Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye forrásának megtekintése

{{MagyarVármegye|
név=Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|
térkép=Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Magyarországon.svg|
címer=Coa_Hungary_County_Pest-Pilis-Solt-Kiskun_(history).svg|
kép=Budapešť 1139.jpg|
képaláírás = Az egykori Megyeháza [[Budapest]]en ([[Pesti megyeháza]])|
év=|
székhely=Budapest|
terület=13 168 (1914)<br>12 767 (1948)|
népesség=988 532 ([[1880]])<br>1 958 422 ([[1910]])<br>2 786 083 ([[1941]])|
nemzetiségek=[[magyarok]]<br>[[dunai svábok|németek]]<br>[[szlovákok]]|
domborzat=Pest-Pilis-Solt-Kiskun county map.jpg|
}}
[[Kép:KingdomOfHungary Josephinische Landesaufnahme Original Map 1782-1785.jpg|bélyegkép|360px|Pest-Pilis-Solt vármegye az [[Magyarország első katonai felmérése|első katonai felmérés térképén]]]]
[[Fájl:Pest-Pilis-Solt-Kiskun county administrative map.jpg|bélyegkép|360px|Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből]]
'''Pest-Pilis-Solt-Kiskun [[vármegye]]''' közigazgatási egység volt [[Magyarország]] középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is [[Magyarország]] része, a helyén ma [[Pest vármegye]], valamint [[Bács-Kiskun vármegye]] nagyobb része található.
==Földrajz==
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az [[Alföld]]höz tartozott ([[Pesti-síkság]] és [[Kiskunság]]). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Visegrádi-hegység]], a [[Cserhát]] egy része és a [[Gödöllői-dombság]]. Legfontosabb folyója a [[Duna]] volt.
Északról [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Hont vármegye|Hont]] és [[Nógrád vármegye|Nógrád]] vármegyék, keletről [[Heves vármegye|Heves]], [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok]] és [[Csongrád vármegye|Csongrád]], délről [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog]] és (1932-ig) [[Baranya vármegye]], nyugatról pedig [[Tolna vármegye|Tolna]], [[Fejér vármegye|Fejér]] és [[Komárom vármegye|Komárom]] vármegyék határolták.
==Történelem==
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye az [[1876-os megyerendezés]] során alakult ki, amikor Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítették az addig a [[Jászkun kerület]]hez tartozó [[Kiskunság]]ot a [[Csongrád vármegye|Csongrád vármegyéhez]] csatolt [[Kiskundorozsma]] kivételével.
A vármegye legelső két tagja, [[Pest vármegye]] és [[Pilis vármegye]] a [[11. század]]ban alakultak, az előbbi a későbbi vármegye északi és középső részén terült el, az utóbbi pedig a dunántúli részt és a [[Csepel-sziget]]et foglalta magába. [[Solt szék]]et a [[17. század]]ban csatolták ide [[Fejér vármegye]] területétől. Végül a [[Kiskunság]] [[1876]]-ban csatlakozott a vármegyéhez.
Megszűnésére az [[1950-es megyerendezés]] során került sor, amikor - sok évtizedes szakmai és politikai vita végére pontot téve - területét két részre választották, északi részéből megalakítva a mai [[Pest megye|Pest megyét]], déli részéből pedig [[Bács-Bodrog vármegye]] Magyarországon maradt részével egyesítve létrehozva [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megyét]].
=== Területi változásai ===
1920 előtt megye területe két alkalommal változott. Először 1881-ben nőtt, amikor [[Kisoroszi]]t ide csatolták [[Nógrád vármegye|Nógrád vármegyétől]], majd 1908-ban csökkent, amikor [[Pusztamérges]] községgé alakult [[Kiskunhalas]] határából és egyidejűleg [[Csongrád vármegye|Csongrád vármegyéhez]] csatlakozott.
A megye azon kevesek közé tartozott, melyek csonkítatlanul magyar fennhatóság alatt maradtak a [[trianoni békeszerződés]]t követően.
A következő területváltozásokra az 1930-as évek elején került sor. Mivel a Duna szabályozása miatt a folyó új főága elzárta [[Bogyiszló]]t, ezért azt 1930-ban [[Tolna vármegye|Tolna vármegyéhez]] csatolták. Ugyanebben az évben [[Baja]] városa bekebelezte [[Bajaszentistván]]t, mely teljesen egybeépült vele. Mivel az utóbbi intézkedés folytán Szeremle a megye többi részétől elszakított területté ([[exklávé]]vá) vált, ezért 1932-ben átcsatolták [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyéhez]]. Ugyanekkor csatoltak két pusztát [[Vác]] határából [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye|Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez]].
A [[Második világháború|II. világháború]] után az [[1945-ös megyerendezés]] során ismét több ponton módosították a megye határait, régóta fennálló észszerűtlen helyzeteket megoldva. [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyétől]] idecsatolták [[Kosd]], [[Penc]] és [[Rád]] községeket, [[Fejér vármegye|Fejértől]] [[Diósd]], [[Érd]], [[Pusztazámor]], [[Sóskút]], [[Százhalombatta]] és [[Tárnok (település)|Tárnok]] községeket, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnokhoz]] került [[Tószeg]], [[Újszász]] és [[Zagyvarékas]], [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodroghoz]] pedig [[Érsekcsanád]], [[Nemesnádudvar]] és [[Sükösd]].
Az 1945-ös megyerendezés egyes rendelkezéseinek végrehajtását elhalasztották, így csak az [[1950-es megyerendezés]]kor került [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyétől]] [[Pest megye|Pest megyéhez]] a [[Szobi járás]], továbbá innen [[Heves megye|Heves megyéhez]] [[Boldog (település)|Boldog]]. [[Abony]]nak szintén 1945-ben elhatározott átcsatolását [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez]] soha nem hajtották végre.
==Közigazgatás==
=== Járási beosztás ===
A vármegye [[járás]]i beosztása sokszor változott fennállása során, csupán a 19. század végére vált viszonylag állandóvá. [[Pest-Pilis vármegye]] eredetileg, még a török idők előtt a többi vármegyékhez hasonlóan négy járásra oszlott, a Kecskeméti, Pesti, Pilisi és Váci járásokra. Ezekhez csatlakozott később ötödikként a Solti járás az akkor már [[Pest-Pilis-Solt vármegye|Pest-Pilis-Solt]] nevű megyében. A 19. század közepétől a járások feldarabolódtak, de elnevezésük tovább őrizte az eredeti öt egység nevét. 1876-ban, amikor a Kiskunság is csatlakozott a megyéhez, újabb járást képezett, így 1877-ben az alábbi 13 járásra oszlott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye:
# Kecskeméti alsó járás
# Kecskeméti felső járás
# Kecskeméti közép járás
# Pesti alsó járás
# Pesti felső járás
# Pilisi alsó járás
# Pilisi felső járás
# Solti alsó járás
# Solti felső járás
# Solti közép járás
# Váci alsó járás
# Váci felső járás
# Kis-kuni járás
Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |title=1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról) |accessdate=2009-03-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305010117/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |archivedate=2016-03-05 }}</ref> írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegye járásai 1898-ig megőrizték történelmileg kialakult elnevezéseiket, akkortól kezdve azonban székhelyük nevét vették fel. A 20. század első évtizedeiben három új járás is alakult, később pedig néhánynak a székhelye megváltozott. Amikor a vármegye az [[1950-es megyerendezés]] során megszűnt, már 17 járás volt a területén.
# [[Abonyi járás]] ([[Abony]]) (1898-ig Kecskeméti alsó járás)
# [[Alsódabasi járás]] ([[Alsódabas]]) (1898-ig Pesti közép járás)
# [[Biai járás]] ([[Bia]]) (1898-ig Pilisi alsó járás) (1934-től neve [[Budakörnyéki járás]], székhelye [[Budapest]])
# [[Dunavecsei járás]] ([[Dunavecse]]) (1898-ig Solti felső járás)
# [[Gödöllői járás]] ([[Gödöllő]]) (1898-ig Váci alsó járás)
# [[Kalocsai járás]] ([[Kalocsa]]) (1898-ig Solti közép járás)
# [[Kiskőrösi járás]] ([[Kiskőrös]]) (1898-ig Solti alsó járás)
# [[Kiskunfélegyházi járás]] ([[Kiskunfélegyháza]]) (1898-ig Kiskun alsó járás)
# [[Kunszentmiklósi járás]] ([[Kunszentmiklós]]) (1898-ig Kiskun felső járás)
# [[Monori járás]] ([[Monor]]) (1898-ig Pesti felső járás)
# [[Nagykátai járás]] ([[Nagykáta]]) (1898-ig Kecskeméti felső járás)
# [[Pomázi járás]] ([[Pomáz]]) (1898-ig Pilisi felső járás) (1940-től neve [[Szentendrei járás]], székhelye [[Szentendre]])
# [[Ráckevei járás]] ([[Ráckeve]]) (1898-ig Pesti alsó járás)
# [[Váci járás]] ([[Vác]]) (1898-ig Váci felső járás)
# [[Aszódi járás]] ([[Aszód]]) (1912-ben alakult)
# [[Gyömrői járás]] ([[Gyömrő]]) (1913-ban alakult)
# [[Kispesti járás]] ([[Kispest]]) (1911-ben alakult; 1922-től neve [[Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)|Központi járás]], székhelye [[Budapest]])
=== Városai ===
A vármegye területén két [[törvényhatósági jogú város]] volt: [[Budapest]] és [[Kecskemét]].
1876-ban hat [[rendezett tanácsú város]] (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: [[Megyei város (polgári korszak)|megyei város]]) tartozott hozzá, 1950-ig pedig további nyolc alakult (zárójelben az alakulás éve):
# [[Cegléd]]
# [[Kiskunfélegyháza]]
# [[Kiskunhalas]]
# [[Nagykőrös]]
# [[Szentendre]]
# [[Vác]]
# [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] (1907)
# [[Kalocsa]] (1921)
# [[Kispest]] (1922)
# [[Erzsébetfalva]] (1923) (neve 1924-től ''Pesterzsébet'', 1932-től ''Pestszenterzsébet'')
# [[Rákospalota]] (1923)
# [[Budafok]] (1926)
# [[Pestszentlőrinc]] (1936)
# [[Csepel (történelmi település)|Csepel]] (1949)
Az újonnan alakult városok Kalocsa kivételével mind [[Nagy-Budapest]] területén feküdtek, és 1950-ben beolvadtak a fővárosba.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==További információk==
* [[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, I. kötet (1910),  II. kötet (1911),
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
{{Magyarország vármegyéi 1923-1938}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]]