Prázsmár forrásának megtekintése

{{Világörökség-portál4}}
{{Román település infobox
 | román név = Prejmer
 | magyar név = Prázsmár
 | kép = Prejmer 200609.jpg
 | képaláírás = A prázsmári erődtemplom
 | címer = ROU BV Prejmer CoA.png
 | történelmi régió = Erdély
 |fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió
|megye = Brassó
 | rang = községközpont
 | körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
 | magyar lakosság = 112 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|BV}}</ref>
 | tengerszint feletti magasság = 561–593
 | terület = 60,48
 | weboldal = www.primariaprejmer.ro
}}
[[Fájl:Prázsmári erődtemplom szárnyasoltára.jpg|250px|thumb|A Szent Kereszt-szárnyasoltár]]
[[Fájl:Prázsmár erődtemplom 12.jpg|250px|thumb|A templom tornya]]
[[Fájl:Prázsmár erődtemplom 03.JPG|250px|thumb|Az erődtemplom szalonnakamrái]]
[[Fájl:Alagut Prazsmar.jpg|250px|thumb|Az alagút]]
'''Prázsmár''' ([[román nyelv|románul]] ''Prejmer,'' [[német nyelv|németül]] ''Tartlau,'' [[Erdélyi szász nyelv|szászul]] ''Tuartlen'') falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Brassó megye|Brassó megyében]], a [[Barcaság]]ban.
== Fekvése ==
[[Brassó]]tól 17&nbsp;km-re északkeletre fekszik.
== Nevének eredete ==
Először egy [[1235]]-ből származó oklevél [[1270]]-es másolatában ''Prasmar'' néven, [[1240]]-ben ''Tartilleri'' néven, majd [[1329]]-ben [[Német nyelv|németül]], ''Torthlew''ként említik. Későbbi név- és írásváltozatai: ''Tartlau'' ([[1415]]), ''Tartlen'' ([[1488]]) ''Bratschmer'' ([[1601]]), ''Prásmé'' ([[1826]]), ''Présmér'' ([[1850]]), ''Presmer'' ([[1873]]). Német neve a [[Tatrang (folyó)|Tatrang]] folyó német nevéből való, magyar és román nevének eredete bizonytalan.
== Története ==
[[Erdélyi szászok|Szász]] lakossággal települt a Barcaság szélére. [[1454]]-ben kapott [[mezőváros]]i rangot. A [[15. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|török]] ellen megerősítették. [[1441]]-ben elfoglalták a törökök, de [[Hunyadi János]] kiűzte őket. A század végén a [[bodola]]i [[Béldi család|Béldiek]] házasság révén megszerezték a Teel család [[geréb (tisztség)|gerébházát]]. [[1508]]-ban Béldi Péter határjárás közben a piacon kijelentette, hogy odáig terjed az ő birodalma, mire egy prázsmári kerékgyártó mester fejszével lefejezte. Az erdélyi vajda vizsgálatot folytatott le az ügyben, majd pénzbírságot rótt ki a városra. [[1515]]-ben itt táborozott [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és megerősítette védőművét. [[1529]]-ben [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]], [[1552]]-ben [[V. István moldvai fejedelem|V. István]] moldvai vajda ostromolta és gyújtotta fel a várost, de az erődöt a lakosság megvédte. [[1599]]-ben [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] csapatai rabolták ki. [[1602]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] hadai dúlták fel. [[1612]]-ben itt verték szét a [[székelyek]] a [[brassó]]iak [[Géczi András (hadvezér)|Géczi András]] vezette zsoldosseregét. [[1661]]-ben [[Ali Csengizade|Ali pasa]] nyolcvan prázsmárit hurcolt el. [[1678]]-ban [[Ahmed pasa]], majd [[1690]]-ben [[Thököly Imre]] táborozott benne és innen szólította fel csatlakozásra a székelyeket. [[1704]]-ben a [[kurucok]] bevették és hatvan lakosát elhurcolták. Nemsokára a császáriak fosztották ki az erődtemplomot. [[1767]]-ben pusztította történetének legnagyobb tűzvésze, melyben kétszáz ház égett le.
A falu területén csodálatos gazdagságban fakadó források vizét felhasználva a prázsmáriak sört főztek és a [[derestye]]i sörgyár fölépüléséig ők látták el sörrel Brassó lakosságát. A prázsmári románok pedig eladásra is főztek szilvapálinkát. [[1785]]-ben kovács- és takácscéhe is volt, de lakosai túlnyomó részének a megélhetését a földművelés jelentette. Házai közül már [[1854]]-ben 328 épült kőből vagy téglából és csak 210 fából.<ref>Nicolae Dunăre: Gospodăria cu curte închisă și întărîtă. In Nicolae Dunăre (Red.): ''Țara Bîrsei.'' 2. București, 1974, 125. o.</ref> [[1820]]-ban éves (országos) vásár tartására kapott jogot.<ref>Illéssy János: ''Vásárszabadalmak jegyzéke.'' Budapest, 1900</ref> Az ideszakadt [[Arománok|aromán]] családba született Gheorghe I. Nica [[1825]]-ben gyertyaöntő, [[1832]]-ben vörösfonál-feldolgozó manufaktúrát, [[1830]]-ban hamuzsírhutát alapított a településen.<ref>N. G. V. Gologan: ''Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov.'' București, 1928, 63–64. o.</ref> [[1848]]-ban hozta létre papírgyárát Türk György. [[1864]]-től a [[brassó]]i [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] egyház, majd Martin Copony tulajdona. [[1896]]-ig működött.<ref>Bogdán István: ''A magyarországi papíripar története (1530–1900).'' Budapest, 1963, 334. és 358. o.</ref> A századforduló idején mind szász, mind román gazdái eladásra termesztettek káposztát.<ref>Augustin Paul: ''Între Someș și Prut.'' București, 1905, 79–80. o.</ref>
[[1848]]. [[december 5.|december 5-én]] a [[háromszék]]iek harc nélkül foglalták el, majd [[december 13.|december 13-án]], a [[Felsőrákos (település)|felsőrákosi]] csata után ide hívták össze a megszállt szász falvak küldötteit és jószomszédsági szerződést kötöttek velük. [[1867]]-ben jött létre első gyógyszertára.<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 27. o.]</ref> [[1876]]-ban [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához csatolták. [[1956]]-ban kivált a településből [[Kerpenyes (Brassó megye)|Kerpenyes]] és a főként az [[1921]]-es agrárreform következtében kifejlődött Prázsmári méhkertek. Az [[1975]]-ben elfogadott településfejlesztési terv várossá való fejlesztését tűzte ki célul.<ref>Steven L. Sampson: ''National Integration through Socialist Planning.'' Boulder, Colo., 1984, 119. o.</ref> [[2008]]-ban a prázsmári pisztrángtenyészetből került ki az a rekordméretű [[szivárványos pisztráng]], amely 11,5&nbsp;kg-ot nyomott.<ref>[http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=7320 Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy - 2008-02-27: Prázsmári óriáspisztrángok<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
== Népessége ==
* [[1786]]-ban 2838 lakosa volt.
* [[1850]]-ben 3351 lakosából 2136 volt német, 1044 román, 154 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 2147 evangélikus és 1198 ortodox vallású.
* [[1900]]-ban 3580 lakosából 2066 volt német, 1336 román, 123 magyar és 55 cigány anyanyelvű; 2051 evangélikus, 1398 ortodox, 74 református és 41 római katolikus vallású. A lakosság 3%-a tartózkodott külföldön, 68%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 41%-a beszélt magyarul. A házak 64%-a kőből, 36%-a fából épült, 87%-ukat cseréppel, 10%-ukat zsindellyel fedték.
* [[2002]]-ben a hozzátartozó Farkasvágóval és Prázsmári méhkertekkel együtt 8316 lakosa volt, közülük 7612 román, 375 cigány, 216 magyar és 110 német nemzetiségű; 7758 ortodox, 134 evangélikus, 129 római katolikus, 118 református vallású.
== Látnivalók ==
* [[Prázsmári erődtemplom|Evangélikus temploma]] a [[Barcaság]] legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán [[1218]]-ban kezdték építeni, majd az [[1240-es évek]]ben a [[kerc]]i apátság folytatta az építkezést, jellegzetes [[ciszterciek|ciszterci]] stílusban. A [[15. század]]ban a megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, rajta szakállas angyalok. [[1480]]-ban készített [[Szent Kereszt]]-[[szárnyasoltár]]a az egyik legrégebbi [[Erdély]]ben. Egyik harangját [[1471]]-ben öntötték.<ref>Benkő Elek: ''Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi.'' Budapest – Kolozsvár, 2002 [http://www.telekialapitvany.hu/joomla/images/docs/kiadvanyok/erdely_kozepkori_harangjai.pdf] {{Wayback|url=http://www.telekialapitvany.hu/joomla/images/docs/kiadvanyok/erdely_kozepkori_harangjai.pdf |date=20131220190830 }} {{pdf}}</ref> A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A külső védőfal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhetőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is kisebbek voltak. A külső falgyűrűből semmi sem maradt, a középsőnek azonban még állnak részletei és a templom közelében két egykori védőtornya. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 ún. ''szalonnakamrát'' (családonként egyet), amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A [[Barbakán (építmény)|barbakánban]] működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a [[19. század]] elején építették, helyén korábban [[felvonóhíd]] működött. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a [[18. század]]ban építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret. Az erődtemplomot [[1964]] és [[1970]] között restaurálták.
* Határában, de belterületén is számtalan forrás tör fel. A medencékbe vezetett források és a mocsár nyújt táplálékot a faluban élő nagyszámú gólyának.
* A délkeleti faluvégen álló [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templom [[1769]]-ben épült. Eredetileg egész falát beborító külső falfestéséből már csak két részlet látható.
* A falutól keletre természetvédelmi terület: 252 [[hektár]] erdő és 6 hektár mocsár. A területen megtalálható a [[lápi nyúlfarkfű]], a [[fehér zászpa]], a [[szibériai hamuvirág]], a [[szibériai nőszirom]], a [[harmatfű]], az [[északi galaj]], a [[mocsári kockásliliom]], az [[illatos csengettyűvirág]], a [[pázsitszegfű|barcasági istác]] (Armeria maritima spp. barcensis) és a [[lisztes kankalin]].
== Gazdasága ==
* Farkasvágón több ipari üzem is működik, közülük a legjelentősebb egy hőszigetelő nyílászárókat előállító gyár.<ref>{{Cite web |url=http://everwood.ro/ |title=Tamplarie din lemn cu geam termopan - EverWood - Tamplarie din lemn cu geam termopan<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2008-04-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080419013515/http://www.everwood.ro/ |archivedate=2008-04-19 }}</ref>
* A községközpont ismert, hagyományos gazdasági ága a pisztrángtenyésztés, amelyhez a [[19. század]] óta használják a falutól keletre feltörő források vizét.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20110606113901/http://www.e-primarii.ro/primaria-prejmer A község hivatalos website-ja] {{ro}}
* [http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/240.html Orbán Balázs: ''A Székelyföld leírása'']
* [https://web.archive.org/web/20110115090624/http://jupiter.elte.hu/prazsmarte/prazsmar.htm A prázsmári erődtemplom a "jupiter.elte.hu"-n] {{hu}}
* [http://www.burzenland.de/Burzenland/orte/tartlau.html Prázsmár története] {{de}}
* [http://econ.unitbv.ro/dnn/Default.aspx?tabid=109 A természetvédelmi terület] {{Wayback|url=http://econ.unitbv.ro/dnn/Default.aspx?tabid=109 |date=20160304081127 }} {{ro}}
* [http://www.erdely-szep.hu/Prazsmar/index.html Képek Prázsmárról a www.erdely-szep.hu honlapon]
* [http://markolaci.hu/kepek/thumbnails.php?album=172 Képek a prázsmári evangélikus templomról, 2011] {{Wayback|url=http://markolaci.hu/kepek/thumbnails.php?album=172 |date=20160304174659 }}
* [http://markolaci.hu/kepek/thumbnails.php?album=173 Képek Prázsmárról, 2011] {{Wayback|url=http://markolaci.hu/kepek/thumbnails.php?album=173 |date=20160305034428 }}
{{Erdély erődtemplomos falvai}}
{{Brassó megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:Prazsmar}}
[[Kategória:Brassó megye települései]]
[[Kategória:Erdély erődtemplomos falvai]]
[[Kategória:Brassó vármegye települései]]