Péter György (közgazdász, 1903–1969) forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|név=Péter György
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=Pikler György
|születési hely=[[Budapest]]
|születési dátum=[[1903]]. [[március 30.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1969]]. [[január 4.]] {{életkor-holt|1903|3|30|1969|1|4}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=[[Pikler Emmi]]
|szakma= [[matematikus]], [[Közgazdaságtan|közgazdász]]
|iskolái=
|művésznév=
|becenév=
|aláírás=
|weboldal=<!--http:// nélkül! -->
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
|alsablon={{Személy infobox/Vezető
|típus=
|becsukva=
|ország =
|állam = A [[Központi Statisztikai Hivatal]]
|város =
|sorszám =
|megnevezés = elnöke
|terminus kezdete = [[1948]]
|terminus vége = [[1969]]
|szavazatszám =
|elnök =
|alelnök =
|helyettes =
|főnöke neve =
|főnöke tisztsége =
| előd             =  [[Elekes Dezső]]
| utód             =  [[Huszár István (közgazdász)|Huszár István]]
}}
}}
{{egyért2|az 1903-ban született közgazdászról|Péter György (egyértelműsítő lap)}}
'''Péter (Pikler) György''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[március 30.]] – Budapest, [[1969]]. [[január 4.]]) matematikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]tudományok doktora (1967). A reformközgazdászok közé tartozott. 1948-tól 1968-ig a [[Központi Statisztikai Hivatal]] (KSH) elnöke volt.
Testvére, Ferenc: mérnök; felesége: [[Pikler Emmi]]: orvos, írónő; gyermekei: Tardos Anna, Pikler Éva, Péter József, Péter János.<ref>[http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=213696 MTV - Modern képmesék]</ref>
{{Idézet2|Péter György kiemelkedő szereplője volt a legújabb kori magyar történelemnek, aki sorsával egy meghatározott kelet-közép-európai értelmisége magatartást mintázott meg. Tragikus sorsa a történelmi kudarc ellenére, és tán éppen ezért: emlékezésre és elemzésre méltó.|Hegedűs B. András<ref>Hegedűs B. András az ''Egy reformközgazdász emlékére - Péter György (1903-1969)'' című kötet társszerzője.</ref>}}
== Élete ==
Apja Pikler J. Gyula [[orvos]] és [[Szociológia|szociológus]], aki 1887-től a fővárosi Statisztikai Hivatalban dolgozott, annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt.
Pikler György [[Bécs]]ben találkozott [[Pikler Emmi|Emilie Madeleine Reichhel]], akivel 1930-ban [[Házasság|összeházasodtak]], majd [[Trieszt]]be ([[Olaszország]]) költöztek. A férj ekkor középiskolai [[matematika]]tanárként dolgozott.
1932-től részt vett a [[munkásmozgalom]]ban, 1935-től a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi [[fegyház]]ra ítélték. A [[második világháború]] végéig, kilenc évig börtönben és [[koncentrációs tábor]]ban volt.
1945 után [[Szeged]]en alpolgármester és városi tanácsos, majd 1948-ig [[Budapest]]en az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. 1948-ban megbízták a [[Központi Statisztikai Hivatal]] irányításával.
1950-ben tanszékvezető [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanárrá]] nevezték ki a budapesti [[Budapesti Corvinus Egyetem|Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem]]re.
{|class="wikitable collapsible collapsed" width="500"
|-
!bgcolor="#40e0d0" colspan=2|A [[statisztika]] tudományának fejlődése [[Magyarország]]on az 1950-es években
|-
|colspan=2 bgcolor="#e0ffff"|
Az egyetemi oktatás mellett több [[statisztika]]i tanfolyam és később három statisztikai középiskola megszervezésére, valamint két tudományos intézet – a Népességtudományi Kutatóintézet és a Gazdaságkutató Intézet – létrehozására került sor, továbbá 1958-ban – [[Európa|Európában]] másodikként – tudományos folyóirat is indult ''Demográfia'' címmel.
|}
Az [[1956-os forradalom]] után [[Munkásmozgalmi revizionizmus|revizionistának]] tekintették, de nem váltották le. 1963-tól [[Nyers Rezső (politikus)|Nyers Rezső]] munkatársa a [[Új gazdasági mechanizmus|gazdasági mechanizmus]] reformjában.
1964-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Homályos érmecsempészési ügybe keverték, s bár bűncselekményt nem követett el, 1968. decemberében őrizetbe vették. Ekkor szívproblémákkal a Belügyminisztérium kórházában tartották fogva, ott hunyt el tragikus körülmények között, állítólag öngyilkos lett.<ref>[http://allamszocializmus.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=718673 Ki kicsoda Magyarországon?] {{Wayback|url=http://allamszocializmus.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=718673 |date=20110722070000 }} (allamszocializmus.lapunk.hu)</ref><ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/kronologia-–-1969 Kronológia – 1969]</ref>
{{Idézet2|Péter György a temetetlen halottak közé tartozik, aki – noha 1969-ben halt meg – nem kapta meg az intellektuális és erkölcsi végtisztességet.|Kornai János<ref>Kornai János az ''Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969)'' című kötet társszerzője.</ref>}}
== A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként ==
Péter György nevéhez fűződik a [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása. Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az [[Magyarországi népszámlálások|1949. évi népszámlálás]] végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már az előkészítése és a végrehajtása is az ő vezetésével történt. Ennek a népszámlálásnak a szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.
Vezetői tevékenységének első éveiben kifejlesztette a központi [[tervgazdálkodás]] és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az [[Államosítás|államosított]] [[vállalat]]ok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az [[ipar]]ban és a [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] többi termelő ágazatában.
Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a [[szolgáltatások]]at is felölelte, és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.
Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartás-statisztika.
Jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták. Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a [[Populáció|lakosság]] [[fogyasztás]]ának országok közötti összehasonlításában.
A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat, és hamarosan közzétette gondolatait a ''Társadalmi Szemlé''ben. A ''Közgazdasági Szemlé''ben pedig összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges [[Profit|nyereség]]érdekeltség és a [[piac (közgazdaságtan)|piac]] szerepének a felismeréséhez is.
== Fontosabb művei ==
* ''Általános statisztika'' (egyetemi tankönyv, [[Budapest]], 1952)
* ''A szocialista statisztikáról'' (Rédei Jenővel, Budapest, 1954)
* ''A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban'' (Budapest, 1956)
== Irodalom ==
* A magyar szocialista statisztika harmincéves útja ([[Statisztikai Szemle]], 1979. 10. sz.) [http://www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1979&szam=10&old=7&lap=6 Online változat]
* Borsányi György – Hegedűs B. András: Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) Tudományos ülésszak 1992. április 24-én (Cserépfalvi Könyvkiadó – T-Twins Kiadó, 1994)<ref>[http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=egy-reformkozgazdasz-emlekere---peter-gyorgy-%281903-1969%29&ID=316094 Egy reformközgazdász emlékére című könyv adatai.]</ref><ref>[http://jovagyok.hu/kultura/jokonyv/arvay-janos-hegedus-b-andras-peter-gyorgy-egy-reformk/ Recenzió: Egy reformközgazdász emlékére]</ref>
* [http://www.publikon.hu/application/essay/112_1.pdf Maltsik Balázs: Péter György közgazdasági reformelképzelései 1953–1956]
*{{Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből|1|575–577}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_peter_gyorgy| title = Életrajza a KSH honlapján| accessdate= 2013-05-04| author = Központi Statisztikai Hivatal| language  = magyar}}
*{{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_torteneti_kronologia| title = A KSH történeti kronológiája| accessdate= 2013-05-04| author = Központi Statisztikai Hivatal| language  = magyar}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12103.htm Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 – Péter György]
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1206.html Magyarország a XX. században – V. kötet: Tudomány 2. – Társadalomtudományok (1953–1957)]
* [https://web.archive.org/web/20160306085236/http://www.rev.hu/rev/images/content/kiadvanyok/petofikor/05/petofikor05_felszolalok.pdf Petőfi kör – A felszólalókról]
* [https://web.archive.org/web/20070622193042/http://www.168ora.hu/cikk.php?id=5472 Buják Attila: Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban (168ora.hu, 2006. július 6.)]
{{A KSH elnökei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|közgazdaságtan|i |matematika||zsidóság}}
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar közgazdászok]]
[[Kategória:Magyar statisztikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:KMP-tagok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:1903-ban született személyek]]
[[Kategória:1969-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945)]]
[[Kategória:Öngyilkos személyek]]
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]