Róka Gyula (tánctanár, 1876–1972) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1876-ban született tánctanárról|Róka Gyula (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=  Róka Gyula
|kép= RókaGyula.jpg
|képméret=
|képaláírás= Portréja a [[Magyar színművészeti lexikon]]ban (1931)
|születési hely= [[Budapest]]
|születési dátum= [[1876]]. [[június 5.]]
|halál helye= [[Budapest]]
|halál dátuma= [[1972]]. [[május 4.]] {{életkor-holt|1876|06|05|1972|05|04}}
|aláírás=
}}
Ifj. '''Róka Gyula''', ''Róka Gyula János'' ([[Budapest]], 1876. június 5. – Budapest, 1972. május 4.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X9KS-VCW?i=19&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1292/1972. folyószáma alatt.]</ref> tánctanár, vívómester, [[Róka Gyula (tánctanár, 1846–1899)|id. Róka Gyula]] fia és [[Róka János (táncművész)|Róka János]] unokaöccse.
==Életútja==
Róka Gyula és Schütt Adél fiaként született, 1876. június 13-án keresztelték a budapest-belvárosi római katolikus plébánián.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-W1X?cc=1743180 A budapest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 130/1876. folyószám.]</ref> Igazgatója volt a belügyminiszter által felállított Magyar Országos Táncmesterképzőnek, amelynek mint első vezetője, egyben megszervezője is. Magdolna főhercegnő tánctanára volt. Megírta a táncmesterképző tananyagát felölelő »Tánctanítás alapelmélete« című tankönyvet, a »Modern táncok albumát«, »A magyar táncok albumát« és a »Táncművészeti Lexikon«-t. A magyar táncoknak úgyszólván egyedüli igaz ismerőjeként tartották számon. Növendéke volt Róka János nagybátyjának, aki e téren a leghíresebb volt. A Magyar Tánctanítók Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. A tánctanítók nemzetközi kapcsolatának lelkes úttörője. Évekig folytatott küzdelméért a francia, német, hollandi, román és jugoszláv tánctanítók dísz- és tiszteletbeli tagjának választották. Az Artista-Egyesület vizsgabizottságának tagja volt. 1927-ben ünnepelte meg tánctanítói működésének 25 éves jubileumát. Szobrászművész, majd vívómester volt, míg a táncmesteri pályára tért át, ahol a legkiválóbbak közé küzdötte fel magát. 1910. május 24-én Budapesten feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Miakits Mária Adél Lujzát.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBGS-RKM?i=107 A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 306/1910. folyószáma alatt.]</ref> Özvegyként hunyt el 96 éves korában, halálát szívizomelfajulás okozta.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Forrás==
* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0068.pdf Magyar Színművészeti Lexikon.] Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
==További információk==
* Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008.
[[Kategória:Magyar táncművészek]]
[[Kategória:1876-ban született személyek]]
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]]