Pap László (református lelkész, 1908–1983) forrásának megtekintése

{{Teológus infobox
|név  =
|terület = [[Magyarország]]
|kor = – ''[[20. század]]'' –
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum =
|születési hely =
|halál dátuma =
|halál helye =
|iskola vagy irányzat = [[református teológia]]
|érdeklődés =
|rájuk hatott =
|hatottak rá =
|fontosabb nézetei =
|fontosabb művei =''Budapesti Református Theológiai Akadémia története''
|aláírás =
|honlap =
}}
{{egyért2|az 1908-as születésű református lelkészről|Papp László (egyértelműsítő lap)}}
'''Pap László''' ([[Szentes]], [[1908]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1983]]. [[november 16.]]) Magyarországon korának egyik legjelentősebb egyházi embere volt. A református [[teológia]] professzora, a [[Károli Gáspár Református Egyetem|Budapesti Református Theológiai Akadémiának]] szinte teljes függetlenséget biztosító dékánja, a [[második világháború]] utolsó évében a [[Nemzetközi Vöröskereszt]] embermentő munkatársa, a háború után az egyházi újjáépítés vezetője, a [[Ráday Gyűjtemény]] főigazgatója, nemzetközi egyházi szervezetek vezetőségének tagja, rövid ideig magas egyházi tisztségek viselője.
Néhány évi dunántúli szórványban végzett segédlelkészi szolgálat után végleg kirekesztik az egyház életéből. Magatartását mindig az egyházhoz való hűség - és nem a pártállamtól való félelem - határozta meg, ezért az 1956 után újra megerősödött hatalommal sem hajlandó még a legcsekélyebb kompromisszumra sem. Az államhatalom és az azt kiszolgáló egyházvezetőség ezt sohasem bocsátja meg: még a restauráció befejezése után sem kap új feladatot, sőt munkát sem. Hazájában és egyházában belső emigrációban tartják haláláig.
[[Ordass Lajos]] és [[Ravasz László]] mellett a magyar protestantizmus utolsó negyven esztendejének harmadik nagy példaadó egyénisége.
==Családja==
Felesége Antalffy Klára. Öt gyermeke született: [[Pap László (református lelkész, 1937–1999)|Pap László]] református lelkész, [[Pap Gábor (művészettörténész)|Pap Gábor]] művészettörténész, Pap Klára üzemmérnök, Pap Katalin üzemmérnök és Pap Éva műfordító, könyvkiadó, finnugrista, a finn kultúra magyarországi, a magyar kultúra finnországi terjesztője. Pap Éva a Finn Oroszlán Lovagrend 1. osztályú érdemrendjét<ref>{{Cite web|url=http://www.finland.hu/Public/default.aspx?contentid=294928&nodeid=39291&culture=hu-HU|title=Három új magyar lovag - Finn Nagykövetség, Budapest : Aktuális|accessdate=2017-10-27|work=www.finland.hu|language=hu-HU}}</ref> 2013-ban kapta a finn nyelv, irodalom és kultúra magyarországi előmozdítása érdekében végzett kitartó és eredményes munkásságáért.
==Élete==
Az ószövetségi tudományok nemzetközileg is ismert és elismert művelője, már harmincéves korában a [[Károli Gáspár Református Egyetem|Budapesti Református Theológiai Akadémián]] tanított. A legnehezebb időkben, 1957. január 31-én bekövetkezett kényszerű lemondásáig, mint dékán úgy vezette az [[Károli Gáspár Református Egyetem|Akadémiát]], hogy ott a teológiai tudományok művelése és a lelkészképzés szinte teljesen zavartalanul folyhatott, a [[Rákosi-korszak|Rákosi-rendszer]] nyomása alig volt érezhető és a kommunista ideológia befolyását is sikerült a minimumra korlátoznia. Tanítványai ezt sosem feledték el.<ref>Lásd Papp Vilmos emlékbeszédét a Budapesti Theológiai Akadémián felállított Pap László-emléktábla avatásánál (in: RE 1991. június, 138kk. o.)</ref>
Teológiát [[Debrecen]]ben, [[Zürich]]ben és [[Utrecht]]ben tanult, ahol 1933-ban doktorátust szerzett. 1935-től segédlelkész [[Hajdúhadház]]on, majd hitoktató [[Budapest]]en. 1938-tól helyettes, 1939-től rendes tanára az ószövetségi tudományoknak a [[Károli Gáspár Református Egyetem|Budapesti Református Theológiai Akadémián]], amelynek 1948-tól 1957-ig igazgatója is volt. 1955-től a Duna melléki egyházkerület újonnan szervezett tudományos intézményének, a [[Ráday Gyűjtemény]]nek első főigazgatója. Ebben a tisztségében felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a könyvtár és a levéltár kiépítésében és felvirágoztatásában. Vezetése alatt a „Ráday” a főváros kulturális életének ismert és megbecsült intézményévé vált. A második világháború utolsó éveiben a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti delegációjának munkatársaként részt vett az embermentés szolgálatában.
1945-ben [[Ravasz László]] megbízásából, ő indította meg és vezette az egyházi újjáépítést, puritán önzetlenségével és kérlelhetetlen igazságosságával elnyerve a külföldi segélyszervezetek teljes bizalmát és elismerését. 1946-ban egyházkerületi jegyző, 1955-ben főjegyző-püspökhelyettes, 1948-tól zsinati tag volt. 1945-1948 között az egyházi újjáépítési segélyosztó bizottság vezetője. Tisztséget viselt a [[Református Világszövetség]]ben és az [[Egyházak Világtanácsa]] Központi Bizottságában. Részt vett a [[Biblia]] új fordításának munkálataiban.
A fordulat éve után Pap Lászlót is teljesen háttérbe szorították. 1949-től külföldi egyházi gyűléseken és üléseken sem vehetett részt. De 1953 után, a [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] hozta enyhülés idején lassan megint előtérbe került. Az állam, külpolitikai okokból,<ref>Horváth János jelentése a pártvezetés számára (1952. december). in: Pap László: ''Tíz év és ami utána következett 1945-1963''. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern-Budapest, 1992. 320-324. o.</ref> olyan egyházi személyiségeket keresett, akik sem erkölcsi tekintetben, sem ideológiai színezetű teológiájuk miatt nem vesztették még el a külföld előtt hitelüket. Pap Lászlót egyre inkább bevonták a fontos döntésekbe, 1954-ben megválasztották egyházkerületi főjegyzőnek.
===1956-os forradalomban betöltött szerepe===
1956 őszén vezetés nélkül maradt református egyház bizalma őfelé fordul, [[Ravasz László]]val és Kardos Jánossal együtt őt emeli a megújulási Mozgalom élére. A [[1956-os forradalom|Forradalmat]] követő restauráció alatt elveszíti minden addigi funkcióját. Az államhatalom megkísérelte Pap Lászlót felhasználni a kommunista párt érdekében, de ő következetesen ellenállt minden csábításnak és fenyegetésnek. A börtön kivételével - tudták, hogy ezzel nála semmit sem érnének el és a magyar egyházvezetés külföldön még maradék tekintélyét is elveszítené - mindvégig állhatatos maradt és a legkisebb megalkuvásra sem volt hajlandó. Ebben, egyháza ismert személyiségei között, egyedülállóan példamutató és máig is mértékadó ember.
1957-ben be nem bizonyított és nem konkretizált politikai vádak alapján eltávolították állásából, tisztségei alól felmentették, s amikor az utrechti egyetem 1957-ben tanárnak hívta meg – amit ő 1958-ban el is fogadott – nem kapott kiutazási engedélyt.
1958. július 1-jétől előbb rövid ideig [[Budapest]]en, majd [[Murga|Murgán]] segédlelkész 1963. január 15-ig, amikor rendelkezési állományba, július 1-ével nyugállományba helyezték.
==Munkássága==
*''Das israelitische Neujahrsfest.'' Kampfen, 1933 (Az izraelita újévünnep, Pápa, 1939)
*''Das evangelisch-theologische Schrifttum in Ungarn''. Halle/Saale, 1940
*''Szentírásismeret. I. Ószövetség''. Budapest, 1941
*''Az egyház a világban. A magyarországi ökumenikus egyházak bizonyságtétele az Amszterdami Világzsinat alkalmából''. Budapest, 1948 (nem jelenhetett meg a neve alatt, mivel ezt nem engedélyezte a cenzúra)<ref>Pap László: ''Tíz év és ami utána következett 1945-1963''. 66 o.</ref>
*''A Budapesti Református Theológiai Akadémia története 1853-1955''. Budapest, 1955 (szerk.)
*''Ráday Gyűjtemény 1955-ös Évkönyve'' Budapest, 1955
*önéletírása: ''Tíz év és ami utána következett 1945-1963. Adalékok a Magyarországi Református Egyház XX. századi történetéhez''. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1992
==Források==
* Pap László: ''Tíz év és ami utána következett 1945-1963''. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern-Budapest, 1992 424 p.
* [[Ravasz László]]: ''Emlékezéseim''. Kálvin Kiadó, 1992
* Németh Balázs: ''Emberül az embertelenségben – Pap László és köre a Rádayban, 1949-1956''. In: Confessio, 2006. 4. sz.
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/272.html Ladányi Sándor: ''A református egyház (1945–1989)'' in: Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, 1997]
* [http://www.parokia.hu/publikacio/cikk/107/oldal/3/ Boros Gyula: ''Református teológus voltam 1956-ban'']
* [https://web.archive.org/web/20150525143305/http://kulsojozsefvaros.shp.hu/hpc/web.php?a=kulsojozsefvaros&o=1956_0ZgW Budapest Külső - Józsefvárosi Református Egyházközség]
* [http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/hajdueva-paplaszlo.htm Hajdú Éva: ''Pap László és az Állami Egyházügyi Hivatal kapcsolata''. Egyháztörténeti Szemle, 12. évfolyam 3. szám, 2011]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vallás}}
{{DEFAULTSORT:Pap Laszlo}}
[[Kategória:Magyar református lelkészek]]
[[Kategória:1908-ban született személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Szentesiek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Budapesti Református Teológiai Akadémia oktatói]]