Pieter Coecke van Aelst forrásának megtekintése

{{Személy infobox|kép=Pieter Coecke van Aelst.jpg|képaláírás=[[Önarckép]]e (rézkarc)}}
'''Pieter Coecke van Aelst''' vagy '''Pieter Coecke van Aelest''' ([[Aalst (Kelet-Flandria)|Aalst]], [[1502]]. [[augusztus 14.]] — [[Brüsszel]], [[1550]]. [[december 6.]]) németalföldi építész, szobrász, falikárpit- és üvegfestményrajzoló, teoretikus, [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] udvari festője, az [[id. Pieter Bruegel]] mestere és apósa.
== Életpályája ==
Festészeti tanulmányokat 1517-1521 közt folytatott Brüsszelben [[Bernard van Orley]] flamand festő, faliszőnyeg- és [[Kristályüveg|ólomüveg]]tervezőnél. Az [[1520-as évek]] közepén [[Olaszország|Itáliában]] ismerkedett a [[reneszánsz]] és [[manierizmus (művészet)|manierista]] művészettel, nagy hatással volt rá [[Raffaello Sanzio|Raffaello]], [[Leonardo da Vinci]] munkássága. Da Vinci hatására festette meg ő is az utolsó vacsora c. festményét, mely több másolatban is fellelhető. 1527-ben [[Antwerpen]]ben telepedett meg, s tagja lett a helybeli Szent Lukács céhnek. Megnősült, de hamarosan meg is özvegyült. [[Építészet]]i műveiből csak az antwerpeni városháza egy kandallója maradt fenn. Jelentékeny volt [[gobelin]] és [[Üvegfestés|üvegfestménytervezői]] tevékenysége. Brüsszeli műhelyében számos szőnyeget készített, szőnyegmintáit főképpen [[Hieronymus Bosch]] és Raffaello festményei nyomán tervezte meg, egyik fő megrendelője a [[Vatikán]] volt.
Műhelye olyan mennyiségben képes volt szőnyegek előállítására, hogy piacot keresett szőnyegjeinek, ezért [[1533]]-ban brüsszeli kereskedőkkel [[Konstantinápoly]]ba utazott, de üzlet nem jött létre, mert a [[iszlám]] vallású törökök sem az emberek, sem az állatok ábrázolását nem fogadták el. Van Aelst egy évig maradt [[Törökország]]ban, megtanulta a [[török nyelv]]et, s [[rajz]]okat készített az ottani városokról, tájakról, népszokásokról, hét [[fametszet]]e került kiadásra ezzel összefüggésben.<ref>[http://www.metmuseum.org/toah/works-of-art/28.85.7a Pieter Coecke van Aelst (Netherlandish, 1502–1550) Published in Moeurs et fachons des Turks (Customs and Fashions of the Turks), 1553]</ref> Éppen [[I. Szulejmán oszmán szultán]] uralkodásának idejéből valók e metszetek, tehát a magyarországi történelem tanulmányozása szempontjából is fontosak, hiszen [[Magyarország]] egyharmada ekkor közvetlen [[törökök|török]] uralom alatt állt. Van Mandel leírta könyvében, miket ábrázolnak a török témájú fametszetek, mely szerint
:1. téma: A török szultán kilovaglása janicsárjaival és egyéb kíséretével.
:2. téma: Egy török nászmenet ábrázolása, hogyan kísérik a menyasszonyt a muzsikások és hasonlók, s hogyan táncolnak a férfiak zeneszóra.
:3. téma: A halottak eltemetésének módja a városon kívül.
:4. téma: Az Újhold ünnepének ábrázolása.
:5. téma: A törökök étkezésének ábrázolása.
:6. téma: A törökök utazási szokásainak ábrázolása.
:7. téma: A törökök katonai táborait ábrázolja.
Ezen metszetek jelenetei beszédes hátterekkel vannak ábrázolva, s a ruhaviseletek is alapos megfigyelés nyomán kerültek a képekre. Az alábbi metszeten a török szultán kilovagolását mutatjuk be, jól kivehetők a képen a korabeli építmények, köztük a bizánci a templom, a [[Hagia Szophia]], továbbá az egyiptomi obeliszk, melyet még [[I. Theodosius római császár|Theodosius]] emeltetett, ezek még ma is megvannak. A török katonai tábort ábrázoló metszeten saját magát is ábrázolta a festő török ruházatban és íjjal a kezében.
Egy év múltán hazaérkezett Németalföldre, újra megnősült, házasságából született leánygyermeke felnőve Van Aelest tanítványának, [[id. Pieter Bruegel]]nek lett a felesége, ennek folytán [[Ifj. Pieter Brueghel]] Van Aelst unokája.
Van Aelst sokoldalú egyéniség volt, az építészet, a grafika, a festészet, a gobelintervezés és az üvegfestés terén is megállta a helyét. Több nyelven (flamand, olasz, francia, török) írt és beszélt, az 1530-as és az 1540-es években kiadta [[flamand nyelv]]en [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] ''Építészetről'' szóló alapművét, majd [[Sebastiano Serlio|Serlióét]] flamandul (1539) és [[francia nyelv|franciául]] (1545) is.
Számos oltárképet, szárnyas oltárt, festményt, arcképet festett, életének utolsó éveiben [[V. Károly német-római császár]] udvari festője lett, az ő szolgálatában halt meg Antwerpenben.
== Galéria ==
<gallery>
Fájl:Procession of Sultan Süleyman through the Atmeidan, from the frieze Ces Moeurs et fachons de faire de Turcz (Customs and Fashions of the Turks) MET DP146524.jpg|''A török szultán kilovaglása janicsárjaival'' (1533 körüli rajz nyomán [[fametszet]]; háttérben Konstantinápoly korabeli fő látnivalói)
Fájl:Pieter Koeck van Aelst Török katonai tábor 1533.JPG|''Török katonai tábor'' (1533 körüli rajz nyomán fametszet; előtérben a festő török ruhában, jobb kezében nyíllal, bal kezével egy török zászlótartóra mutat)
Fájl:Das letzte Abendmahl.jpg|''Utolsó vacsora'' (16. század első fele, olaj táblán; Musées Royaux des Beaux-Arts, [[Brüsszel]])
Fájl:Jan Cornelisz. Vermeyen - The Holy Trinity.jpg|''Szentháromság'' ([[Prado]], [[Madrid]])
Fájl:Pieter Coecke van Aelst (1502-1550) - hoofd van Druon Antigoon (1534-1535) - MAS 30-05-2012 14-46-22.jpg|A belga legendában szereplő óriás, Druon Antigoon feje, melyet Van Aelest papírmaséja (1534-35) nyomán készítettek Antwerpenben<ref>A belga folklór szerint ezen óriás a nem fizetők kezét levágta és a folyóba dobta.</ref>
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Aelst, Pieter Coecke van lásd 12. p.
*{{Művészeti lexikon}}
*[[Karel van Mander]]: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Pieter Koeck van Aelst aalsti festő és építész élete lásd 58-61. p.
*[http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/coecke/index.html Életrajza, képeiből, Web Gallery of Art]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet}}
{{DEFAULTSORT:Coecke van Aelst Pieter}}
[[Kategória:Flamand reneszánsz festők]]
[[Kategória:Manierista festők]]
[[Kategória:Holland építészek]]
[[Kategória:1502-ben született személyek]]
[[Kategória:1550-ben elhunyt személyek]]