Pénzverés a kora Árpád-kori Magyarországon forrásának megtekintése

[[Fájl:Szent István király aranypénze.jpg|bélyegkép|250px|I. István arany solidusa, rajta a király fénykörös fővel, a körirata STEPHANUS REX, a hátlapon fénykörös nőalak, körfelirata  PANNONIA<ref>[https://books.google.hu/books?id=DegWAAAAYAAJ&pg=PA1&dq=stephanus+rex+pannonia&hl=hu&sa=X&ei=cOWeVLTELOb4yQPl04CoCw&ved=0CDIQ6AEwAg#v=onepage&q=stephanus%20rex%20pannonia&f=false Jakab Rupp: Magyarország' ekkorig ismeretes pénzei, lerajzolva: Történeti 's pénztudományi kútfók után megmagyarázva]</ref>]]
[[Fájl:Lancea Regis coin (c 1000 ad).jpg|bélyegkép|250px|[[I. István magyar király|I. István]] ezüst pénze a [[Lancea Regis dénár]], felirata: ''LANCEA REGIS'' ("a király lándzsája")]]
A '''kora Árpád-kori Magyarország pénzverése''' a magyar pénztörténet legrégebbi fejezete. Habár pénzérmékkel már az államalapítást megelőzően is találkoztak a magyarok, a pénzverést az államalapítás részeként [[I. István magyar király|Szent István király]] indította meg. Az ekkor átvett dénárrendszer a fiatal magyar állam nyugati irányultságának egyértelmű jele.
==Előzmények==
A magyarokra a [[9. század]]ig közvetlen árucsere volt jellemző, ekkortól jelennek meg a különféle prémek és a tinó mint általános értékmérő. Később megjelent a vert pénz is, eleinte csak mint [[tezauráció|értékképző]], nem pedig a kereskedelem eszköze. Valódi pénzforgalom a [[10. század]]ra alakult ki, de továbbra is jelen volt az árucsere. A korszakban Európának két uralkodó pénzrendszere volt: a [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] által bevezetett [[karoling pénzrendszer]] és a Bizáncban szinte változtatás nélkül fennmaradt korábbi római pénzrendszer. A magyarság bizonyosan találkozott mindkét pénzrendszerrel, azonban a gazdasági fejlettség alacsony foka miatt pénzforgalomról nem lehetett szó, inkább – a környező népekhez hasonlóan – az értékmegőrzést szolgálták. Ezt támasztják alá a korabeli kincsleletek is, melyekben csak nemesfémpénzek találhatók, a rézpénzek hiányoznak. A nemesfémpénzeket gyakran átlyukasztották (ezáltal demonetizálva, pénzjellegétől megfosztva) és ékszerként hordták.{{refhely|Gedai–Torbágyi|209. o.|azonos=GT209}}
==I. István király pénzei==
István bajor közvetítéssel a karoling dénárt vette át. Az általa veretett első pénzek feltehetően közvetlenül királlyá koronázása után kerültek forgalomba. Ezek előlapján lándzsát tartó kéz van LANCEA REGIS felirattal, hátlapján pedig egy magyar formákkal átalakított karoling templomkép REGIA CIVITAS körirattal, ami a verdehelyre utal; ez [[Székesfehérvár]] vagy [[Esztergom]] lehetett. Átlagsúlya 1,24 gramm.{{refhely|azonos=GT209}}
István király második pénztípusának előlapja egyenlő szárú keresztet ábrázol STEPHANVS REX( felirattal, hátlapján szintén kereszt van REGIA CIVITAS felirattal. Átlagsúlya ugyanaz, mint az elsőé. A harmadik típus éremképe azonos a második típuséval, átlagsúlya azonban csak 0,76 gramm.{{refhely|azonos=GT209}}
A korszak fő pénzegysége a dénár és az annak felét érő obulus volt, mindkettő ezüstből. A dénárok súlya 0,5–1,5 g között ingadozott.
A magyar állam bizánci kapcsolatainak pénztörténeti lecsapódása az a 11. századi, valószínűleg ugyancsak Szent István által kibocsátott, bizánci mintára és pénzláb alapján készült arany ''solidus'', amiből mindössze három példány maradt fenn.{{refhely|azonos=GT209}}
==István utódainak pénzverése==
István utódai alatt a pénz minősége alig változott, jó ezüstből készült és súlyos maradt. Ábrái [[Salamon magyar király|Salamontól]] kezdve változatosabbak lettel, figurális ábrázolás is előfordult.{{refhely|Gedai–Torbágyi|210. o.|azonos=GT210}}
Magyarországon a pénzverés mindenkor kizárólagos felségjog maradt. A 11. században azonban [[I. András magyar király|I. András]] idején testvére, a későbbi [[I. Béla magyar király|I. Béla]] és Salamon alatt unokatestvére, a későbbi [[I. Géza magyar király]], mint [[dukátus]]sal rendelkezők, DVX felirattal pénzt verettek a saját nevükre.{{refhely|azonos=GT210}}
Az ezüstdenár válságának első jelei a 12. században mutatkoztak: a pénz Európa-szerte romlott; súlya és finomsága csökkent. Helyenként [[brakteáta|brakteátákat]] kezdtek verni. A legtöbb kibocsátó évente új
pénzt adott ki, amit a következő évben – illeték levonása mellett – újra kellett váltani. A gyenge minőségű pénz hitelét vesztette. A reformkísérletek kevés eredménnyel jártak.{{refhely|azonos=GT210}}
Magyarországon [[Kálmán magyar király|Kálmán királlyal]] kezdődött a pénzrontás korszaka. A legsúlyosabb helyzet a 12. században volt. István 900‱-es finomságúnál is jobb 1,24, illetve 0,76 gramm súlyú dénárja 12. századi utódai alatt 500‱-es finomság alá csökkent, súlya pedig alig haladta meg a 0,1 grammot. Ennek hatására idegen pénzek áramlottak az országba (a [[Salzburg (Ausztria)|salzburgi]] érsek és a [[karintia]]i herceg által veretett úgynevezett [[friesach]]i típusú pénzek, majd a bécsi dénárok), csökkentve a királyi pénzverésből származó hasznot. Viszonylag sikeres részintézkedés volt az úgynevezett ''szlavón'' vagy ''báni dénárok'' verése (a magyar király nevében a [[szlavón bán]] vert pénzt [[Zágráb]]ban), amelyek nem estek éves beváltási kötelezettség alá. Az alapvető gondokat azonban ez nem oldotta meg.{{refhely|azonos=GT210}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Gedai–Torbágyi}}{{CitLib |szerző=[[Bertényi Iván (történész, 1939)]] (szerk) |szerző2= |szerző3= |cím=A történelem segédtudományai|közreműködők=  |hely=Budapest |kiadó= Osiris|év=2001 |sorozat=A történettudomány segédkönyve I.|isbn=963 389 505 7 |fejezetszerző=Gedai István| |fejezetszerző2=Torbágyi Melinda |fejezetszerző3= |fejezetcím=Pénztörténet |oldal=201–216}}
*{{cite book
|author=Kovács László
|title=A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000–1141) érmeiről
|year=1997
|publisher=MTA Régészeti Intézete
|location=Budapest
|isbn=963739172X}}
==További információk==
*[https://web.archive.org/web/20070927010810/http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000605.htm Gedai István: Európa pénzverése Szent István korában]
*[http://www.ehumana.hu/arpad/cimszo/c51-1.htm Árpád-kori történelem] {{Wayback|url=http://www.ehumana.hu/arpad/cimszo/c51-1.htm |date=20080327025945 }}
*[http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0010/0015-37f.html Hóman Bálint: A magyar pénzverés Szent István korában.]
==Kapcsolódó szócikk==
*[[Budai pénzverő]]
*[[Érme]]
*[[A pénz története]]
{{Magyarország pénzei}}
[[Kategória:Magyar gazdaságtörténet]]
[[Kategória:Árpád-kor]]
[[Kategória:Pénztörténet]]