Pantanal forrásának megtekintése

{{Világörökségi helyszín infobox
|név =Pantanal Természetvédelmi Terület
|kép =
|képaláírás =A Pantanal
|ország =Brazília
|kategória =Természeti világörökségi helyszínek
|típus =Természeti helyszín
|kritériumok =VII, IX, X
|év =2000
|szélesség =D
|szélességi fok =17
|szélességi ívperc =43
|hosszúság =NY
|hosszúsági fok =57
|hosszúsági ívperc =22
}}
A '''Pantanal''' a világ legnagyobb mocsaras területe, lapos táj, szelíd lejtőkkel és kanyargós folyókkal. A régió, amelynek a neve a [[Portugál nyelv|portugál]] ''„pântano”'' („[[ártér]]” vagy „[[mocsár]]”) szóból ered, [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], főként [[Brazília]] két államában, [[Mato Grosso do Sul|Mato Grosso do Sulban]] és [[Mato Grosso|Mato Grossóban]] terül el. Kis része átnyúlik [[Bolívia|Bolíviába]] és [[Paraguay]]ba is. Teljes területe 150&nbsp;000&nbsp;km².
A Pantanal a nedves évszak folyamán árad, s területének több mint 80%-a víz alá kerül, így tartja fenn a világ leggazdagabb vízinövény-együttesét. Vélemények szerint ez a világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája. Hírét gyakran beárnyékolja az amazóniai esőerdő, részben a közelsége miatt, de létfontosságú és érdekes a neotropikus régió e része is.
A Pantanal egy hatalmas, kis lejtésű medence, amely a Mato Grosso-fennsíkról érkező vizet gyűjti össze, majd lassan engedi el az egyetlen lefolyási lehetőséget adó Paraguay folyón keresztül. A homorú képződmény a [[földkéreg]] [[depresszió (geológia)|depressziójának]] eredménye, amely az [[Andok]] hegységképződési folyamatában keletkezett. Itt jött létre az óriási belső folyó[[delta]], amelyben a fennsíkról érkező folyók olvadnak össze, miközben lerakják üledéküket, ami feltölti a Pantanal területét.
A Pantanalt nyugatról és északnyugatról ''[[chiquitano]]'' szárazerdők, délnyugatról ''[[arid chaco]]'' szárazerdők, és délről ''[[humid chaco]]'' szárazerdők határolják, északról, keletről és délkeletről pedig ''[[cerrado]]'' szavannák. Átlagos éves csapadéka 1000–1400&nbsp;mm, átlagos hőmérséklete 25&nbsp;°C, de az értékek 0&nbsp;°C-tól 40&nbsp;°C-ig ingadozhatnak.
Az esős időszak alatt (decembertől-májusig) a Pantanal vízszintje három méternél többet emelkedik. Ilyenkor az áradásos területeket elválasztó, néhány méter magas földsávokra (cordilheriákra) menekülnek a marhacsordák, valamint a költő madarak és a vadállatok. A levonuló víz nyomában, a [[Nílus]]hoz hasonlóan, termékeny talaj marad, amely kiváló terepe az állattenyésztésnek. A Pantanal területének hozzávetőleg 99%-a magántulajdonban van, mezőgazdaság hasznosításban, különösen jellemző a farmgazdálkodás. A régióban 2500 ''fazenda'' áll, s 8 millió marhát tartanak.
[[Fájl:pantanal.jpg|left|thumb|220px|A Pantanal áradása, a háttérben egy fazenda]]
A Pantanal növényfajai közül 3500-at ismernek, s található több mint 650 madárfaj, 400 halfaj, 100 emlősfaj és a hüllők 80 faja, köztük az [[Aligátorfélék|aligátor]], melynek becslések szerint 10 millió példánya él itt. A Pantanal a [[jácintkék ara]] természetes otthona. Ezt a madarat elsősorban a feketepiaci kereskedelem veszélyezteti. Más fenyegetett fajok is élnek itt, mint a [[jaguár]], a [[fekete kajmán]], a [[sörényes farkas]], az [[óriásvidra]], az [[óriástatu]], a [[vízidisznó]] és a [[közönséges tapír|brazil tapír]].
A Pantanal egy természetes víztisztító, ám a környezeti hatások miatt túlterheltté vált, s ettől a Pantanalban élő fajok szenvednek. Ezeket a problémákat az ipari fejlesztések (különösen az aranybányászat) okozták.
A Pantanal ökoszisztémáját az ellenőrizetlen halászatok, a veszélyeztetett állatok vadászata és csempészete is fenyegetik. Az utóbbi időben az áradások elöntötték a szomszédos művelt területeket, s onnan vegyszereket mostak vissza a tavakba és a folyókba, nagyarányú halpusztulást okozva.
A [[világörökség]] listájára a ''Pantanal Természetvédelmi Terület'' került fel, amely 187 818 [[hektár]]os teljes területével négy védett területből áll.
* Pantanal Matogrossense Nemzeti Park: 135 000 ha
* Dorochê magánrezervátum: 26 518 ha
* Acuziral magánrezervátum: 13 100 ha
* Penha magánrezervátum: 13 200 ha
== Források ==
* Bede Béla – Lempert Márta: Brazília, Panoráma, Budapest, 1983, {{ISBN|963-243-225-8}}
== További információk ==
{{Commonskat|Pantanal}}
* [http://www.nationalgeographic.com/wildworld/profiles/terrestrial/nt/nt0907.html The WWF ecoregion profile]
* [http://www.pantanal.org/ A megóvással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos világkonferencia a Pantanalban] {{Wayback|url=http://www.pantanal.org/ |date=20210422124038 }}
* [https://web.archive.org/web/20070628063400/http://www.wetlands.org/reports/ris/6BR001en.pdf Ramsari egyezmény – Pantanal Nemzeti Park]
* [https://web.archive.org/web/20070628063404/http://www.wetlands.org/reports/ris/6BR008en.pdf Ramsari egyezmény – Pantanal magánrezervátum]
* [https://web.archive.org/web/20070405050805/http://www.fazendabarrancoalto.com.br/Birdlist.htm A Pantanal madarainak listája]
* [https://web.archive.org/web/20070319200342/http://www.expeditionpantanal.org/gallery.php Fotók]
{{Brazília világörökségi helyszínei}}
{{portál|világörökség|-|Földrajz||}}
[[Kategória:Természeti világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Brazília világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Mato Grosso do Sul állam]]
[[Kategória:Mato Grosso állam]]