Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek forrásának megtekintése

{{egyház infobox
|név=Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek<br />
|saját név = Sorores Misericordiae a Sancto Vincentio - Satmariensium
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|vallás =keresztény
|keresztény =igen
|irányzat=[[Római katolikus egyház|római katolikus]]
|eredet = [[Bécsi (Gumpensdorfi) Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek]]
|lelkészi vezető=
|lelkészi tisztség=
|nemlelkészi vezető='''[[M. Paula Draganová]]'''
|nemlelkészi tisztség= '''általános rendfőnök'''
|szertartás =
|tagság= kb. 150 fő
|nyelv=[[Magyar nyelv|magyar]], [[Szlovák nyelv|szlovák]]
|alapítva=1842
|alapító =[[Hám János]]
|rómához csatlakozott =
|státusz = [[Szerzetesrend|római katolikus szerzetesrend]]
|státusz kezdete =
|székhely=[[Szatmárnémeti]], anyaház <br />(de facto: [[Rózsahegy]])
|terület =-[[Magyarország]]<br /> -[[Románia]]<br /> -[[Szlovákia]]<br /> -[[Ukrajna]] <br /> -[[Olaszország]]
-[[Albánia]]
|naptár =
|technikai szám =
|honlap=
}}
'''A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek ('''''Sorores Misericordiae a Sancto Vincentio - Satmariensium)'' egyike a magyar alapítású [[szerzetesrend]]eknek és [[kongregáció]]knak. [[Hám János]] [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári püspök]] alapította [[1842]]-ben.
== A rend eredete ==
[[Fájl:Zárdatemplom.JPG|thumb|right|180px|A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdatemploma [[Szatmárnémeti]]ben, az egykori anyaház épületegyüttesében]]
A '''Szatmári Irgalmas Nővérek''' a [[Páli Szent Vince|Páli Szent Vincéről]] nevezett Bécsi (Gumpensdorfi) Irgalmas Nővérek rendjéből származik.
Az irgalmas rendek általában szociális, gyógyító és tanító rendek (mint pl. Istenes Jánosról nevezett Irgalmas Testvérek rendje).
A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek a Szent által kidolgozott rendszabályzatot használják. Még jóval szatmári letelepedésük előtt, Németországban vették azt át és nevüket is ott változtatták meg Szent Pál Leányairól a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérekre. Zamsba, Bécsbe és Szatmárra már így érkeztek: Szent Vince lelkiségében élve és rendszabályzatát követve.
Hivatásuk szerint beteg- és szegénygondozást vállalnak, árvaházi munkát, oktató-nevelő munkát (hitoktatás) és lelkipásztori kisegítő munkát (sokszínű programok a plébánián).
Mivel munkájuk erős igénybevétellel jár és teljes embert igényel, nem tesznek egyből végleges fogadalmat: jelöltidő min.1-max.2 év, noviciátus 2 év, juniorátus - az első fogadalomtól az örök fogadalomig. A [[Noviciátus|novícia]], miután túl van jelöltévein, háromszor csak egyéves fogadalmat tesz, és csak negyedik alkalommal tesz örökös fogadalmat. Ez alatt kipróbálhatja, tud-e egyáltalán irgalmas nővérként élni, vállalni ennek az életformának minden nehézségét.
Ez a Szatmári Irgalmas Nővéreknél némileg módosult: 6 év ideiglenes fogadalom.
A rend [[1852]] óta jelen van Magyarországon is. A Szatmári Irgalmas Nővérektől független rendként működik tovább.
== Alapítása ==
[[Hám János]] püspök külföldön ismerkedett meg az Irgalmas Nővérekkel. [[Bécs]]ben látott először irgalmas rendi nővéreket, akik egy [[strasbourg]]i kongregációhoz tartoztak. Hozzájuk küldte ki szerzetesi kiképzésre azokat a magyar leányokat, akikkel aztán, visszatérésük után 1842-ben [[Szatmárnémeti]]ben megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek kongregációját.
A zárdatemplom munkálataival Hám [[Gonzeczky János]]t bízta meg, akinek munkásságára egy [[márvány]]táblával is emlékezett az utókor.<ref>{{cite web|url=http://www.hhrf.org/frissujsag/99okt/fu91007t.htm|author=Kereskényi Sándor|title=A Gonzeczky–emléktábla leleplezése|publisher=[[Szatmári Friss Újság]]|date=1999-10-07|accessdate=2014-12-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304193910/http://www.hhrf.org/frissujsag/99okt/fu91007t.htm|archivedate=2016-03-04}}</ref><ref>A tábla magyar nyelvű szövege: GONZECZKY JÁNOS tábori lelkész / emlékére, aki a ZÁRDATEMPLOM / építkezési munkálatait irányította / Forradalmi tevékenysége miatt 1849. / október 8-án kivégezték. / A szabadság vértanújaként tiszteljük. / 1849 – 1999</ref>
== Regulájuk ==
Páli Szent Vince reguláját követik (ez a róla nevezett irgalmasok általános regulája).
== Képzésük ==
* Egy év '''jelöltidő'''
* Két év '''[[noviciátus]]'''
* Hat év '''ideiglenes fogadalom'''
* Végül: '''örök fogadalom'''
== Fogadalmuk ==
'''[[Hármas fogadalom]]''':
* '''Tisztaság''' (szüzesség).
* '''Szegénység''' (nincs saját vagyonuk).
* '''Engedelmesség''' (Istennel és feljebbvalóikkal szemben).
== Feladataik ==
A Szatmári Irgalmas Nővérek megtartották az irgalmas nővérek korábbi feladatköreit, de mellette [[tanító rend]]ként is működtek. [[Szatmárnémeti]]ben lévő hatalmas zárdájuk mellett - mely egyben a központi ház is volt - nagy leánygimnáziumot létesítettek, a kis zárdának nevezett épületükben árvaházat tartottak fenn, de végeztek gyógyító munkát, szegénygondozást és börtönpasztorációt is.
== Szerveződésük, tartományaik ==
Hamarosan rendkívül népessé vált a rend. Eltértek az irgalmas nővérek korábbi szokásaitól, és nagy közösségekben működtek (nagyon hatékonyan).
Rövidesen úgy megerősödtek, hogy kínai missziót is alapítottak, mely külön tartománnyá nőtte ki magát.
A rend központi háza az '''''anyaház''''' volt [[Szatmárnémeti]]ben. Itt volt a rend mindenkori általános főnöknője is. Négy tartományuk volt, külön tartományi rendfőnökkel:
* a '''[[magyarország]]i rendtartomány''' - [[Esztergom]] tartományközponttal.
* az '''[[erdély]]i rendtartomány''' - [[Gyulafehérvár]] tartományközponttal.
* a '''[[szlovákia]]i rendtartomány''' - [[Rózsahegy]] tartományközponttal.
* a '''[[kína]]i rendtartomány''' - [[Paoking]] tartományközponttal.
A négy tartományban összesen 80 rendházuk és számos más intézményük volt. A legnépesebb az erdélyi tartomány volt, de a magyarországi tartományban is 600 nővér élt és dolgozott 23 intézményben.
A [[kommunizmus]] alatt felszámolták a rendet. Egyedül Szlovákiában maradhatott meg bizonyos korlátozások mellett. Itt tovább folyt a munka és a hitélet, valamint az utánpótlás biztosítása.
Ezért ma a szlovákiai tartomány a legnagyobb, legerősebb és legnépesebb tartománya a rendnek.
== Újjáalakulásuk ==
[[Fájl:Esztergom Pazmany utca.JPG|right|thumb|250px|A magyarországi tartományfőnökség, Esztergom]]
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után újjáalakult a rend Magyarországon és Romániában is. A kínai tartomány részint felszámolódott, részint önállósult, részint más rendhez csatlakozott.
Összegyűjtötték a még élő idős nővéreket, akik közül sokan csak novíciák voltak valójában az [[államosítás]] előtt. Őket, hogy apácaként megmaradjanak, az [[államosítás]] gyakorlati megvalósításának előestéjén az éj leple alatt szentelték fel a zárdatemplomokban, hogy felszentelt szerzetesnőként kezdhessék meg nehéz életüket a kommunizmus alatt.
Új novíciákat vettek fel és újraalapították a legfontosabb házaikat.
Magyarországon [[Pusztaszabolcs]] és [[Diósd]] plébániáján kezdődött az újraszervezés. Áldozatos munkájukkal sikerült erős [[budapest]]i és [[esztergom]]i házat szervezni. A rend tartományközpontja újra [[Esztergom]] lett Magyarországon. Ez egyben a legerősebb közösség is, mely be tudta tölteni régi zárdaépületét, és több mint félszáz szerzetesnőt tömörít a  [[Pázmány Péter utca (Esztergom)|Pázmány Péter utca]] 18. szám alatti rendház. A rendház közvetlen szomszédságában [[Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola|középiskolát, óvodát és általános iskolát]]
működtetnek.
[[Szatmárnémeti]]ben, az anyaház körül is újjáalakult a rend, de kevesebb fiatallal. A régi hatalmas zárdaépület(ek) betöltésére esély sem volt, ezért azt (azokat) nem igényelték vissza. Helyettük új zárdát építettek ([[Wolfenbüttel utca]] 32.), mely jóval kisebb, de annál korszerűbb, modern épület. Ma ez a rend központi háza (23 nővér él itt jelenleg), a rend általános főnöknője viszont nem költözött ide. Szlovákiában maradt (nem is beszél magyarul) és onnan irányítja a rendet, a szlovák tartományközpontból.
A hatalmas generációs különbség az oka annak is, hogy a szatmári tartományközpontba Szlovákiából kellett tartományfőnöknőt hívni, mivel a szatmárnémeti nővérek vagy túl idősek, vagy túl fiatalok ilyen tisztség betöltéséhez (pont az a generáció hiányzik - a kommunizmus miatt -, amely elég tapasztalt már egy ilyen komoly feladathoz, de még nem annyira idős, hogy egészsége ne bírja az ezzel járó megterhelést).
A szatmári anyaház lett az [[erdély]]i rendtartomány központja is az ujjáalakulás után.
== Jelenleg ==
A Szatmári Irgalmas Nővérek, számos veszteségük ellenére, ma is jelentős rendként vannak jelen a világban.
[[Románia|Romániá]]ban, [[Magyarország]]on, [[Szlovákia|Szlovákiá]]ban, [[Ukrajna|Ukrajná]]ban és [[Olaszország]]ban összesen mintegy 400 tagja él.
A rend mai vezetői:
* ''Általános rendfőnöknő'': '''M. Ignacia Hrinova''', Szlovákia, Rózsahegy általános központ.
* ''Erdélyi tartományfőnöknő'': '''Szabó M. Rita''', Románia, Szatmárnémeti tartományközpont.
* ''Magyarországi tartományfőnöknő'': '''Veszely Zsuzsanna M. Caritas''', Magyarország, Esztergom tartományközpont.
Munkájukat megnehezíti, hogy az időseknél jóval kisebb számú fiatalok elsősorban saját idős nővéreiket kell, hogy gondozzák (hatalmas a generációs különbség, mivel a kommunizmus alatt nem vettek fel új nővéreket). E mellett a szociális és gyógyító munkával foglalkoznak.
Jelmondatuk: ALÁZATOSSÁG, EGYSZERŰSÉG, SZERETET.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Puskely Mária: ''Szerzetesek'', 2., Bővített Kiadás, Zrínyi Nyomda Kiadója, 1990.
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20090313114102/http://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=28 a rendről a Katolikus.hu-n]
{{Szerzetesrendek}}
{{Portál|vallás|}}
{{DEFAULTSORT:Páliszentvincérőlnevezettszatmáriirgalmasnővérek}}
[[Kategória:Szerzetesrendek]]
[[Kategória:Katolikus szerzetesrendek]]
[[Kategória:Katolikus női szerzetesrendek]]
[[Kategória:1842]]
[[Kategória:Szatmárnémeti]]
[[Kategória:Esztergom]]
[[Kategória:Katolikus egyház Magyarországon]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]]
[[Kategória:Komárom-Esztergom megye vallási élete]]