Phrügia forrásának megtekintése

{{Történelmi ország infobox
 | megnevezése = Phrüg Birodalom
 | státusz = történelmi
 | előd 1 =
 | előd 1 zászló =
 | utód 1 = Lüdia
 | utód 1 zászló =
 | megalakulás éve = [[i. e. 8. század|i. e. 800]] k.
 | megszűnés éve = [[i. e. 695]] k.
 | címer =
 | térkép = Turkey ancient region map phrygia.gif
 | térképaláírás = Phrügia elhelyezkedése [[Anatólia|Anatóliában]]
 | főváros = [[Gordion]]
 | terület =
 | pénznem =
 | hivatalos nyelvek =
 | vallás =
 | államforma = királyság
 | dinasztia =
}}
'''Phrügia''', [[latin nyelv|latinosan]] '''Phrygia''', egyes magyar változatokban '''Frügia''', '''Frígia''', [[akkád nyelv|akkádul]] '''Muski''' egy rövid életű [[ókor]]i [[anatólia]]i államalakulat volt, amely [[Urartu]] meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a [[kimmerek]] támadásainak. Phrügia lakói a phrügök (más változatban frígek) voltak.
== Elhelyezkedése ==
Phrügia Anatólia nyugati részén, a [[Kızılırmak|Halüsztől]] nyugatra, [[Lüdia]] és [[Müszia]] keleti szomszédságában alakult ki, majd a mai [[Törökország]] jelentős részét megszerezte maga számára. Fővárosa, [[Gordion]] később arról lett nevezetes, hogy [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] itt vágta el az ún. „[[gordiuszi csomó]]t”.
== Története ==
[[Fájl:Ruins of Gordion 3.JPG|bélyegkép|240px|Gordion romjai]]
Anatóliába a [[i. e. 13. század|Kr. e. 13. század]] végétől kezdve több hullámban vándorolt be a [[Balkán-félsziget|Balkánról]] az akkád nyelvű forrásokban ''muskik''nak nevezett nép, akik saját magukat a ''brüg'' népnévvel jelölték, és akiket a [[görög nyelv|görögök]] pedig [[phrügök]]nek (''phryges'', Φρύγες) neveztek. (Napjainkban a muski-phrüg azonosságot a legtöbb tudós elfogadja, bár vannak, akik egyértelmű bizonyítékok híján óvatosan kezelik a kérdést.) Nagy valószínűséggel ők tehetők felelőssé a [[Hettita Birodalom]] Kr. e. 1200 körül bekövetkezett végső elpusztításáért. A görögök szerint a phrügök a [[trójai háború]] idején – a [[bronzkor]] végén – települtek át [[Ázsia|Ázsiába]], ami lényegében megfelel a valóságnak.
Muskival már [[I. Tukulti-apil-ésarra]] ([[i. e. 12. század|Kr. e. 1114]]. – [[i. e. 11. század|Kr. e. 1076]].) [[középasszír Birodalom|asszír király]] összecsapott, azonban a régészeti leletek arra utalnak, hogy egészen a [[i. e. 8. század|Kr. e. 8. század]]ig tartósan nem telepedett meg senki a területen.
Phrügia a Kr. e. 700-as évek legvégén szerveződött jelentős állammá. Az [[Asszíria#Újasszír Birodalom|Újasszír Birodalom]] tisztában volt vele, hogy ha a két anatóliai nagyhatalom, Urartu és Muski összefog ellene, az végzetes lesz a számára. Ezért aztán [[i. e. 717|Kr. e. 717]]-ben [[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]] elfoglalta [[Karkemis]]t, a két rivális felé közeledő [[Tabaal|Tabal]] fejedelemséget pedig beolvasztotta az országába.
[[Fájl:Ο τύμβος (Τούμπα) του βασιλέα Μίδα της Φρυγία στο Γόρδιον.jpg|bélyegkép|250px|A Midasz királynak tulajdonított tumulusz Gordionban]]
Phrügia királya ekkor Mita volt, akit a görögök a legendás, kezével mindent [[arany (kémiai elem)|arannyá]] változtató, [[házi szamár|szamár]]fület növesztő [[Midasz]]ként ismertek. Miután [[i. e. 714|Kr. e. 714]]-ben Urartu végzetesen meggyengült Sarrukín hadjáratának köszönhetően, Midasz országára is sor került: a [[kilikia]]i (akkádul ''Que'') helytartó támadásai következtében [[i. e. 709|Kr. e. 709]]-ben Mita Sarrukín szövetségese lett, és a későbbiekben is közeledett hozzá. Minderre azonban kevés ideje maradt: az időszakban elárasztották a nomád [[kimmerek]], majd a szkíták Anatóliát. [[i. e. 695|Kr. e. 695]] körül kezdődött a roham, amelynek során Gordion elpusztult. A hagyomány szerint Midasz önkezével vetett véget életének.
Phrügia területét a később ugyanerre a sorsa jutó [[Lüdia]] kebelezte be, majd a [[Perzsa Birodalom]] része lett. Ezt követően [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódította meg, [[i. e. 188|Kr. e. 188]]-ra pedig [[Pergamon]] ellenőrzése alá került. Keleti területén a [[kelták]] hozták létre [[Galatia|Galatiát]]. [[i. e. 133|Kr. e. 133]]-ban a [[Római Birodalom]] megörökölte Pergamont és a hozzá tartozó phrüg vidéket, ami [[Asia (provincia)|Asia]] [[Római provinciák|provincia]] része lett. Phrügia a római uralom alatt mindvégig kettéosztott maradt: egyik része Asia, a másik Galatia részét képezte, a területet jelölő elnevezés maga azonban egészen a [[Bizánci Birodalom]] bukásáig fennmaradt.
== Phrügia a [[mitológia|mitológiában]] ==
[[Fájl:Goose Phrygia.JPG|bélyegkép|Lúd alakú phrüg edény (Anatóliai Civilizációk Múzeuma, [[Ankara]])]]
A hagyomány három phrüg királyt ismer: a [[trója]]i háború idején élt [[Mügdón]]t, illetve a történelminek tekinthető [[Gordiasz]]t és fiát, Midaszt. (Egyes források a [[Hadész]]ben örök szenvedésre ítélt [[Tantalosz (Zeusz fia)|Tantaloszt]] is phrüg uralkodónak nevezik.) A mítosz szerint Gordiaszt jóslat alapján választották királlyá, és ő alapította a fővárost, Gordiont. Szekerét, ami elsőként juttatta fel a főisten templomához, áldozati tárgyként kiállította – ennek a része volt a [[gordiuszi csomó]] is.
A [[trákia]]i Midaszt ezzel szemben [[Szilénosz|Szilénosszal]] és a [[szatír]]okkal hozzák kapcsolatba, akit [[Dionüszosz]] ajándékozott meg a mindent arannyá változtató érintéssel, [[Apollón]] pedig szamárfüleket varázsolt neki, amikor többre értékelte [[Pán]] [[Aulosz|sípjátékát]] az ő [[Líra (hangszer)|lantmuzsikájánál]]. Amikor meg akart szabadulni az egy idő után kínossá váló aranytapintástól, egy phrügiai folyóban mosta meg a kezét. Itt fogadta örökbe és helyezte [[Kübelé]] védelmébe a gyermektelen Gordiasz.
== Kultúra ==
[[Fájl:Phrygian Mosaic 1.JPG|bélyegkép|270px|Phrüg [[mozaik]] Gordionból]]
A phrügök nyelve az [[indoeurópai nyelvcsalád]]ba tartozott. A [[görög írás|görög ábécétől]] csak kevéssé eltérő írást használtak. A [[fríg nyelv]] a [[6. század|Kr. u. 6. századra]] halt ki végleg.
A phrüg vallás főistene a később [[Zeusz|Zeusszal]] azonosított lovas istenatya, [[Szabaziosz]] volt. Később a [[misztériumvallás]]okban nagy szerepet kapott a phrügiai istenanya, [[Kübelé]] (a római Cybele).
Gordiont feltárták a régészek. A leletek tanúsága szerint az épületek többsége [[megaron]]-alaprajzú volt, és fa galériákkal épültek. A fellegvárat mintegy 75 [[tumulusz]] veszi körül, melyek közül a legnagyobbat a hagyomány Midaszénak tekint. A mérete miatt épen maradt sírdombban számos [[bronz]]- és egyéb fémtárgyat találtak (aranyat, drágaköveket és más kincseket nem), illetve egy alacsony, 60 éves kora körül elhunyt férfi holttestét. Írásos bizonyítékok híján nem tudni biztosan, hogy Gordiasz vagy Midasz-e az itt eltemetett férfi.
Az aranytapintás legendája valószínűleg onnan eredhet, hogy a leletek nagy része nem klasszikus bronzból, hanem [[sárgaréz]]ből készült, ami színe miatt a nemesfémre hasonlít.
== Források ==
{{commonskat|Phrygia}}
* {{Roaf}}
*{{hely|Matyszak}}{{CitLib|szerző=[[Philip Matyszak]]|cím=Az ókori világ elfeledett népei |hely=Budapest |kiadó=Lingea|év=2022 |sorozat=|isbn=978-963-505-097-0}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Fríg hangsor]]
* [[Bereküntészek]]
{{Kis-Ázsia államai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Anatólia történelme]]
[[Kategória:Bibliai helyszínek]]
[[Kategória:Anatólia ókori államai]]