Pilis-nyergi-víznyelőbarlang forrásának megtekintése

{{Barlang infobox
|név= Pilis-nyergi-víznyelőbarlang
|kép=
|képaláírás=
|település= [[Kesztölc]]
|földrajzi táj= [[Pilis (hegység)|Pilis hegység]]
|típus= időszakos [[víznyelő]]barlang
|tengerszint feletti magasság= ?
|hossz= 96
|mélység= 25
|magasság= 0
|függőleges kiterjedés= 25
|barlangkataszteri szám= 4852-19
|lelőhely-azonosító= 2299 (a víznyelő)
}}
A '''Pilis-nyergi-víznyelőbarlang''' Magyarország megkülönböztetetten védett [[barlang]]jai között volt. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban lévő [[Pilis (hegység)|Pilis hegységben]] található. Turista útikalauzokban is szerepel.
== Leírás ==
A Pilis-nyeregben lévő turistaút-csomópont közelében helyezkedik el. Néhány turistatérkép jelöli helyét. Időszakos [[víznyelő]]ként működik. A barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang csak engedéllyel tekinthető meg. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott.
1967-ben volt először ''Pilis-nyergi-víznyelőbarlang''nak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában ''Pilisnyergi viznyelő'' (Bertalan 1976), ''Pilis-nyergi-viznyelő'' (Kordos 1977), ''Pilis-nyergi-víznyelő'' (Kordos 1984) és ''Pilisnyergi víznyelő'' (Horváth, H. Kelemen, Torma 1979) neveken is.
== Kutatástörténet ==
Az 1961. évi [[Karszt és Barlang|''Karszt- és Barlangkutató''ban]] lévő áttekintésben meg van említve, hogy a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport 1961-ben elkezdte a pilis-nyergi víznyelő bontását. A ''[[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]]'' 1962. január–februári számában meg van említve, hogy 1961-ben a klastromligeti kutatótáborozáskor végzett bontómunkát a Kadić Ottokár Karszt- és Barlangkutató Szakosztály egyik munkacsoportja a Pilis-nyeregben lévő időszakos víznyelőben. A folyóirat márciusi számából megtudható, hogy a szakosztály egyik munkacsoportja 1961-ben a Pilis-nyeregben található időszakos víznyelő kibontásán dolgozott. A tagok védő-, duzzasztógátat építettek az időszakos patakmederben, majd a nyelő fölé 3 lábú állványra csigát szereltek. A megnyitott, törmelékkövek között haladó nyelő függőleges, kb. 6 m hosszú és kb. 1 m átmérőjű. Innen oldalirányban még egy 4 m hosszú és kb. 20° dőlésű járatot tettek járhatóvá, de időhiány miatt befejezték a munkát. A kürtőben jól látható, hogy a kövek nagyon erodáltak. Gyenge, kifelé áramló huzat volt érzékelhető.
1964-ben 20 m hosszúságig sikerült feltárni a barlangot a csoport tagjainak, akik a járat végén egy kis termet találtak. Az 1967-ben kiadott ''Pilis útikalauz'' szerint a [[Pilis (hegy)|Pilis-tető]] É-i tagja, a Nagy-Szoplak és a Fekete-hegy közötti Pilis-nyeregben víznyelő van, amelyet dorogi barlangkutatók bontottak meg. 1964 nyarán, 15 m mélységben jutottak be a kutatók a ''Pilis-nyergi-víznyelőbarlang'' első kis termébe, amelynek falát szép cseppkőbekérgezés és kis cseppkövek díszítik. A feltáró munka folytatására biztat a bontás nyomán megindult erős légáramlás. 1974-ben folytatta a munkát a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport a Juventus Barlangkutató Csoporttal közösen, és 4 m-rel növelték a barlang hosszát, amely akkor kb. 24 m volt. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját.
Az 1974-ben megjelent, ''Pilis útikalauz'' című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a ''Pilis-nyergi-víznyelőbarlang''. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Nagy-Szoplak (a Pilis-tető É-i tagja) és a Fekete-hegy között húzódó Pilis-nyeregben van egy víznyelő. 1975-ben állagmegóvási és járattakarítási munkát végeztek benne a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport tagjai. Az 1976-ban befejezett, ''Magyarország barlangleltára'' című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Kesztölcön helyezkedik el a ''Pilisnyergi viznyelő''. A Nagy-Szoplák és a Fekete-hegy közötti Pilis-nyeregben van bejárata. Az időszakos víznyelő 26 m hosszú és 15 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1976. évi ''[[MKBT Meghívó]]''ban közölt listában meg van említve, hogy a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoportnak a Fényes Elek Barlangkutató Csoporttal együttműködve 1976-ban volt kutatási engedélye a Pilis hegységben lévő ''Pilisnyergi-viznyelő'' kutatásához.
[[Fájl:Pilis-nyergi-víznyelőbarlang2021a.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang bejárata 2021-ben</center>]]
A Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport és a Fényes Elek Barlangkutató Csoport 1976-ban lejutott 34 m mélyre a barlangban. Ekkor klimatológiai méréseket folytattak az üregrendszerben. Az 1976. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] kiadott, [[Jánossy Dénes (paleontológus)|Jánossy Dénes]] által írt jelentésben meg van említve, hogy 1976-ban előkerült szórvány őslénytani lelet a Pilis hegységben lévő ''Pilisnyergi viznyelő''ből (Lendvay Ákos). Az 1976. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] napvilágot látott, [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] által írt jelentésben szó van arról, hogy Lendvay Ákos 1976. október 10-én, a ''Pilis-nyergi-viznyelő'' kb. 13–15 m mélységéből, valószínűleg bemosott üledékből gyűjtött ''Equus caballus'' csontokat. A kb. 40 m hosszú barlang 1977-ben fel lett mérve.
Az 1977. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] megjelent, [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] által írt jelentésben az olvasható, hogy Farkas Lajos (Dorog) a víznyelő 13–15 m-es mélységében lévő bemosott üledékben talált egy [[ló]] fogat, amelyet Lendvay Ákos 1977. május 16-án adott le a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]be. Az 1979-ben napvilágot látott, ''Komárom megye régészeti topográfiája'' című könyvben szó van arról, hogy Benedek Anikó a Pilisszentléleken lévő ''Pilisnyergi víznyelő'' (18/8. sz. lelőhely, római kor, talán falu, vagy telep) partfalából, 1962-ben gyűjtött római kori festett piros fazéktöredéket, nagy üvegpalack aljrészét, későrómai szürke, szemcsés anyagú tálkatöredékeket és egy hullámvonalköteggel díszített téglatöredéket (Dorogi Szénmedence Tájmúzeuma 62.15.1–7. A tájmúzeum gyűjteménye 1965-től az Esztergomi Balassa Bálint Múzeumban van). A kiadványban van egy Pilisszentlélek térkép, amelyen megfigyelhető a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang földrajzi elhelyezkedése. A térképen 8-as számmal van jelölve a lelőhely.
[[Fájl:Pilis-nyergi-víznyelőbarlang2021b.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang bejárati része</center>]]
Az 1984-ben napvilágot látott, ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang ''Pilis-nyergi-víznyelő'' néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1989-ben a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport állagvédelmi tevékenységet végzett bejáratában. Az 1991. évi ''[[Földrajzi Közlemények]]''ben publikált tanulmány szerint a sasbércek ferdeségéből következő felemásság, vagyis ÉK-i, K-i oldaluk fedettsége miatt időszakosan még ma is fejlődő víznyelőbarlangjaik, mint karsztperemi nyelők és rejtett karsztok rányelői mind ÉK-i, K-i szegélyükön vannak, például a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang.
A Kárpát József által 1991-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a ''Pilisnyergi-viznyelőbarlang'' (Pilisszentlélek) 62 m hosszú és 26 m mély. A barlang legújabb térképét az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai 1991-ben készítették el. Kraus Sándor 1997-ben rajzolt egy olyan helyszínrajzot, amelyen a 4852-es barlangkataszteri terület egyik részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látszik a ''Pilis-nyergi-viznyelő'' földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy 1997 előtt is ismert volt a ''Pilis-nyergi-viznyelőbarlang'', amelynek 1997 előtt volt már térképe. A jelentős és veszélyeztetett barlang beomlott. További kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-ben rajzolt helyszínrajz.
A 2000. évi ''Karsztfejlődés''ben lévő tanulmányban meg van említve, hogy a Pilis hegységben jelenleg is aktív karsztosodási folyamatok zajlanak. Ezt bizonyítják pl. a Pilis-nyereg körzetében ismert kis víznyelők. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben elhelyezkedő és 4852/19 kataszteri számú ''Pilis-nyergi-víznyelőbarlang'', 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2013-ban publikált, Varga Gábor által írt tanulmányban, a Komárom-Esztergom megyében lévő Esztergomban elhelyezkedő és 2299 lelőhely-azonosítójú ''Pilis-nyergi-víznyelő'' a tévesen barlangként nyilvántartott régészeti lelőhelyek közé van sorolva.
== Irodalom ==
* [[Benedek Endre (bányamérnök)|Benedek Endre]]: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00007/pdf/EPA00438_KBT_1962_03.pdf ''Beszámoló a dorogi Kadić Ottokár karszt- és barlangkutató szakosztály 1961. évi tevékenységéről.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1962. március. 31. old.
* [[Benedek Endre (bányamérnök)|Benedek Endre]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1964/kadic_ottokar_1964.pdf ''Beszámoló – jelentés.''] Kézirat, 1964. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Benedek Endre (bányamérnök)|Benedek Endre]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00007/pdf/EPA02969_beszamolo_1980_068-069.pdf ''Beszámoló jelentés a dorogi „József Attila” Művelődési Központ „Kadić Ottokár” Barlangkutató Szakkörének 1980. évi tevékenységéről.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1980. 68–69. old.
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.)
* Czájlik István – [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00065/pdf/EPA02993_karszt_es_barlangkutatokutato_1961_2_098-099.pdf ''Barlangkutató csoportjaink életéből...''] [[Karszt és Barlang|Karszt- és Barlangkutató]], 1961. 2. félév. 98. old.
* Dely Károly – Mezei Iván: ''Pilis útikalauz.'' Sport, Budapest, 1974. 20., 34. old. (A ''Pilis-hegység barlangjai'' című fejezetet, a 19–37. oldalakat [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]] írta.)
* [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00005/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1964_1_033-035.pdf ''Hazai karszt- és barlangkutatási események.''] [[Karszt és Barlang]], 1964. 1. félév. 35. old.
* [[Hevesi Attila]]: ''Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse. II. rész.'' [[Földrajzi Közlemények]], 1991. (115. [39.] köt.) 3–4. sz. 116. old.
* Horváth István – H. Kelemen Márta – [[Torma István (régész)|Torma István]]: ''Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás.'' (Magyarország régészeti topográfiája 5.) [[Akadémiai Kiadó]], Budapest, 1979. 297., 303. old.
* [[Jánossy Dénes (paleontológus)|Jánossy Dénes]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00003/pdf/EPA02969_beszamolo_1976_034-035.pdf ''Jelentés az Őslénytani Szakbizottság 1976. évi munkájáról.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1976. 35. old.
* Kárpát József: ''A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke.'' Kézirat. 1991. október. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00004/pdf/EPA02969_beszamolo_1977_015-024.pdf ''Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1977-ben.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1977. 19. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf ''Magyarország barlangjai.''] [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest, 1984. 277., 295. old.
* Kraus Sándor: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1997/kraus_sandor_1997.pdf ''1997. évi beszámoló.''] Kézirat. 38., 40. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Lendvay Ákos: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1976/kobanyai_1976.pdf ''Jelentés a Dorogi Kadić Ottokár és a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976. évben a Pilis-nyergi-víznyelőben végzett közös munkájáról.''] Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Lendvay Ákos: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1979/kobanyai_1979.pdf ''Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről.''] Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Madaras Istvánné: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1974/kadic_ottokar_1974.pdf ''Beszámoló jelentés.''] Kézirat, 1974. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Mezei Iván szerk.: ''Pilis útikalauz.'' Budapest, 1967. 32. old. (A ''Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai'' című fejezetet, a 22–36. oldalakat [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]] írta.)
* [[Persányi Miklós]]: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról.'' Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
* Sásdi László: [http://epa.oszk.hu/03100/03192/00005/pdf/EPA03192_karsztfejlodes_2000_5_077-093.pdf ''A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete.''] Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 92. old.
* Sásdi László: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2001/sasdi_laszlo_2001.pdf ''A Pilis karsztjának fejlődéstörténete.''] Kézirat. 2002. 20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Takácsné Bolner Katalin: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00045/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1990_1_077-085.pdf ''Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben.''] [[Karszt és Barlang]], 1990. 1. félév. 82. old.
* Tihanyi Péter: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1974/foton_1974.pdf ''A VMTE Foton Barlangkutatók 1974. évi beszámolója.''] Kézirat. Budapest, 1974. október 12. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Varga Gábor: ''Barlangi régészeti lelőhelyek.'' Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 40. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00200/pdf/EPA00438_KBT_1962_01-02_OCR.pdf ''A dorogi „Kadić Ottokár” Karszt- és Barlangkutató Szakosztály 1961. évi munkájáról.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1962. január–február. 12. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00007/pdf/EPA00438_KBT_1962_03.pdf ''Beszámoló a dorogi Kadić Ottokár karszt- és barlangkutató szakosztály 1961. évi tevékenységéről.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1962. március. 31. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00227/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1976_07-09_OCR.pdf ''Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával...''] [[MKBT Meghívó]], 1976. július–szeptember. 11. old.
== További információk ==
* [http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4852-19 Országos Barlangnyilvántartás]
{{Pilis}}
{{Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai}}
{{Portál|földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Pilisnyergivíznyelőbarlang}}
[[Kategória:Barlangok a Pilis hegységben]]
[[Kategória:Magyarországi régészeti lelőhelyek]]