Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) forrásának megtekintése

{{Lásd még|Pesti Hírlap (egyértelműsítő lap)}}
{{Újság infobox
| név                 = Pesti Hírlap
| logó                =
| logóméret           =
| logóaláírás         =
| kép                 = Pesti_Hírlap_első_száma.jpg
| képaláírás          = A lap első száma a kiadó és nyomdatulajdonos [[Landerer Lajos]] előszavával
| típus               = napilap <small>(1848–1849)</small>
| formátum            =
| ország              = {{Magyarország}}
| alapítva            = [[1841]]. [[január 2.]]
| megszűnt            = [[1849]]. [[július 8.]]
| ár                  =
| tulajdonos          =
| kiadó               =
| főszerkesztő        =
| szerkesztő          =
| társszerkesztő      =
| munkatársak         =
| nyelv               =
| szakterület         =
| példányszám         =
| megjelenés helye    =
| oclc                =
| ISSN                =
| weboldal            =
| wikicommons         =
}}
A '''Pesti Hírlap''' (eredeti helyesírással ''Pesti H'''i'''rlap'') a [[Reformkor|reformkortól]], [[1841]]-től jelent meg a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] bukásáig, [[1849]]-ig. A [[Kossuth Lajos]] által szerkesztett sajtótermék a magyar sajtótörténet legnagyobb hatású és a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Kossuthot [[1844]]-ben a bécsi kormány eltávolította a szerkesztőségből.
== Története ==
=== Indulása ===
Az [[1830-as évek]]ben a bécsi kormányzat még nem engedélyezte hírlapok kiadását, de az [[1840-es évek]]ben a [[cenzúra]]viszonyok enyhülésével és [[bécsi udvar|Bécs]] kompromisszumok felé való nyitásával már megjelenhetett a [[politika]]i [[sajtó]] Magyarországon.
A [[Rajzolatok|Rajzolatok a Társasélet és Divatvilágból]] című divatlapot [[Munkácsy János]] [[1840]]-ben átalakította [[Sürgöny (folyóirat, 1840)|Sürgöny]] címmel kormánypárti lappá. Ennek a lapengedélyét vette meg [[Landerer Lajos]] 1840 végén, amikor egy antiliberális lapot szándékozott elindítani. A szerkesztő mégis az éppen politikai fogságából szabaduló [[Kossuth Lajos|Kossuth]] lett, mivel [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich]] azt remélte, ezzel megnyerheti saját érdekének, vagy legalább a cenzúra keretei közé szoríthatja tevékenységét. Landerer megígérte, ha Kossuth a kormánynak kellemetlenné válik, eltávolítja.
A Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg. Az újság az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett.
=== Széchenyi kritikája ===
Nemcsak az udvar, de [[Széchenyi István|Széchenyi]] sem nézte jó szemmel a ''Pesti Hírlap'' erős ellenzéki hangvételét. 1841-ben a ''Kelet népe'' c. könyvében fejezte ki aggodalmait a forradalmi izgatások és a szenvedélyek felkeltése miatt, melyek szerinte anarchiába sodorhatják a nemzetet. Kossuth előbb a ''Pesti Hírlap'' hasábjain, majd a ''Felelet'' c. könyvében válaszolt Széchenyi aggályaira. Ő úgy gondolta, a sajtónak joga és kötelessége megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket, s ez nem vezet forradalomba, csupán hangot ad a közvéleménynek. A vita innentől két politikai orgánum, a ''Jelenkor'' és a ''Pesti Hírlap'' vitájaként folytatódott.
=== A centralista Pesti Hírlap ===
Miután az 1843–44-es [[Országgyűlés]] az ellenzék vereségével végződött, eltávolították szerkesztői székéből Kossuthot, aki a ''Pesti Hírlap'' [[1844]]. [[Június 30.|június 30-ai]] számában búcsúzott el olvasóitól. A hírlap ekkor a szintén ellenzéki (de nem Kossuth irányát képviselő) [[centralisták]] kezébe került. Szerkesztőnek [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay Lászlót]] nevezték ki, akitől 1845-ben [[Csengery Antal]] vette át ezt a posztot. Csengery megújította a ''Fővárosi Újdonságok'' rovatát, a külföldi híreket [[Irinyi József]] szerkesztette, a közgazdaságiakat [[Trefort Ágoston]]. A legjelentősebb vezércikkíró ebben az időben [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] volt, akinek a polgári államelméletek hazai alkalmazásáról és a közigazgatási reformokról való elmélkedései ''E. jellel'' vagy ''Agricola levelei'' címmel jelentek meg a lap hasábjain. Publicisztikájában vitázott a Kossuthtal, Széchenyivel, és a konzervatívokkal – ez utóbbiakkal leginkább az újonnan induló Budapesti Hírlap kritizálása révén. A lap veszített ugyan korábbi népszerűségéből, de még így is a legolvasottabb maradt. 1846-tól felhagyott a centralista eszmék kizárólagos hirdetésével és ''az ellenzék közös lapja'' lett. Ekkoriban került a későbbi segédszerkesztő, [[Kemény Zsigmond]] a laphoz, aki jogi és történelmi felkészültségével a centralisták programját támogatta.
=== A szabadságharc alatt ===
[[Fájl:A_Pesti_Hirlap_1848._március_16-ai_melleklete.jpg|bélyegkép|340px|A lap 1848. március 16-án megjelent melléklete]]
[[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848. március 15-től]] újraindították a sorszámozást, ezzel is jelezve, hogy új korszak kezdődött. [[Áprilisi törvények|1848. április 11-én]] megszületett a XVIII. tc. a sajtószabadságról, attól kezdve nagyon megszaporodtak az újságok. A radikális sajtó megjelenésével a ''Pesti Hírlap'' a centrum felé tolódott, de álláspontján nem változtatott, a forradalom befejezése mellett állt és vitázott a radikális [[Marczius Tizenötödike|Marczius Tizenötödikével]]. [[Szemere Bertalan|Szemere]] felszólítására április 16-tól új rovatot nyitottak a rendeletek számára. Közvetlenül a forradalom előtt az előfizetők száma ismét elérte az 5000-et, május 27-től pedig napilapként jelent meg az eddig heti két számban kiadott orgánum.
A lap szerkesztőjének [[Jókai Mór]]t akarták felkérni, de Pest megszállása és a kormány [[Debrecen]]be költözésével ez meghiúsult. Az 1849. január 3-ai számon már az ő neve szerepelt, de január 23-ig  [[Szilágyi Sándor]] szerkesztette, ekkor azonban [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windischgrätz]] betiltotta a lapot. Pest felszabadulása után, április 24-én még újraindították, de nem volt túl hosszú életű, július 8-án ismét megszűnt.
== Tartalom ==
=== Rovatai ===
Kossuth a szerkesztésen túl a cikkek nagy részének szerzője is volt. Az ő nevéhez fűződik a ''[[vezércikk]]'' meghonosítása is. A vezércikket a ''Fővárosi Újdonságok'' című rovat követte, amelynek humoros-szatirikus cikkei a városi hatóságok visszaéléseit ostorozták. A vidéki, törvényhatósági életről szóló tudósítások (leginkább a bíráskodás, a népnevelés, a [[magyarosítás]], a házadó és az [[örökváltság]] ügyeiről) a ''Megyei Napló'' és a ''Vidéki levéltárca'' rovataiban jelentek meg.
Az 1843–44-es Országgyűlés megnyitásától a legtöbb rovat átadta helyét az ''[[Országgyűlési Tudósítások]]''nak, ahova [[Vahot Imre]] írt [[Pozsony]]ból. A ''Külföldi naplóban'' a külföld híreit olvashatták az előfizetők parlamenti vitákról és a sajtószabadság ügyéről. Forrásai külföldi újságok cikkei voltak, melyeket átfogalmaztak, és néha még a forrást is megjelölték. Az ''Értekező'' volt az hírlap utolsó tárcarovata, ahova olyan szerzők írtak az örökváltság, a városi reformok, az ismeretterjesztés, a vámkérdés és a pénzügyek problémáiról, mint [[Szentkirályi Móric]], [[Fáy András]], [[Balogh Pál (orvos)|almási Balogh Pál]], [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]] és [[Henszlmann Imre]]. Az utolsó oldalakon hivatalos közlemények és kereskedők, kiadók hirdetései szerepeltek.
=== Újdonságok ===
A Pesti Hírlap több újítással is szolgált a korabeli olvasóknak. Megjelenésében nem sokban különbözött ugyan a [[Jelenkor (folyóirat, 1832–1848)|Jelenkortól]], viszont újszerű volt háromhasábos szedése, s az, hogy egységes tartalmi mondanivaló (nemzeti reformok) megjelenítésére törekedtek egy-egy számon, illetve magán a lapon belül. A Pesti Hírlap „a nemzet életének hű tükre” kívánt lenni, s nem szórakoztatni akart, ezért száműzte lapjairól a szépirodalmat. Újítás volt az is, hogy az előfizetők az ország bármely részén történő reformtörekvésekről tájékozódhattak az újságból. Ennek hatására vidéken is nagyon népszerű lett a Pesti Hírlap, megrendelőinek száma 1844 elejére 5200-ra emelkedett, s ezzel a kor legnépszerűbb lapjává vált. A Pesti Hírlap nagy sikere több olyan, korábban virágzó folyóiratot is elhalványított, mint amilyen az [[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]] volt.
== Források ==
* Kókay György, Buzinkay Géza, Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Sajtóház kiadó, Bp., 2001
== További információk ==
* Diószegi György–Bakosné Diószegi Mónika: ''Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap a társadalmi változtatásokért''; Variant-Média, Bp., 2001
* Bató Szilvia: ''A "büntetési rendszer" átalakításának megjelenése Kossuth Lajos Pesti hírlapjában, 1841–1844''; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2010 (''A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára'')
* Gábori Kovács József: ''A centralista Pesti Hirlap politikai stratégiái, 1844–1847''; Argumentum, Bp., 2016 (''Irodalomtörténeti füzetek'')
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Landerer Lajos]]
* [[Kossuth Lajos]]
* [[Széchenyi István]]
* [[Jókai Mór]]
{{19. századi magyar sajtó}}
[[Kategória:Magyarországi napilapok]]
[[Kategória:Megszűnt magyarországi sajtótermékek]]
[[Kategória:Magyar nyelvű sajtótermékek]]