Rámen forrásának megtekintése

{{nincs forrás}}
{{étel infobox}}
{{magyaros|japán}}
{{pinjin és magyaros}}
{{RR és magyaros}}
A {{nihongo|'''rámen'''|ラーメン|rāmen|}} [[japán]] tésztaleves. Kínai típusú búzalisztből készített tésztát, húsból (vagy alkalmanként halból) készült alaplevet tartalmaz, melyet gyakran ízesítenek [[szójaszósz|szójaszósszal]] vagy [[Miszo|miszóval]]. Feltétként legtöbbször disznóhúst (チャーシュー, csású), szárított tengeri moszatot (海苔, [[Nori (élelmiszer)|nori]]), [[kamaboko|kamabokót]], illetve zöldhagymát tesznek rá. Japán szinte minden régiójának megvan a saját rámenváltozata, a ''tonkocu'' típusútól (sertéscsontleves-alap) [[Kjúsú]] vidékén, a miszó alapú [[Hokkaidó]] szigetén népszerű. A rámentésztát a [[Kínai konyhaművészet|kínai]] (日式拉面, {{kínai|rìshì lāmiàn|zsisi lamien}}) és a [[koreai konyhaművészet]] (라면, {{koreai|ramyeon|ramjon}}) is használja. A „rámen” japánul a kínai ''lāmiàn''-ből (kínaiul: 拉麵) szóból származik, ami azt jelenti, hogy „húzott tészta”.
==Története==
A rámen eredete tisztázatlan. Egyes feltevések szerint [[Kína|Kínából]] származik, míg mások szerint a [[20. század]]ban találták fel Japánban. Nevének eredete is talányos, sokak szerint a rámen a kínai „lamian”-ból jön, ami kézzel gyúrt tésztát jelent. Az 1950-es évekig „sina szoba” (支那そば) néven volt ismert (nagyjából azt jelenti: kínai tésztaétel), azonban ahogy a rámen egyre inkább nemzeti étellé vált, úgy terjedt el az új név. A [[második világháború]] után az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] olcsó lisztet exportált Japánba, és ez, valamint a frontról hazatérő japán katonák kínai konyhával kapcsolatos tapasztalatai lassan hozzájárultak a rámen népszerűsítéséhez – igaz, eleinte még csak különleges alkalmakkor fogyasztották, vendéglőkben.
[[1958]]-ban feltalálták az instant tésztát, amely hozzájárult a robbanásszerű elterjedéshez, hiszen gyakorlatilag bárki elkészíthette otthon könnyen és gyorsan az ételt. Ennek köszönhetően hamarosan a rivaldafénybe került, és elkezdtek kialakulni regionális alváltozatai is.
==Fajtái==
A ráment számtalan változatban készítik – ez általában attól függ, az ország melyik vidékén, illetve melyik gyártó készíti, így gyakran még két egyforma nevű rámen is teljesen különböző lehet. A két fő összetevő azonban változatlan: tészta és alaplé.
===Tészta===
[[Fájl:Fresh ramen noodle 001.jpg|thumb|Friss rámentészta]]
A legtöbb esetben a tészta egyszerű hozzávalókból készül: búzaliszt, só, víz és az úgynevezett ''kanszui,'' ami egy lúgos ásványvíz [[nátrium-karbonát]] és [[kálium-karbonát]] tartalommal, valamint kis mennyiségű [[foszforsav]]val. Ennek köszönhetően lesz a tészta jellegzetesen sárgás árnyalatú és szálas. Esetenként a vizet [[Tojás (gasztronómia és kultúra)|tojás]]sal helyettesítik, de van, hogy egyik sem kerül bele, ezt legtöbbször [[Jakiszoba|jakiszobához]] adják. A tészta formája és hossza változatos: lehet vékony vagy vaskosabb, illetve egyenes és hullámos.
===Alaplé===
[[Fájl:Ichiran ramen by SkyChen in Shibuya, Tokyo.jpg|thumb|''Tonkocu'' rámen]]
[[Fájl:Santoka ramen.jpg|thumb|''Sió'' rámen]]
[[Fájl:Dosanko Akaneri.jpg|thumb|''Miszó'' rámen]]
[[Fájl:Gyoza no Ousho 20191210 125203.jpg|thumb|''Shoyu'' rámen]]
Az alaplé többnyire húsleves, mely csirkéből vagy sertésből készül, többféle fűszer hozzáadásával. Ez lehet kombu (moszat), kacuobusi (szárított tonhaldarabok), nibosi (szárított aprószardínia), marhacsontok, [[siitake]] gomba, illetve hagyma, valamint só, miszó, és szójaszósz. A keletkezett levet négyféleképpen lehet csoportosítani (bár manapság már elmosódik közöttük a határvonal):
* '''Sió''' (’só’) a rámen talán a legrégebbi fajtája, általában halvány színű, áttetsző húsleves, gazdagon megsózva, emellett csirke, zöldségek, hal és tengeri moszat hozzáadásával. Alkalmanként sertéscsontokat is hozzáadnak, de nem főzik túl sokáig benne. A feltétet néha csirkehúsgolyókkal, savanyított szilvával és ''kamabokó''val helyettesítik. A tészta állaga és jellege változó, de általában véve egyenes.
* '''Tonkocu''' (豚骨, ’sertéscsont’; nem összekeverendő a ''tonkacu''val, amely zavarosabb, de hígabb fehér lé). Pirított sertéscsontok és zsiradék felhasználásával készül, amit több órán keresztül főznek magas hőfokon. Ennek eredménye egy egészen sűrű, és rendkívül finom alaplé. Bizonyos helyeken kevés csirkehús, zöldség és szójaszósz is kerül bele. A tészta vékony és egyenes, gyakran savanyított [[Közönséges gyömbér|gyömbérrel]] kínálják. A legutóbbi időkben [[szezámolaj]]at is felhasználnak a feltéthez.
* A '''sóju''' (’szójaszósz’) rámen alaplevének színe barnás, fő hozzávalója csirke és zöldségek (vagy néha hal vagy marhahús), bőségesen hozzáadott szójaszósszal, amely a lé karakterét és színét alapvetően megszabja. Ehhez a típushoz a legtöbbször hullámos tésztát szolgálnak fel. Gyakran marinált bambuszszeletek, zöldhagyma, haltorta, tengeri moszat, főtt tojás, babpaszta és feketebors is kerül mellé, alkalmanként csili, illetve kínai fűszerek.
* A '''miszó''' rámen viszonylag újkeletű, a hatvanas években kezdett elterjedni. [[Hokkaidó]] szigetén fejlesztették ki, alapja a miszó és a csirkés (vagy halas) olajos alaplé megfelelő arányú keveréke, néha ''tonkocu''val. Az eredmény egy sűrű, tartalmas, enyhén édes lé, amelynek íze elég erőteljes, így a hozzá való feltétek fűszeres babpaszta, vaj és kukorica, zöldhagyma, disznóhús, káposzta, szezámmagok, fehér bors, illetve fokhagyma. A tészta jellegzetesen vastag, hullámos és rágós.
===Feltétek===
A megfelelően elkészített alaplé gyakorlatilag bármennyi feltétet elbír, ezek közül a legnépszerűbbek:
* Csású (szeletelt pirított sertéshús)
* Zöldhagyma
* Fűszeres főtt tojás
* Babpaszta
* Menma (fermentált bambuszdarabok)
* Kakuni (pirított sertéshúskockák)
* Nori (szárított tengeri moszat)
* Narutomaki/kamaboko (formázott halkrém)
* Kukorica
* Vaj
==Hozzáférhetőség==
A híres japán [[izakaja|izakaják]], [[karaoke]]bárok, illetve más szórakoztató egységek is kínálnak ráment – de a legjobb minőséget az úgynevezett ''rámen-ja'' éttermekben készítik, melyek kifejezetten erre specializálódtak. Más fogásokat itt nem igazán lehet kapni, de előfordul, hogy felszolgálnak sült rizst, ''gyózá''t, illetve sört. Újabban megjelentek a rámenautomaták is, melyek az utcán is elérhetővé tették ezt az ételt.
Kínában {{kínai|rìshì lāmiàn|zsisi lamien}} néven ismert és közkedvelt. Gyakran együtt szolgálják fel [[tempura|tempurával]] vagy [[jakitori]]val, ami Japánban nem megszokott. Koreában mint {{koreai|ramyeon|ramjon}} ismerik, többféle variációja van, köztük a legkedveltebb a [[kimcshi]]-rámen. Legtöbbször répával, zöldhagymával vagy tojással tálalják, de néha kerül bele rizsgombóc, [[ttok]], vagy sajt. A közép-ázsiai variáció tésztája vékonyabb és kissé fűszeresebb az alaplé is.
Hazánkban az eredeti rámen meglehetősen nehezen beszerezhető importtermék, széles körben csak a rámen-jellegű instant levesek (pl. a [[Nissin Foods]] Smack-termékei) hozzáférhetőek, azonban ezek meglehetősen messze állnak az eredeti ételtől.
==További információk==
{{commonskat|Ramen}}
* [https://web.archive.org/web/20130603182836/http://www.instantramen.or.jp/IRMA/ Nemzetközi Rámengyártók Szövetsége]
* [http://ramen.walkerplus.com/ Ramen Walker magazin (japán)]
* [https://web.archive.org/web/20030423115807/http://www.worldramen.net/ WorldRamen.net]
* [http://www.ramentokyo.com/ Ramen Tokyo]
* [http://ramendb.supleks.jp/ Rámenadatbázis]
* [https://www.buvosszakacs.com/2014/07/06/ramen/ Rámen] a Bűvös szakács oldalán
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[lamien]]
* [[lagman]]
* [[Pho]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Gasztronómia|-|Kelet-Ázsia|-|Kína|-|Korea|-|}}
[[Kategória:Japán ételek]]
[[Kategória:Koreai konyhaművészet]]
[[Kategória:Kínai konyhaművészet]]
[[Kategória:Kínai találmányok]]
[[Kategória:Levesek]]