Pöstyén forrásának megtekintése

{{egyért2|Pöstyénről|Pösténypuszta}}
{{Szlovák település infobox
|név                 = Pöstyén
|helyi név           = Piešťany
|kép                 = Hotel Thermia Palace - Piestany.jpg
|képaláírás          = A Thermia Palace szálló [[szecesszió]]s épülete
|címer               = Coat of Arms of Piešťany.svg
|kerület             = Nagyszombati
|járás               = Pöstyéni
|kistérség           =
|rang                = város
|alapítás éve        = 1113
|polgármester        = Peter Jancsovics
|irányítószám        = 921 01
|körzethívószám      = 033
|népesség            = 29 660
|népesség éve        = 2006
|népsűrűség          = 640
|tengerszint feletti magasság = 160
|terület             = 44,20
|szélességi fok      =
|szélességi ívperc   =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok      =
|hosszúsági ívperc   =
|hosszúsági ívmásodperc =
|weboldal            = www.piestany.sk
}}
[[Fájl:Krajinsky most - Piestany.jpg|bélyegkép|jobbra|264px|A Krajinsky híd a [[Vág (folyó)|Vágon]]]]
[[Fájl:Napoleonske kupele Piestany panorama.jpg|bélyegkép|jobbra|264px|A Napóleon-fürdő este]]
[[Fájl:Thermia Palace r. 1940 - Piešťany.jpg|bélyegkép|jobbra|264px|Thermia Palace szálloda fényképe 1940-ből]]
'''Pöstyén''' ({{ny-sk|Piešťany}}, {{németül|Pistyan, [Bad] Püschtin}}, [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Piszczany'') [[város]] [[Szlovákia|Szlovákiában]]. [[Gyógyfürdő]]iről nevezetes. [[Koszorány]] tartozik hozzá.
== Fekvése ==
[[Nagyszombat (település)|Nagyszombattól]] 32&nbsp;km-re északkeletre, a [[Vág (folyó)|Vág]] partján fekszik. A [[Nagyszombati kerület]] [[Pöstyéni járás]]ának székhelye.
== Nevének eredete ==
Először a [[Zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] [[1113]]-ban kiadott birtoklevele említi ''Pescan'' néven. Ezt követően írott forrásokban az alábbi névváltozatokban fordul elő: [[1113]] – ''Pescan'', [[1299]] – ''Pekchen'', [[1348]] – ''Posseen'', [[1357]] – ''Pechen'', [[1429]] – ''Pestien, Pestyen'', [[1435]] – ''Pestyén'', [[1436]] – ''Pesthyen'', [[1442]] – ''Piesthen'', [[1546]] – ''Pestien'', [[1552]] – ''Pestiien'', [[1564]] – ''Pyšten'', [[1588]] – ''Pestien'', [[1642]] – ''Pistin'', [[1689]] – ''Pöstény'', [[1709]] – ''Pustin'', [[1742]] – ''Pusteny'', [[1745]] – ''Pösthenium, Piesthan, Pischtan'', [[1747]] – ''Pissteny'', [[1773]] – ''Püstin, Piesscžany, Teplicz, Teplicze'', [[1786]] – ''Pűschtin, Piečany'', ''Teplicz'', [[1808]] – ''Pöstény, Püstény, Püstény, Pjessčany, Pěssťany'', [[1863]] [[1907]] – ''Pöstyén'', [[1913]] – ''Pöstyény'', [[1920]] óta ''Piešťany''.
== Jelképei ==
=== Pecsétje ===
A község legkorábbi ismert pecsétjének lenyomata egy 1564-ben kiállított [[oklevél]]en maradt fenn. A 25&nbsp;mm átmérőjű pecsét [[I. István magyar király|Szent István királyt]] ábrázolja. 1771-ből származó pecsétjének központi motívuma szintén Szent István, körfelirata ''Sigillum Teplicien'', melyhez hasonlatos az 1774-es keltezésű ''Sigillum Teplicense'' körfeliratú pecsét. Következő fennmaradt pecsétje 1783-ból származik, alakja nyolcszög, átmérője 35&nbsp;mm, központi motívuma továbbra is Szent István, körfelirata ''Sigillum oppidi Peosten''.
=== Címere ===
A város mai jelképét, a ''Mankótörőt'', [[Winter Lajos]] megrendelésére [[Heyer Arthur]] festőművész alkotta meg 1894-ben, [[Budapest]]en mint a pöstyéni gyógyfürdő jelképét. A mankótörő szobrát [[Robert Kühmayer]] szobrászművész faragta (1933). A Mankótörő 1945. október 21-én, a település várossá nyilvánításának napján a város hivatalos jelképévé vált.
== Története ==
A [[régészet]]i leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az [[őskor]]ban éltek [[mamut]]vadászok. A város környékén került elő a mai Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke, a [[moraváni vénusz]]. Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] is ismerték a [[Vág (folyó)|Vág]] szigetének 67&nbsp;°C-os iszapos forrásait.
A település első írásos említése ''„Pescan”'' alakban [[1113]]-ból, a [[zoborhegyi apátság|zoborhegyi bencés apátság]] birtokainak leírásából származik. A [[13. század]] derekán a [[gróf]] [[Cseszneky család]] birtokolta. A század végétől [[1321]]-ig Pöstyén is [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] uralma alá tartozott, az ő halála után királyi birtok lett, részben pedig [[Temetvény]] várának uradalmához tartozott. [[1348]]-ban [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] a temetvényi uradalmat hívének, Kont Miklós magiszternek adta. A család kihalása után [[II. Lajos magyar király|II. Lajos királytól]] a [[Thurzó család|Thurzók]] szerezték meg. A [[középkor]]ban a gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Gyógyvizéről elsőként [[Wernher György]] tudósított [[1549]]-ben kiadott ''Magyarország csodálatos vizei'' című művében. Gyógyvizének és -[[iszap]]jának gyógyászati alkalmazását [[Johannes Crato von Krafftheim]] orvos [[1571]]-ben kiadott művében jellemezte.
[[1720]]-ban [[III. Károly magyar király]] a birtokot a [[galgóc]]i uradalommal az [[Erdődy család|Erdődyeknek]] adta. A [[18. század]]i, fából épített fürdőházakat az [[1813]]-as [[árvíz]] elpusztította. [[1820]] körül építtette fel Erdődy János az első kőből emelt fürdőépületet [[klasszicizmus|klasszicista stílusban]]. Ő telepíttette a fürdő parkját is. A fürdő Winter család általi bérbe vétele – [[1888]]-ban – egyben annak nagymérvű felvirágoztatását is jelentette. Winterék további fürdőházakat, gyógyszállókat építtettek, s a fürdő az országhatárokon túl is elismert lett. Az [[első világháború]] sebesültjei ellátására itt szanatóriumot létesítettek. A környék néphagyományának és régészeti leleteinek bemutatására [[1928]]-ban múzeumot hoztak létre. A fürdőt [[1939]]-ben államosították. A [[második világháború]] idején a Winter családot [[koncentrációs tábor]]ba deportálták.
[[Vályi András]] szerint ''„PÖSTÉNY. Pöstyén, Pistyán. Mezőváros Nyitra Vármegyében, földes Urai Gróf Erdődy, és Motesiczky Uraságok, lakosai [[római katolikus egyház|katolikusok]], és másfélék is, fekszik kies helyen, Vág-vizéhez nem meszsze. Ispotállya is van. Nevezetesíti híres fördője, mellynek külömbféle nyavalyákban hathatós foganattya van; lásd felőle Torkos Jánosnak munkáját, e’ tzím alatt: Schediasma de thermis Pöstiniensibus. Határja jól termő, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, eladásra is van módgyok, első osztálybéli.”''<ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''„Pőstyén (Pistyani, Teplicza), tót m. v. Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján 9 mfdnyire Posontól, 5 mfdnyire Nyitrától. 3266 kath., 6 ev., 105 zsidó lak., kath. paroch. templommal, s az uraságnak csinos nyári mulató kastélyával. Szántófölde sok és termékeny; rétei kétszer kaszállhatók. – 1530 és 1599-ben ezen helyet a Törökök egészen elpusztitották. F. u. gr. Erdődy Józsefné, s a galgóczi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Galgócz.”''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref>
''„Fél órányira Pőstyéntől épen a Vágh partján fakad ama hires meleg ásványos víz, melly fördésre használtatik; természeti melegsége 48–50 foknyi Reaumur szerint, s olly nagy, hogy benne a tyukot is meg lehet koppasztani. Szine nem egészen tiszta; ize, ha meghűl, a közönséges ivó viztől semmit sem különbözik; alkotórészei: [[Nátrium-szulfát|csudasó]], [[Magnézium-szulfát|keserűsó]], [[gipsz|gypsz]], [[konyhasó]], [[kalcium-karbonát|szénsavanyos mész]], [[magnézium-karbonát|szénsavanyos keserűföld]], [[Szilícium-dioxid|kavicsföld]], vékony kénköves szesz (spiritus), alkaliföld. Haszna leginkább szembetűnő, a szélütött, vagy más szerencsétlenség által elzsibbadt tagok gyógyitásában, továbbá a szakgatásokban (Rheumatismus) reszketésben, régi sebekben, csipő fájdalomban, s mint némellyek állitják, a szemfájásban is, ellenben az igazi [[köszvény]]re nem sokat tehet.”''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
''„Hogy e forrásnak a Vághon tul szemközt lévő hegygyel némi-némi összeköttetése legyen, onnan gyanithatni; mert a forrástól kezdve a Vághon keresztűl egy keskeny vonal soha a legkeményebb télben sem fagy be. Az is különös, hogy a víz melegsége a Vágh vizének áradásával nőttön nő ugy hogy e miatt sokszor fördeni is lehetetlen. Ezen vizet főképen csak fördésre, azaz: külsőképen használják, belsőképen csupán az orvosok javaslatára. – A fördőépület el van osztva kád, – és állófördőre (Gehbad). A kádfördőben 28–22 káddal biró fördő szobák találtatnak, s csővek segedelmével a víz melegségét kiki tetszése szerint mérsékelheti. Az állófördő, hol együtt fördenek, ismét 4 osztályból u. m. urak- közönséges- zsidó- és iszapfördőből (Schlammbad) áll. Ez utolsó legmelegebb s tőszomszédságában van a kutba foglalt forrásnak. A fördővendégek befogadására szolgál egy nagy vendégfogadó. – A vendégfogadó mellett találtatik egy más épület, s ebben vannak: a kávéház, a tánczterem, az ebédlőterem, s az árendás lakhelye. Háta megett ezen épületnek pedig van az újonnan elrendelt sétatér. Egyszóval a pőstyéni fördő, mind hasznos tulajdonságáért, mind a környék szépségéért hazánkban egy a legkedvesebb, s látogatottabb fördők közűl; de egy árnyékos kertben, s más közel levő regényes sétáló helyekben való fogyatkozás sokat lehuz érdeméből.”''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
A pöstyéni Vaskoronát 1915. augusztus 20-án szentelték fel a fürdő virágpavilonja előtt. Az alkotás, amely a [[Szent Korona]] fából faragott mása volt, a magyarországi hadirokkantak segélyezését célul kitűző országos nemzeti áldozatkészség-mozgalom keretén belül valósult meg. A nemes ügyet támogató adományozók emlékül kis vasszeget üthettek a szoborba, amely így nyerte el vasborítását. Az adományokat Erdődy Imre gróf és neje védnöksége alatt, a [[Magyar Vöröskereszt|Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyletének]] pöstyéni fiókja gyűjtötte. A koronát Seilnacht [[galgóc]]i faragómester készítette a pöstyéni fürdősziget egyik százados nyárfájából.<ref>[[L. Juhász Ilona]]: Neveitek e márványlapon; 31–34. oldal</ref>
A [[trianoni béke]]szerződésig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ának székhelye volt.
==Népessége==
1880-ban 4136 lakosából 116 magyar, 435 német és 3407 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 3741 római katolikus, 375 izraelita és 20 [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallású volt. Koszorányban 100 szlovák anyanyelvű élt.
1890-ben 4643 lakosából 190 magyar és 3824 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 4069 római katolikus, 525 izraelita és 41 evangélikus vallású volt. Koszorányban 136 szlovák anyanyelvű élt.
1900-ban 5661 lakosából 472 magyar és szlovák anyanyelvű volt. Ebből 4883 római katolikus, 732 izraelita, 35 evangélikus vallású volt. Koszorányban 156 szlovák anyanyelvű élt.
1910-ben 7379 lakosából 5234 [[szlovákok|szlovák]], 1440 [[magyarok|magyar]] és 593 [[németek|német]] anyanyelvű volt. Ebből 6427 római katolikus, 850 izraelitra, 52 evangélikus, 36 református, 7-7 görögkatolikus és görög keleti vallású volt. Koszorányban 206 szlovák anyanyelvű élt.
1921-ben 9321 lakosából 128 német, 188 magyar, 513 zsidó és 8340 csehszlovák volt. Ebből 7775 római katolikus, 1254 izraelita és 180 evangélikus vallású volt. Koszorányban 194 csehszlovák élt.
1930-ban 12 080 lakosából 161 magyar, 401 német, 478 zsidó, 10 722 csehszlovák és 294 állampolgárság nélküli volt. Ebből 9893 római katolikus, 1344 izraelita, 345 evangélikus, 25 református, 23 görögkatolikus és 450 egyéb felekezetű volt. Koszorányban 257 csehszlovák élt.
1991-ben 33 176 lakosából 134 magyar és 32 000 szlovák volt.
2001-ben 30 606 lakosából 29 475 [[szlovákok|szlovák]] és 84 magyar volt.<ref>{{Cite web |url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=106117&settlement_name= |title=Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis |accessdate=2008-02-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20040722103016/http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=106117&settlement_name= |archivedate=2004-07-22 }}</ref>
[[2011]]-ben 28 268 lakosából 23 643 szlovák és 83 magyar volt, illetve ebből 107 magyar anyanyelvű.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:National Institute of Rheumatic Diseases - Piestany.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A reumatológiai intézet]]
* Erősen [[radioaktivitás|radioaktív]] [[gyógyvíz|gyógyvizével]] [[reuma|reumát]], [[ideg]]bántalmakat gyógyítanak. A fürdő bérleti jogát 1889-ben a Winter család szerezte meg. Bérbe vételének kezdetén csupán egy szerényen berendezett, harmincszobás szálloda állt a fürdővendégek rendelkezésére, gyógykezelésüket pedig egy [[19. század]] kezdetéről származó, forrásokra épített fedett medencés fürdőház, valamint további két, kádfürdőkkel ellátott fürdőház biztosította a Fürdőszigeten. A szálló vendégei a Vág folyón keresztül vezető, facölöpökön álló hídon jutottak át a Fürdőszigetre.
* A [[11. század]] végén épült Gyetva utcai egykori kegytemplom. A közelében lévő szentkút ősrégi kegyhely, eredete valószínűleg még a [[honfoglalás]] előtti időkre nyúlik vissza. [[1772]]-ben a templomot [[villám]] sújtotta, [[1813]]-ban [[árvíz]] pusztította, és ezután már nem építették újjá. [[1835]]-ben az ősi kegyszobrot átvitték az [[1832]]-ben épült új [[plébánia]][[templom]]ba, ahonnan azóta eltűnt.
* A város főterén áll az [[1832]]-ben épült plébániatemplom.
* A Vág folyón átívelő sétahíd [[1931]] és [[1933]] között épült.
* Az egykori [[Máltai lovagrend|johannita]] [[kolostor]] romjai
* Evangélikus temploma
== Híres személyek ==
[[Fájl:Gymnázium Pierra de Coubertina, Piešťany.jpg|bélyeg|250px|A [[Pierre de Coubertin|Pierre Coubertin]] gimnázium]]
[[Fájl:Arthur Heyer self-portrait.jpg|bélyeg|250px|[[Heyer Arthur]] [[Önarckép]]e]]
* [[Simon Árpád Stefan]] (1886–?) a Rijekai Szabad Állam Kommunista Pártjának főtitkára
* [[1907]] – [[Charles Korvin]] ''(Kárpáthy Korvin Géza)'' [[Amerikaiak|amerikai]] filmszínész, aki a [[Zorro (televíziós sorozat, 1957)|Zorro tv-sorozatban]] vált ismertté.
* [[1910]] – [[Rubik Ernő (gépészmérnök)|idősebb Rubik Ernő]] gépészmérnök, repülőgép-tervező
* [[Vavro Valér]] (1911–1992) akadémikus szobrász
* [[Karola Vajdová]] (1919–1968) opera-énekesnő
* [[Alojz Klimo]] (1922–2000) festő
* [[Juraj Šajmovič]] id. (1932–2013) operatőr
* [[Zoro Záhon]] (1943) rendező és színész
* [[Irena Belohorská]] (1948) politikus, az [[Európai Parlament]] tagja
* [[Marián Geišberg]] (1953–2018) színész és dalszerző
* [[Alena Heriban]] (1955) televíziós előadó
* [[Vladimír Plulík]] (1963–2008) hegymászó
* [[Slavomír Kňazovický]] (1969) gyorsasági kenus, olimpiai ezüstérmes
* [[Erban Róbert]] (1972) kajakozó
* [[Peter Vavro]] (1975) újságíró és blogger, a Hospodárske noviny főszerkesztője
* [[Martina Moravcová]] (1976) úszó, olimpiai ezüstérmes
* [[Marcela Erbanová]] (1978) kajakozónő
* [[Branko Radivojevič]] (1980) jégkorongozó
* [[Jaroslav Baláž]] (1980) Európa-bajnok légpárnás repülőgépeken
* [[Michel Miklík]] (1982) jégkorongozó
* [[Filip Hološko]] (1984) labdarúgó
* [[Lukáš Lacko]] (1987) teniszező
* [[Magdaléna Rybáriková]] (1988) teniszező
* [[Dominika Cibulková]] (1989) teniszező
* [[Rybanska Natasa]] (2000) magyar válogatott vízilabdázó
* Itt szolgált [[Kubicza Vince]] (1811–1872) római katolikus plébános.
* gyermekéveinek egy részét itt töltötte [[Victor Vasarely]]
== Testvérvárosai ==
* {{zászló|Magyarország}} [[Hajdúnánás]], [[Magyarország]]
== Források ==
*Justus Ján Torkos (1745): Náčrty o piešťanských kúpeľoch. (ford. [[Jantausch Pál]])
*[[Follajtár József]] 1905: Pöstyén egyházi emlékeiről. [[Archaeologiai Értesítő]] 25/3, 266-270.
*Follajtár József 1907: Pöstyén és környéke
*[[Bohumil Vavroušek]] 1920: Malebné Slovensko.
*[[Martin Lacko]] 2006: Piešťany na prelome autonómie a samostatnosti (1938/1939). Historické rozhľady III, 311–333.[http://rozhlady.webnode.sk/produkty/iii-2006/]
*[[Horbulák Zsolt]] 2014: Pöstyén magyar emlékei. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014, 115–130.
*R. Bieliková : História mostov na rieke Váh v Piešťanoch od pol. 19. storočia po súčasnosť.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.piestany.sk/ Pöstyén város hivatalos honlapja]
* [http://www.postyen.polgarinfo.hu Pőstyéni Polgár Info – független hírportál] {{Wayback|url=http://www.postyen.polgarinfo.hu/ |date=20080602181842 }}
* [http://www.piestany.net/ Pöstyén város információs portálja]
* [http://www.sacr.sk/article?category=39&id=1074&lang=hu A pöstyéni promenád ismertetője (magyar)]{{Halott link|url=http://www.sacr.sk/article?category=39&id=1074&lang=hu |date=2023-06 }}
* [http://piestany.region.sk/ Pöstyén a fürdőváros (angol)] {{Wayback|url=http://piestany.region.sk/ |date=20080316020318 }}
* [http://www.piestany.cz/cz/index.php Nemhivatalos oldal] {{Wayback|url=http://www.piestany.cz/cz/index.php |date=20080219110433 }}
* [http://www.slovakia-slovakia.com/accommodation/index.php?pid=143&user=det A város a Slovakia travel guide oldalán] {{Wayback|url=http://www.slovakia-slovakia.com/accommodation/index.php?pid=143&user=det |date=20061019160258 }}
* [http://www.slovakiatravels.com/sections/Routes/therme/therme_Piestany-en.php Slovakiatravels.com] {{Wayback|url=http://www.slovakiatravels.com/sections/Routes/therme/therme_Piestany-en.php |date=20080405194158 }}
* [http://www.obce.info/?make=mapa&id=4002&obec=2512&pl=obcesk községinfó]
* [http://www.travelatlas.sk/povazie/piestany.html Travelatlas.sk] {{Wayback|url=http://www.travelatlas.sk/povazie/piestany.html |date=20080421144728 }}
* [http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=188 Tourist-channel.sk]
* [http://www.matusovo-kralovstvo.sk/subjekty/piestany.htm A város a [[Mátyusföld]] turisztikai honlapján] {{Wayback|url=http://www.matusovo-kralovstvo.sk/subjekty/piestany.htm |date=20080208094732 }}
* [http://www.e-obce.sk/obec/piestany/piestany.html E-obce.sk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-515505&pos_y=-1235765&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Pie%9A%9Dany Pöstyén Szlovákia térképén]
* [http://maps.google.com/maps?ll=48.591585,17.829266&spn=0.040426,0.063343&t=k&hl=en Google maps]
* [http://mandadb.hu/cikk/650473/Furdokultura Fürdőkultúra]
* Winter Lajos: ''Pöstyénfürdő születése. Egy kapitalista önvallomása''; szerk. [[Kövesdi Károly]]; 2. kiad.; Méry Ratio, Somorja, 2006
{{Pöstyéni járás}}
{{Vág menti városok}}
{{Nyitra}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Pöstyén}}
[[Kategória:A Pöstyéni járás települései]]
[[Kategória:Pöstyén| ]]
[[Kategória:Szlovákia fürdőhelyei]]
[[Kategória:Vágvölgy]]
[[Kategória:Nyitra vármegye települései]]