Perszeusz (mitológia) forrásának megtekintése

{{istenség infobox
|kép=Persus-with-the-head-of-med.jpg
|képméret=250px
|képaláírás=''Perszeusz Medusza fejével'' ([[Antonio Canova]] szobra, Vatikáni Múzeum, 1801)}}
'''Perszeusz''' (görögül: Περσεύς) a mondák szerint [[Mükéné]] alapítója és királya, a Perszeida-ház alapítója. Apja [[Zeusz]], anyja pedig [[Danaé]], aki [[Akrisziosz]] [[Argosz (település)|argoszi]] király lánya. Egyike az első [[Hős|héroszoknak]].
== Származása ==
Perszeusz Zeusz és Danaé fia. Akrisziosz, akinek nem született fia, elment [[Delphoi]] jósdájába, ahol arra figyelmeztették, hogy Danaé fia egy nap majd megöli őt. Hogy ezt megelőzze, Akrisziosz Danaét egy tető nélküli érctoronyba záratta (egy másik monda szerint egy föld alatti börtönbe). Azonban Zeusz, aranyeső képében teherbe ejtette Danaét, aki pár hónapig sikeresen titokban tudta tartani, hogy gyermeke született, azonban a titokra fény derült. Bár félt a jóslattól, de tartott az istenek haragjától is, ha ártott volna Zeusz gyermekének. Akrisziosz, Danaét a csecsemővel együtt egy faládába záratta és bedobatta a tengerbe. A hullámok a ládát Szeriphosz szigetén vetették ki, ahol Diktüsz, [[Polüdektész]] király testvére talált rájuk. Diktüsz magához vette őket és saját fiaként nevelte fel Perszeuszt.
== A Gorgó legyőzése ==
[[Fájl:Veronese-persée-rennes.jpg|bélyeg|[[Paolo Veronese]]: ''Perszeusz és [[Androméda (mitológia)|Androméda]]'', 1576–78]]
Időközben Polüdektész beleszeretett Danaéba és el akarta csábítani. Mivel Perszeusz kevéssé becsületesnek tartotta őt, hogy megszerezhesse Danaét, el kellett távolítania az ifjút, nehogy meghiúsítsa a tervét. Vacsorát adott, ahová mindenkinek egy lovat kellett magával vinnie ajándékba. Mivel Perszeusz ezt nem tudja teljesíteni, megneveztette az ajándékot, amelyet kértek helyette, s Polüdektész az egyik [[Gorgók|Gorgó]], a halandó Medusza fejét nevezte meg ajándékul. Perszeusznak nem volt más választása, ezért elindult, hogy megkeresse és lefejezze a Gorgót.
[[Pallasz Athéné]] segített az ifjúnak azzal, hogy elmondta neki, hogy a [[Heszperiszek]]nél leli meg a megfelelő felszerelést és fegyvereket, hogy teljesítse a küldetését. Ekkor Athéné tanácsára Perszeusz elindult felkeresni a Gorgók testvéreit, a [[Graiák]]at, akiktől megtudhatta, hogy merre találhatóak a [[nimfák]]. Perszeusz sikeresen meg is találta őket. A Graiák három idős asszony volt, akiknek egyetlen közös szemük és foguk volt. Perszeusz ellopta ezeket, így kényszerítve őket, hogy mutassák meg neki, merre kell menni a [[Sztüx]] nimfáihoz. Azok elvezették hozzájuk, mire Perszeusz visszaadta, amit elvett. A nimfáktól kapott egy hátizsákot, hogy biztonságosan eltegye Medusza fejét, emellett megkapta [[Hadész]] láthatatlanná tévő sisakját, valamint Zeusz, Athéné és [[Hermész]] is bűvös fegyverekkel látták el (egy sarlót, egy rézpajzsot és egy szárnyas sarut adtak neki). Ezek után Perszeusz elindult a Gorgók barlangja felé.
A barlangban meg is találta a Gorgókat, akik éppen aludtak. A Gorgók hárman voltak: Szthéné, Eurüolé és Medusza. Fejüket kígyópikkelyek borították, szájukból akkora fogak meredeztek elő, mint a disznó agyara, kezük rézből, szárnyuk aranyból volt. Aki csak rájuk nézett, kővé meredt a rémülettől. Perszeusznak sikerült nesztelenül beosonnia és levágta Medusza fejét, miközben csak Athénétől kapott pajzsban visszatükröződve látta a szörny képét. Medusza nyakából ekkor előpattant [[Pégaszosz]] (vagy Pegazus) és [[Khrüszaór]] gigász. Medusza nővérei hiába keresték a gyilkost, Perszeusz a sisakban láthatatlan volt, és sikeresen kimenekült a barlangból. Ekkor meglátogatta Atlasz királyt, Mauritánia urát, de az megtagadta tőle, hogy vendégül lássa, mire Perszeusz bosszúból kővé változtatta őt (róla kapta az Atlasz-hegység a nevét).
== Androméda és házassága ==
Útban hazafelé, Perszeusz betért Etiópia királyságába is, ahol Képheusz király uralkodott. Képheusz felesége,&nbsp;[[Kassziopeia]]&nbsp;meg volt győződve arról, hogy a lánya, [[Androméda (mitológia)|Androméda]] (Ανδρομέδα nevének jelentése: „Emberek királynője”) szépsége meghaladja a tengeri nimfák messze földön híres szépségét. Dicsekvését az istenek nem nézték jó szemmel, s&nbsp;[[Poszeidón]], a tengerek istene egy óriási&nbsp;cethalat&nbsp;([[Kétó (Pontusz leánya)|Cetus]]) küldött büntetésül, mely rengeteg emberrel végzett. A király jósokhoz fordult, választ akart kapni arra, hogyan tudna megszabadulni a szörnyetegtől. A jóslat szerint csak egy mód volt a menekvésre, ha feláldozzák a szörnyetegnek egyetlen lányukat, Andromédát. A királyi pár eleget tett a feladatnak, és Andromédát egy sziklához kötötték a tenger közelében. Perszeusz azonban a lány segítségére sietett, végzett a szörnyeteggel, kiszabadította Andromédát és feleségül vette, habár Phineusz összeesküvést szőtt ellene.
A klasszikus történet szerint Perszeusz a [[Hermész]]től kapott szárnyas sarut használta Androméda megmentése alatt, de a [[reneszánsz]] ideje alatt kialakult a ma is ismeretes kép, miszerint Pégaszoszt meglovagolva mentette meg jövendőbelijét.
Szeriphoszban a Medusza fejének segítségével kővé változtatta Polüdektészt és embereit, akik elől anyja egy templomba menekült. Ezután visszaadta a bűvös tárgyakat Athénének, aki Medusza fejét Zeusz pajzsára tette (amelyet ő maga is gyakran használt).
== A jóslat beteljesedik ==
A jóslat beteljesedésére több változat is van. [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] szerint Perszeusz nem tért vissza Argoszba, hanem a larisszai atlétikai játékokra ment. Itt feltalálta a diszkoszvetést, és éppen bemutatót tartott a nézőknek, amikor Akrisziosz belépett a diszkosz pályájára. Így az elrepülő diszkosz eltalálta, és ha véletlenül is, de tényleg unokája kezétől halt meg.
[[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]] változata szerint az elkerülhetetlen más módon következett be: Perszeusz önkéntes száműzetésbe vonult Thesszáliába. Itt Larissza királya halotti játékokat szervezett apja emlékére. Perszeusz beszállt a versenybe, és véletlenül eltalálta Akriszioszt, aki azonnal meghalt.
Mikor megtudta ki volt az áldozat, köteles tisztelettel eltemette nagyapját, de nem foglalta el Argosz trónját, hanem átadta Megapenthésznek, Proitosz fiának, cserébe megkapta a Tirünszi királyságot.
Halála után Perszeusz [[Perseus csillagkép|csillagképként]] az égboltra került, a mondakör több más szereplőjével ([[Andromeda csillagkép|Andromeda]], [[Cepheus csillagkép|Cepheus]], [[Cassiopeia csillagkép|Cassiopeia]], [[Pegasus csillagkép|Pégaszosz]] és a [[Cet csillagkép|Cet]], azaz Kétó) együtt.
== Családja ==
Perszeusznak hét fia született Andromédától: [[Perszész (mitológia)|Perszész]], [[Alkaiosz tirünszi király|Alkaiosz]], [[Héleiosz]], [[Mésztor]], [[Szthenelosz argoszi király|Szthenelosz]], [[Élektrüón]] és [[Künurosz]], és két lánya, [[Gorgophoné]] és [[Autokhthoé]]. Perszész lett az őse a perzsa császároknak. Perszeusz leszármazottai közül a leghíresebb [[Héraklész]], aki [[Amphitrüón]] fia, Alkaiosz unokája volt.
== Források ==
* [https://web.archive.org/web/20120827185644/http://www.gae.hu/mitologia/Perseus/Perseus.htm A görög mitológia szerinti történet és a csillagkép]
* [http://www.literatura.hu/lexikon/mitosz/perseus.htm Perseus (literatura.hu)]
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Perseus |url=https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/081/pc008137.html#2 |elérés ideje=2022-05-31 }}
== További információ ==
* [https://web.archive.org/web/20130816234831/http://saros139.csillagaszat.hu/cskep/perseus.htm A Perzeusz (Perseus, Per) csillagkép]
{{Argoszi király
|előző=[[Akrisziosz]]
|következő=[[Megapenthész (Proitosz fia)|Megapenthész]]
|évek=[[i. e. 14. század]]
}}
{{Mükénéi király
|előző=–
|következő=[[Élektrüón]]
|évek=[[i. e. 14. század]]
|dinasztia=kupolasírok dinasztiája
|dinasztialink=kupolasírok dinasztiája
}}
{{Tirünszi király
|előző=[[Megapenthész (Proitosz fia)|Megapenthész]]
|következő=[[Alkaiosz tirünszi király|Alkaiosz]]
|évek=[[i. e. 14. század]]
}}
{{Görög mitológia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
{{csonk-mitológia}}
[[Kategória:Görög mitológiai alakok]]
[[Kategória:Mükéné]]
[[Kategória:Argosz]]