Paušinci forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            = Paušinci
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Csacsince
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33514
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 107
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 37
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 54
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Paušinci''' falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Csacsince|Csacsincéhez]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőcétől]] légvonalban 46, közúton 57&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6&nbsp;km-re északkeletre, [[Szlavónia]] középső részén, a [[Podravina|Drávamenti-síkságon]] fekszik.
== Története ==
A [[19. század]] végén erdőirtással keletkezett Csacsince északi, Paušince nevű határrészén, a raholcai uradalom területén. Birtokosa a Mihalovich család a Dél-Dunántúltól magyarokkal és a környező falvakból származó horvátokkal telepítette be. 1910-ben 83 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a magyar, 41%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. [[Verőce vármegye]] Nekcsei járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. Az 1920-as években, majd a [[második világháború]] után nagyszámú horvát család települt be. A magyar lakosság maradékait a háború idején a partizánok üldözték el. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 168 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 83 || 71 || 272 || 400 || 457 || 471 || 360 || 283 || 256 || 217 || 168
|-
|}
<small>''(1910-től településrész, 1948-tól önálló településként.)''</small>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.cacinci.hr A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20190104231050/https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859,5735161.957137253,1971005.2119447235,5742805.65996577&layers=osm,163,165 Az első katonai felmérés térképe]
== További információk ==
*[https://tz-cacinci.hr/ A község turisztikai irodájának honlapja] {{Wayback|url=https://tz-cacinci.hr/ |date=20190207015124 }} {{hr}}
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://juzpuvpz.hr/wp-content/uploads/2018/05/e-1polazista2.pdf A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]