Réső Ensel Sándor (ügyvéd, 1787–1860) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1787-ben született jogászról|Réső Ensel Sándor (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Réső Ensel Sándor
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Magyarsók]]
|születési dátum=[[1787]]. [[október 25.]]
|halál helye= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|halál dátuma= [[1860]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1787|10|25|1860|05|29}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma=[[ügyvéd]], <br />táblabíró
|aláírás=
}}
'''Réső Ensel Sándor''', névváltozat: ''Ensel Réső'' ([[Magyarsók]], [[1787]]. [[október 25.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1860]]. [[május 29.]]) táblai ügyvéd és több megye táblabírája, [[Réső Ensel József]] testvérbátyja, [[Réső Ensel Sándor (ügyvéd, 1833–1899)|Réső Ensel Sándor]] édesapja.
==Életrajza==
A középiskolát [[Révkomárom]]ban kezdte, [[Losonc]]on, [[Pozsony]]ban folytatta és [[Debrecen]]ben végezte, ahol 1807-ben már a harmadéves papjelöltek közé jutott. 1809-ben borosjenői [[Tisza László]]nak Lajos fia mellett volt nevelő; 1810-ben ismét pályáját folytatta és noha szülei a papi pályán szerették volna őt látni, ő az ügyvédi pályára készült. 1811 őszén az országgyűlés alatt gyakornokoskodott, 1812-ben Szeghalmon volt tanító; onnét báró [[Wenckheim József]] nemesi fölkelési ezredes mellett alhadnagyi ranggal segéd lett. 1815. április 19-én királyi táblai jegyzőnek esküdött fel és 1816. március 11-én ügyvédi vizsgálatot tett, mint ügyvéd véglegesen Pesten telepedett le. Réső Ensel Sándor egyike volt Pest kitűnőbb és jelesebb királyi táblai ügyvédeinek és mint a törvénytudományban kiválóan jártas, [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest vármegye]] gyűlésein és törvényszékein is szerepelt, s majd minden kiküldöttségében részt vett; mint szónok főleg a sérelmi ügyekben tűnt föl. Pest vármegye közgyűlésein [[Széchenyi István]] és [[Kossuth Lajos]] őt szólították fel, hogy a fölterjesztésekben a törvények helyes alkalmazására ügyeljen. A magyar jogászvilág élő Corpus Jurisnak nevezte el. Mint buzgó protestánst, 1848. január 2-án egyházi algondnokká választották; a pesti takarékpénztárnak, [[Fáy András]]sal egyik alapítója és választmányi tagja, a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] alatt pedig az éjjeli bizottsági ülések elnöke volt. E mellett a tudományosság terén is búvárkodott és több értekezést is adott ki. Az 1859. szeptemberi protestáns vallási pátens el nem fogadása mellett harcolt, mint a [[dunamelléki református egyházkerület]] algondnoka és egyházi tanácsos, ezért bírósági vizsgálat alá vonták. Nemességét Pest vármegyében 1826. április 1-jén, Komárom vármegyében pedig, ahol a család birtokos volt, 1828. június 2-án hirdettette ki. 1832. május 19-én a Kálvin téri református templomban házasságot között Pákozdi Zsuzsannával.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RGSV-J2?i=83&cat=269140 A Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 1832. év.]</ref> Barátai: Kálly Ferenc és Sztrokay Antal, az ő zsidó, szanszkrit és cigány nyelvgyűjteményéből a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiában]] felolvasásokat tartottak; ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémiának a nagy szótár előkészületéhez két gyűjteményt küldött, melyért 1836. március 4-én elismerő levelet kapott. Barátai közül Földváry Gábor őt 1837-ben a [[Nemzeti Színház]] alapítói közé vette fel.
==Munkái==
===Újságcikkek===
Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1832. IX., X. Béla király névtelen jegyzőjéről); a Tudománytárban (XIV. 1837. 1. A szankszkrit nyelv ismerete); a Pesti Hirlapban (1841. 68. sz. Honoratiorok és választási jog); a Jelenkorban (1845. 31. sz. Az adóról, 1846. 385. Az idegenekről); a Magyar Sajtóban (1856. 138. sz. Károlyi-családról); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1859. Erdősi János protestáns vallásáról).
===Nevezetesebb kéziratai===
*Az izmaeliták, máskép agarenusok, szaraczenusok és czigányok eredetéről (ez válasz volt Horváth Istvánnak a Tudományos Gyűjt. 1828. XII. k. megjelent cikkére);
*Az angol püspöki ekklezsiákban az isteni tisztelet módja;
*A zsidó folyóírás eredetéről;
*Milyen volt a műipar és kereskedés honunkban az Árpád- és a vegyesházakból származott királyok alatt (pályamű a Magyar Tudományos akadémia által 1835-ben kitűzött díjra);
*A hunn betűk eredetéről (2rét 29 levél a Magyar Nemzeti Múzeumban);
*Értekezés a Croy-nemzetség eredetéről, genal táblával;
*Útmutatás a szankszkrit nyelv ösmeretére;
*Értekezés a Századokban elveszettnek tartott arabs betűkről;
*A czigány nyelv szótára és kifejezései;
*Az európai nyelvek összehasonlítása;
*Pestmegye közgyűlésén 1835. márcz. 20., aug. 25., 1840. aug. 25., nov. 18. és 1841. febr. 3. tartott beszédei.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{szinnyei|11||r/r21517.htm}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Réső Ensel|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/087/pc008703.html#1}}
==További információk==
* ponori [[Thewrewk József]]: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Szelőceiek]]
[[Kategória:1787-ben született személyek]]
[[Kategória:1860-ban elhunyt személyek]]