Pávai Vajna Gábor forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|név=Pávai Vajna Gábor
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Debrecen]]
|születési dátum=[[1851]]. [[február 18.]]
|halál helye=[[Pozsony]]
|halál dátuma= [[1913]]. [[május 31.]] {{életkor-holt|1851|02|18|1913|05|31}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=orvos, <br />sebész, <br />szülészmester, <br />kórházfőorvos
|aláírás=
}}
'''Pávai Vajna Gábor''' ([[Debrecen]], [[1851]]. [[február 18.]] – [[Pozsony]], [[1913]]. [[május 31.]]) orvos-sebészdoktor, szülészmester, a pozsonyi magyar királyi országos kórház főorvosa.
==Élete==
Pávay Vajna György és Harsányi Júlia fiaként született. Középiskoláit szülőhelyén végezte, azután 1869-ben az orvosi pályára lépett és a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetemen]] hallgatta az orvosi tudományokat. Ezen idő alatt kétszer nyert pályadíjat kórbonctanból és megkapta az állami 300 forintos ösztöndíjat a vizsgálatok letétele után három évre.
Tanulmányainak bevégezte után a [[Korányi Frigyes (orvos)|Korányi Frigyes]] egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint tanársegéd első ösztöndíjas gyakornokká, 1879-ben pedig első tanársegéddé nevezték ki. E minőségben működött 1882 május haváig, midőn [[Tisza Kálmán]] belügyminiszter a [[pozsony]]i országos kórház főorvosává kinevezte. Mielőtt ezen állását elfoglalta, nagyobb tanulmányutat tett Német-, Francia- és [[Olaszország]]ban. [[Pozsony]] város képviselőtestületének tagja, a közegészségtan előadója, a pozsonyi [[Toldy Kör]] első alelnöke volt, sikerrel küzdött a magyarosodás érdekében. [[Vutkovich Sándor (filozófus)|Vutkovich Sándor]] akadémiai jogtanárral a magyarság és a magyar állameszme megszilárdítására nagy anyagi áldozattal alapította 1891-ben a [[Nyugatmagyarországi Híradó]]t.
1882. december 3-án Budapesten, a Kálvin téri református templomban házasságot kötött Suján Eszterrel, Suján Ferenc és Czillinger Berta lányával, az eskető lelkész [[Török Pál (püspök)|Török Pál]] volt.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-XYK5?i=329&cat=269140 Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 23/1882. folyószám.]</ref>
==Írásai==
Cikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Orvosi Hetilap (1880. A cresotinsavas natrium gyógyhatása és alkalmazási módjáról, németül a Pester med.-chirurg. Presseben, 1882. Uti levelek, a Wiener med. Wochenschriftben is, 1887. Az Antifebrinről, a pozsonyi természettudományi társulat Évkönyvében is németül), Pozsonyvidéki Lapok (1883. Az írók és művészek párisi kirándulásáról, hét tárcacikk, több tárcacikk társadalmi viszonyainkról); Oktató Háziorvos (1884. A tuberkulozisról és Pozsony közegészségügyi viszonyairól); Centralblatt f. Therapie (1885. Über den therapeutischen Werth der Bergeonischen Kohlensäure, Gasinjectionen, Über Acetalinid); a pozsonyi orvos-természettudományi társulat Évkönyve (1891. Über den heutigen Stand der Heilmethode der Lungensucht); Nyugatmagyarországi Hiradó (1895. Balatonfüredi tárczák); a pozsonyi lapokban (Az állati delejességről, Az országos kórház elmebajosainak ügyéről sat.); az [[Orvosi Archívum]]nak is munkatársa volt.
==Művei==
* Pozsony és a harmadik egyetem. Pozsony, 1884 (Először a helybeli lapokban jelent meg magyarul és németül)
* A tüdővészről és annak ragályanyagáról. A Koch-féle «Bacillus tuberculosisról». Népszerű előadás. Uo. 1884. (2. kiadás. Uo. 1884)
* A kolera, különös tekintettel az óvó rendszabályokra, fertőtlenítésre és Pozsony közegészségügyi viszonyaira. Ugyanott, 1884-ben (Németül. Uo. 1884-ben. Először a helyi lapokban jelent meg magyarul és németül)
* Az Antipyrin. Uo. 1885 (Közlemények a pozsonyi országos kórház belgyógyászati osztályáról I. Előbb a Közegészségügyi Kalauzban és a Pester med.-chirurg. Presseben, a párisi France medicale is átvette egy részét)
* A thallinról, mint legújabb hőcsökkentőszer gyógyértékéről és a lázas betegek gyógykezelési módjáról. Uo. 1885 (előbb az orvosi Hetilapban)
* A kutyakérdés ügyében. Uo. 1886 (Németül. Uo. 1886)
* Hogyan kell dezinficiálni? Különös tekintettel a kolera ellen teendő óvóintézkedésekre. Pozsony sz. kir. város egészségügyi bizottságának megbízásából. Uo. 1886 (Dobrovits M.-al együtt. 2. kiadás. Uo. 1892., 3. bőv. és újra átdolg. kiadás. Uo. 1893)
* Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? Röpirat, ajánlva az országos képviselők figyelmébe. Ugyanott, 1887 (Ném. Uo. 1887. ez válasz volt Billroth «Aphorismen zum Lehren und Lernen» cz. röpiratára)
* Az antifebrinről. Uo. 1887 (Németül. Uo. 1887)
* Az orvosi kamarák érdekében. Uo. 1888 (a Gyógyászatban is)
* A Bergeon-féle exhalatióról. Bpest, 1887 (Különnyomat az orvosi hetilapból. Németül. Uo. 1887)
* A halottégetésről. Pozsony, 1889
* Az idegességről. Népszerű előadás. Uo. 1891 (Megjelent 1890-ben a pozsonyi lapokban és a Hosszú Életben. Az eperjesi Széchenyi-kör által száz aranynyal jutalmazott pályamű)
* A tuberkulozis gyógyításáról Koch rendszere szerint. Berlini tapasztalatok alapján. Uo. 1891 (A Közegészségügyi Kalauzban 1890)
* A divatról orvosi tekintetben. Népszerű felolvasás. Uo. 1891 (A pozsonyi felső leányiskola Értesítőjében és a Hosszú Életben is)
* A tüdővész gyógyító-módjának mai állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán. Uo. 1891
* A difteriáról és a Behring-féle vérsavó gyógyítómódról. Népszerű előadás. Uo. 1895
* Védekezés a tüdővész ellen. Uo. 1898
* A magyar orvosi-rend tönkretevése. Uo. 1900. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból)
* A pozsonyi színügyi kérdésről. Uo. 1901 (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból)
* Abbáziai levelek. Uo. 1902
* Mi az oka annak, hogy hazai fürdőink nem boldogulnak és hogy a betegek legnagyobb része külföldi fürdőkbe megy? Budapest, 1902 (A Magyar Orvosok Lapja tudományos közleményei. Különny.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KlasszikusOrvosiKonyvek_195/?pg=0&layout=s Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig] (Pozsony, 1907)
Jegyei P. G. és Py. (a pozsonyi lapokban).
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{szinnyei|10||p/p19338.htm}}
* [http://portal.debrecen.hu/varosunk/kikicsoda/pavaivajnagabor_kikicsoda.html Debrecen.hu] {{Wayback|url=http://portal.debrecen.hu/varosunk/kikicsoda/pavaivajnagabor_kikicsoda.html |date=20160304224632 }}
==További információk==
* Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
{{DEFAULTSORT:Pavai Vajna Gabor}}
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Debreceniek]]
[[Kategória:Pozsonyiak]]
[[Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:1851-ben született személyek]]
[[Kategória:1913-ban elhunyt személyek]]