Pušina forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            = Pušina
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Csacsince
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33514
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 150
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 33
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 46
|hosszúsági ívmásodperc = 0
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Pušina''' falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Csacsince|Csacsincéhez]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőcétől]] légvonalban 40, közúton 55&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11&nbsp;km-re délnyugatra [[Szlavónia]] középső részén, a [[Papuk]]-hegység északi részén, a Pušinska-patak partján fekszik.
== Története ==
A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. A térség többi településével együtt [[1684]]-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság elmenekült. [[1698]]-ban az azóta beleolvadt ''„Szmerdicz”'' faluval együtt ''„Pusina”'' néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.<ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5  Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 431. oldal.]</ref> A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd [[1722]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. [[1730]]-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd [[1742]]-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Pussina”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Pussina”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 541. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Pussina”'' néven 74 házzal, 576 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.]</ref>
1857-ben 617, 1910-ben 895 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a szerb, 10%-a magyar anyanyelvű volt. [[Verőce vármegye]] Nekcsei járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 33 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 617 || 563 || 537 || 588 || 697 || 895 || 872 || 1.177 || 679 || 740 || 716 || 600 || 458 || 391 || 57 || 33
|-
|}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.cacinci.hr A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20190104231050/https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859,5735161.957137253,1971005.2119447235,5742805.65996577&layers=osm,163,165 Az első katonai felmérés térképe]
== További információk ==
*[https://tz-cacinci.hr/ A község turisztikai irodájának honlapja] {{Wayback|url=https://tz-cacinci.hr/ |date=20190207015124 }} {{hr}}
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-opcine-cacinci/ A község kulturális emlékei] {{hr}}
*[http://juzpuvpz.hr/wp-content/uploads/2018/05/e-1polazista2.pdf A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]