Praetor forrásának megtekintése

{{Római kormányzat}}
A '''praetor'''ok a [[Római Köztársaság]] választott [[magistratus]]ai (főtisztviselői) voltak, rangban közvetlenül a [[consul]]ok után következtek. Bírói, hadvezéri és a consulok távollétében azok helyetteseként államfői funkciót töltöttek be. Először [[i. e. 366|Kr. e. 366]]-ban választottak praetort, és kezdetben csak [[patricius]]ok tölthették be ezt a szerepet. Az első [[plebeius]] praetort [[i. e. 337|Kr. e. 337]]-ben választották meg [[Quintus Publilius Philo]] személyében.
== A praetori hivatal ==
Feladatuk a városi rend fenntartása, illetve ezen belül a polgári és büntetőjogi ügyekben való bíráskodás volt. A consulok távollétében azok helyett gyakorolták az államfői funkciókat. Hadat is vezethettek, egyéves [[imperium]]ukat bizonyos esetekben egy évvel meghosszabbíthatták. Hivatali idejük egy évig tartott, eközben hat [[lictor]]ból álló kíséret illette meg őket (a későbbi időkben már csak kettő). A praetorokat a consulokhoz hasonlóan a [[comitia centuriata]] választotta meg.
Kezdetben egy praetort választottak, majd [[i. e. 246|Kr. e. 246]]-ban egy másodikat is, kifejezetten a külföldiekkel való kapcsolatok szabályozására (''praetor peregrinus'', míg társát megkülönböztetésül a ''praetor urbis'' vagy ''praetor urbanus'' névvel illették). (A praetor peregrinus munkája a modern [[konzul (nemzetközi jog)|konzuli tevékenység]] egyik előzményének is tekinthető.) Az egyik praetor távollétében a másik irányította kollégája ügykörét is. Az idők folyamán mindvégig a praetor urbanus számított a legfőbb praetornak, az igazságszolgáltatás fejének, aki hivatali ideje alatt egyszerre legfeljebb tíz napra hagyhatta el [[Róma|Rómát]]. Emellett ő felügyelte az [[Apollo]] tiszteletére rendezett játékokat ([[Ludi Apollinares]]) is.
== Praetorok a tartományi igazgatásban ==
A [[Római Birodalom]] növekedésével párhuzamosan újabb praetorokat választottak: [[i. e. 227|Kr. e. 227]]-ben [[Szicília|Sicilia]] és [[Corsica és Sardinia|Sardinia et Corsica]], [[i. e. 197|Kr. e. 197]]-ben pedig [[Hispania Ulterior]] és [[Hispania Citerior]] [[Római provinciák|provincák]] élére neveztek ki egy-egy párt. A hat praetor közül így kettő [[Róma]] városában maradt, a másik négy pedig a tartományok igazgatásáért felelt, melyeket a [[senatus]] jelölt ki számukra.
A hivatali idejüket letöltött praetorok számára [[propraetor]]i vagy [[proconsul]]i címmel hivatali évük lejárta után gyakran kisorsoltak egy-egy provinciát.
== A köztársaság válsága és a császárkor ==
A praetorok száma sokszor változott, ám tevékenységi területük mindvégig a [[jog]] és a bíráskodás maradt. [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] emelte nyolcra a praetorok számát, amit [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] pedig fokozatosan 16-ra növelt.
A praetori cím volt talán az egyetlen olyan [[magistratus|magistratura]], amely a császárkorban is megőrizte súlyát, mint a jogi ügyletek vezetője. [[Augustus római császár|Augustus]] több változtatás után tizenkét praetornál állapodott meg. [[Tiberius római császár|Tiberius]] alatt megint tizenhatan voltak, [[Claudius római császár|Claudius]] pedig még két praetort nevezett ki a hitbizományi ügyek élére. [[Titus római császár|Titus]] ezt a számot egyre mérsékelte, azonban [[Nerva római császár|Nerva]] újabb praetort nevezett ki a császári kincstár, a [[fiscus]] és magánszemélyek közti ügyek vezetésére. [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] egyes források szerint még egy praetori hivatalt hozott létre a gyámsági ügyek kezelésére. A cím a késő császárkorban enyészett el.
== Források ==
{{smithant}}
* [[Ferenczy Endre (történész)|Ferenczy Endre]] – [[Maróti Egon]] – [[Hahn István]]: Az ókori Róma története ({{ISBN|963-19-2788-1}})
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
[[Kategória:Római kormányzat]]