]] főrendjei felvették tagjaik közé. [[1590]] tavaszán a [[budai pasa]] csapatait leckéztette meg, amiért a [[pasa]] éles hangú levélben tiltakozott [[Habsburg Ernő osztrák főherceg|Ernő főherceg]]nél. „Fürkésző” hadmozdulataival biztonságban tartotta a bányavárosokat, s a felvidéki régió nagy részét. A hosszú hadjárat alatt szerzett örök babérokat. Szinán nagyvezir, a sziszeki kudarcát kompenzálandó, 1593 őszén betört hazánk területére. A török támadás készületlenül érte a prágai udvart. Szinán már megszerezte Budát, mialatt gróf [[Hardegg Ferdinánd|Ferdinand von Hardegg]] győri főkapitány Székesfehérvár felszabadítására indult hadaival. A várbevétel nem sikerült, ezért visszavonult volna; de a török segédcsapatok csatára kényszerítették. A november 3-án vívott harcban Pálffy Miklós a balszárnyat vezette, mely felmorzsolta a török erőket.  [[1593]]. [[október 23.|október 23-án]] Nádasdy hadával egyesülve [[Pákozd]]nál szétverték a [[budai pasa]] 20 ezer fős csapatát. [[Teuffenbach Kristóf|Christoph von Teuffenbach]] kassai főkapitánnyal visszafoglalták [[Fülek]], [[Ajnácskő|Hajnácskő]], [[Buják]], [[Somoskő]] és [[Hollókő]] várakat. Hazatéréskor még bevették [[Szécsény]]t, [[Drégely]]t és [[Drégelypalánk|Palánkot]]. Visszafoglalta [[Nógrádi vár|Nógrádot]], ezzel megvédte [[Zólyom]]ot, Korponát és a bányavárosokat.
[[VIII. Kelemen pápa]] [[1594]]. [[június 2.|június 2-ai]] brévéjében külön megemlékezett a „fennkölt és buzgó” Pálffyról, aki Istenért, hazájáért és a királyért minden áldozatra kész volt. [[1594]]. [[november 17.|november 17-én]] [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]] kinevezte [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] főkapitányának. [[1595]]. [[június 15.|június 15-én]] a [[pápa (egyházfő)|pápa]] újabb brévét küldött Pálffynak, melyben nagyra értékelte hitbuzgalmát és a török elleni harcokban tanúsított hősiességét. Győr eleste után [[Karl von Mansfeld]] lett a fővezér, aki Pálffy Miklós egyetértő fellépésével előbb Párkányt, majd 1595. szeptember 3-án Esztergomot szerzi vissza. [[Esztergom]] ostrománál döntőnek bizonyult, hogy Óbudánál szétverte a budai pasa csapatait. Ezzel a jelentős győzelemmel sikerült elvágni a győri török helyőrség utánpótlási vonalait. A haditanács még ez év decemberében [[Esztergom]] főkapitányává nevezte ki. A magyar nemesi felkelők generális kapitányi posztját is betöltötte, és [[Adolf von Schwarzenberg]] császári tábornokkal előbb bevették Visegrádot, majd [[Vác]]ot.  Az [[1595]]-[[1596]]-os győzelmekben döntő szerepet játszott, ám felelősnek mondható ő is a mezőkeresztesi vereségért. ''(Rudolf és Báthori Zsigmond között, hosszas tárgyalások után, 1595-ben létrejött a szövetség, mely alkalommal Pálffy Miklós, Szuhay István váci, Kutassy János győri püspökökkel, Erdődy Tamás horvát bánnal, Forgách Simonnal és Kaszaházi Joó Jánossal együtt, királyi biztosként szerepelt. E szövetség következtében a királyi és az erdélyi hadak Mezőkeresztesnél ütköztek meg. A küzdelem Pálffy Miklós minden fáradozása ellenére, a keresztény sereg vereségével végződött. Pálffy Péter, Miklós egyik unokatestvére is ott maradt a harczmezőn.)''
===Második szakasz: Győr visszafoglalása (1597–1599)===
{{bővebben|Győr visszafoglalása}}
[[Kép:Győr ostroma 1598.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Győr ostroma 1598-ban, a fehérvári kapu berobbantása<ref>[http://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=85&cntnt01returnid=66 A petárda]</ref>]]
[[1597]]-ben ő kezdte a török elleni harcot, [[május 23.|május 23-án]] kitűnő hadicsellel bevette Tatát. Verőcénél ismét ő és Nádasdy magyar huszárjai verték vissza [[Mehmed pasa]] janicsárjait. [[1598]] tavaszán úgy ítélte meg a hadi helyzetet, hogy [[Buda (történelmi település)|Buda]] visszavételének előfeltétele [[Győr]] felszabadítása. A [[Adolf von Schwarzenberg|Schwarzenberg tábornok]] vezénylete alatti 4 ezer német, spanyol, francia, vallon lovas és gyalogos, valamint a Pálffy vezette magyar huszárok [[1598]]. [[március 28.|március 28-ára]] virradóra észrevétlenül gyülekeztek a győri vár körül. Pálffy és Schwarzenberg csapatai az éj leple alatt a fehérvári kapuhoz nyomultak, melyet Vavecourt főhadnagy és Cavias őrmester tűzszerészei az egy évvel korábban Tatánál kipróbált [[Tatai Patara#A patara|petárdával]] berobbantottak. Schwarzenberg csapatai behatolva a felszabadított kapun megszállták a bástyákat. A kemény és véres kézitusában egy idő után úgy tűnt, hogy az álmukból felriadt törökök visszaverik a támadást, ám Pálffy huszárjai leszállván a lóról, élükön kapitányukkal gyalogrohammal eldöntötték a bizonytalanná vált csata sorsát. 300 török fogoly és 188 ágyú került a győztesek kezébe.
===Érdemei===
[[Kép:Győr-Schwarzenberg-Pálffy.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A győri Pálffy-Schwarzenberg emlékmű]]
Győr volt az előrenyomuló török számára - Bécsen át - nyugateurópai út kapuja. Seregük feltartóztathatatlanul nyomult előre és Győrt is megszerezte. Visszavétele fényes haditett volt, első ízben sikerült egy kulcsfontosságú várat visszavenni a töröktől. A győri diadal nem csak hazánkat, hanem egész Európát fellélegeztette. A fordulat továbbá morális erőt is adott a török kiűzéséhez. [[Rudolf magyar király]] köszönetét fejezte ki Pálffynak hősies magatartásáért. Az 1599. évi országgyűlés (XLVIII. t.-cz.) törvénybe iktatta érdemeit, Ő és Nádasdy megkapták az [[aranysarkantyús lovag|aranysarkantyús lovagi kitüntetés]]t, melyet [[II. Mátyás magyar király|Mátyás koronaherceg]] Győrött adott át a két hadvezérnek.  [[Adolf von Schwarzenberg|Schwarzenberg Adolf]] a jó barát és vezértárs díszkardot adott tisztelete és elismerése jeléül Pálffynak. [[Alsó-Ausztria]] rendjei 830 arannyal egyenértékű, 44&nbsp;cm magas díszserleget adományoztak a győri hősnek. Bécsben ünnepi hőskölteményeket nyomtattak Pálffy és a herceggé lett Schwarzenberg dicsőségére. A hőskölteményben „Magyarország megmentőjének” nevezték, s haditettét [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]], [[Publius Cornelius Scipio Africanus|Scipio]] és [[Hannibál (hadvezér)|Hannibál]] katonai nagyságához mérték. A reális történelmi értékelés Pálffyt [[Magyar Királyság|Magyarország]] [[Hunyadi János]] után a török elleni háború legsikeresebb magyar hadvezérének tekinti. A király 1599. július 24-én [[Pozsony vármegye]] örökös főispánságával és Pozsony várának örökös főkapitányságával jutalmazta és egyúttal grófi rangra emelte, mely előbbi két méltóság azóta elsőszülöttségi jogon öröklődik a családban. A győri hőstett híre külföldre is eljutott; Pálffyt, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték, és maga [[VIII. Kelemen pápa]] is, bulláiban fejezte ki iránta érzett elismerését.
[[Fájl:Buda ostroma 1598 Johann Siebmacher.jpg|bélyegkép|jobbra|Budavár ostroma, 1598]]
===További csatái===
A győri után [[Tata]] következett, majd Pálffy Miklós maga egy kis csapat hajdúval 150 török szállítóhajót fogott el a Dunán, mely alkalommal tömérdek zsákmány került a kezébe.  [[Gesztes]]t, [[Veszprém]]et, Palotát, [[Tihany]]t és [[Csesznek]]et. Október 4-én már [[Buda ostroma (1598)|Budát ostromolták]], ám a rossz időjárás miatt november elején vissza kellett vonulniuk, de [[Szécsény]]nél még Pálffy és Nádasdy magyar huszárjai szétverték [[Ibrahim pasa]] tatár alakulatait.
===Élete utolsó éve, emlékezete===
[[Kép:Pozsonyi Sz Marton Dom - Nicolaus Palffy.jpg|bélyegkép|jobbra|Pálffy Miklós sírboltja a pozsonyi [[Szent Márton-dóm (Pozsony)|Szent Márton-dóm]] falában]]
1600. év április havában Mátyás főherceg, egy küszöbön álló erdélyi hadjárat terveinek megbeszélése végett, Bécsbe hívta, hirtelen megbetegedett, s onnan visszatérve, egy heti rosszullét után, Vöröskő várában 1600. évi április 23-án elhunyt. Halálának közelebbi körülményeit nem ismerjük. Holttestét Vöröskőről Pozsonyba vitték, s nagy gyászpompával helyezték örök nyugalomra a [[Szent Márton-dóm (Pozsony)|társas káptalan templomában]] (koronázó templom, Szent Márton-dóm), a Szent Márton oltár melletti új sírboltba.
Emlékezetét hirdeti a sírja fölé helyezett következő [[sírfelirat|epitáfium]]:
''„Pálffyus hic situs est satis est nam caetora novit Oraque Pannoniae Christiadumque solum…” („Itt nyugszik a Pálffyak és a magyarok közt is a legnagyobb keresztényi vitéz lelke”.)''
A szentély fekete posztójára a Pálffy-címert és a hadvezér nagy haditetteit dicsőítő ünnepi hőskölteményt hímezték.
Hősiességének emlékét Győrött, a Dunakapu téren kettős bronz szobor ([[Veres Gyula Alpár]], [[1998]]) és az Arany János Általános Iskolában [[A Győzelem Kapuja]] című alkotás ([[Szórádi Zsigmond]], [[1998]]) őrzi még. [[2008]]-tól a [[Tatai Patara]] török kori történelmi fesztivál szervezőinek jóvoltából a vár török kori átjárójának falán emléktábla olvasható az 1597-es ostromról, Pálffy és katonái diadaláról. 2021. július 16-tól Pálffy Miklós nevét viseli a Magyar Honvédség 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred laktanyája Győrben.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Jedlicska Pál]]: ''XVI. századi török-magyar levelek Pálffy Miklóshoz'' (A gr. Pálffy-család levéltárából), ''Történelmi Tár'', Budapest, 691–705. o. [http://real-j.mtak.hu/4087/1/MagyarTortenelmiTar_1881_29_3_04.pdf]
*{{CitLib |tit=Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához (1552–1600) |aut=[[Jedlicska Pál]] |loc=Eger |red=Érseki Lyceum könyvnyomdája |ann=1897 |url=http://real-eod.mtak.hu/6191/1/000913389.pdf |pag=820 |accd=2022-07-30}}
* Jedlicska Pál: [http://konzervativok.blogspot.com/2009/08/labanc-portrek-erdodi-baro-palffy.html Báró Pálffy Miklós jellemrajza], Bpest, 1882. (K. ny. a Századokból)
*{{CitPer|tit=Pálffy Miklós levelezése a törökkel és tatárral, a béke felől 1599 őszén|per=Történelmi Tár|aut=[[Szádeczky-Kardoss Lajos]]|ann=1885|pag=566–573|url=http://real-j.mtak.hu/4092/1/MagyarTortenelmiTar_1885_33_3_08.pdf|accd=2022-07-30}}
*{{CitPer|tit=Pálffy Miklós Győr vára bevételéről|per=Történelmi Tár|aut=Th. ––s (Thallóczy Lajos)|ann=1878|pag=387-388|url=http://real-j.mtak.hu/4084/1/MagyarTortenelmiTar_1878_26_3_01.pdf|accd=2022-07-30}}
* ''Révai nagy lexikona: 15. kötet, Budapest, 1922.''
*{{CitLib |tit=Magyar nemes családok |aut=[[Kempelen Béla]] |vol=8. kötet |loc=Budapest |red=Grill Károly Könyvkiadóvállalata |ann=1914 |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/8-kotet-E988/palffy-erdodi-herceg-es-grof-F1EF/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfS2VtcGVsZW5fMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlBcdTAwZTFsZmZ5IE1pa2xcdTAwZjNzIn0 |misc=Arcanum}}
*{{CitLib |tit=Magyar nemzetségi zsebkönyv |subtit=Első rész: Főrangú családok |vol=1 |loc=Budapest |loc2=Budapest |red=Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság |red2=Franklin Társulat |ann=1888 |url=http://real-eod.mtak.hu/5597/1/000909833.pdf |pag=178-179 |accd=2022-07-30}}
== További információk ==
* [http://tortenelemcikkek.hu/node/103 Harmat Árpád Péter: A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós, Zrínyi Miklós]
* [[Monika Tihányiová]] - [[Mária Medveczká]] 2022: Contactos comerciales del Conde Nicolás Pálffy (1552–1600) con el extranjero. Verbum – Analecta Neolatina XXIII/2
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Hadtudomány|i |Történelem}}
{{DEFAULTSORT:Pálffy Miklós 1552}}
[[Kategória:Magyar hadvezérek]]
[[Kategória:16. századi magyar katonák]]
[[Kategória:Magyarországi politikusok]]
[[Kategória:Országbírók]]
[[Kategória:Pálffy család|Miklos 1552]]
[[Kategória:Pozsony vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Komárom vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Komárom várparancsnokai]]
[[Kategória:Csábrágvarbókiak]]
[[Kategória:1552-ben született személyek]]
[[Kategória:1600-ban elhunyt személyek]]