Róma város közigazgatási felosztása a császárkorban forrásának megtekintése

[[Fájl:CasernesVigileII planrome la.png|bélyegkép|400 px|Róma közigazgatási térképe a regiókkal, a rendőri csapatok elhelyezési körleteivel, illetve azok felelősségi körzeteivel]]
[[Fájl:Statue-Augustus.jpg|bélyegkép|175px|Augustus császár, Róma közigazgatásának megszervezője]]
Augustus volt az, a ki a város külső képét egészen megváltoztatta, nemcsak a szervezés új beosztásával, hanem új építkezésekkel. Ő és utódai a város külső képét nemcsak fényes palotáikkal (a [[Palatinus|Palatinuson]], ezért ''palatium'' = palota) és templomokkal, hanem főként [[Terma (fürdő)|óriási fürdők]] ''(thermae)'', [[Akvadukt|vízvezetékek]] ''(aquae)'', [[porticus]]ok és [[forum]]ok építésével egészen megváltoztatták.
Maga a város kiterjedése is nagy mértékben megnőtt, hogy a város lakosságát befogadhassa; lakosainak száma tekintetében csak becslésre vagyunk utalva, feltehető, hogy a Kr. u. évszázadokban kereken 1&nbsp;000&nbsp;000 lakosa volt.
[[Augustus római császár|Augustus]] császár Kr. e. 7-ben Rómát közigazgatási tekintetben 14 ''regióra'' osztotta.
==A regiók==
A felsorolásban említett név később a gyakorlat következtében jött létre. Eredetileg csak sorszámokat kaptak az egyes regiók, melyeknek elhelyezkedésük szerinti sorrendje a következő volt.
* I. '''Regio Porta Capena''': Kiterjedt keskeny szalag formájában [[Constantinus diadalíve|Constantinus diadalívétől]] dél felé, az élénk forgalmú ''via Appia'' és a belőle kiágazó ''via Latina'', amelyek mentén számos síremlék állt.
* II. '''Regio Caelimontium''': Főként a Caelius magaslatán, ahova a ''vicus Capitis Africae'' és a ''clivus Scauri'' vezetett fel. Utóbbi felett állt [[Publius Cornelius Dolabella|Dolabella]] és Silanus consulok ma is létező kapuja ''(arcus Dolabellae),'' az ''aqua Claudia'' ívei közé befoglalva.
* III. '''Regio Isis et Serapis''': Az ''Oppius mons''t és a ''Carinae'' nevű magaslatot foglalta el. Isis és Serapis templomát, a mely a regio nevét adta, fekvése szerint nem ismerjük. E regióban volt a [[praefectus urbi]] hivatalos helyisége ''(Praefectura Urbana).''
* IV. '''Regio Templum Pacis''': Magában foglalta a ''Sacra viától'' kezdve a ''Velia'' nagyobb részét, a [[Quirinalis]] és [[Oppius]] közötti völgyet ''(Subara)'' és a Cispius magaslatát [[Servius-féle fal|Servius faláig.]]
* V. '''Regio Esquilina''': az ''[[Esquilinus]]''nak és a ''[[Viminalis]]''nak Servius falán kívül eső részeit foglalta el. Itt, a Servius fala és az agger körül újabb időben ősrégi necropolist fedeztek fel. Az agger előtti árok és környéke még a köztársaság alatt is temetkező helyül szolgált, különösen nagy járványok idején. E sírok területét később vastag földréteggel temették be, s így az előbb egészségtelen városrészből kellemes tartózkodó hely lett, amelyben a gazdag és előkelő rómaiak díszes kerteket ültettek.
* VI. '''Regio Alta Semita''': a [[Quirinalis]]on terült el; főútjáról, a via Nomentanában folytatást nyerő Alta Semitáról vette nevét. Az [[Aurelianus-féle fal]] belefoglalta a testőrcsapatoknak [[Tiberius római császár|Tiberius császár]] által létesített kaszárnyáját, a ma ismét katonai célokra szolgáló Castra Praetoriát, mely előtt a Servius faláig elterülő teret ''campus cohortium pretoriarum''nak nevezték. Ezzel szomszédos a ''campus Sceleratus'', ahol a fogadalmuk ellen vétő Vesta-szüzeket élve eltemették.
* VII. '''Regio Via Lata''': A VI. regiótól nyugatra, a mai ''Corso'' vonaláig terjedt, amely útvonal belső része ''via Lata'', külső része már ''via Flaminia'' nevet viselt. A Servius-féle porta Fontinalistól induló út felett több diadalív állt.
* VIII. '''Regio Forum Romanum''': Hozzá tartozott a [[Forum Romanum]], a [[Forum Iulium]], a [[Forum Augustum]], a [[Forum Traiani]] és a ''Capitolinus mons'' a [[Velabrum]] egy részével.
* IX. '''Regio Circus Flaminius''': Magában foglalta a via Latától a [[Tevere|Tiberis]]ig terjedő ''campus Martius''t ([[Mars-mező (Róma)|Mars-mező]]). Nevét a C. Flaminiustól Kr. u. 221-ben a ludi plebeji megtartására épített [[Circus Flaminius]]tól vette.
* X. '''Regio Palatina''': Az ősi [[Roma quadrata]] területét, a mons [[Palatinus]]t foglalta el.
* XI. '''Regio Circus Maximus'''.
* XII. '''Regio Piscina publica''': Nevét egy ilyen nevű tóról kapta, a mely a Servius falán kívül terült el; vizét mosdásra használták, de fürödtek is benne. Az első évszázadban Kr. előtt már nem létezett.
* XIII. '''Regio Aventina''': A XI. és XII. regio és a ''Tiberis'' közti területet foglalta el egészen az Aurelianus-féle falig.
* XIV. '''Regio Trans Tiberim''': (ma [[Trastevere]]), tulajdonképpen a városon kívül feküdt, a Tiberis jobbpartján. [[Augustus római császár|Augustus]] bevette ugyan a regiók sorába, de csak az [[Aurelianus-féle fal]] kapcsolta a város belterületéhez a regio egy részét.
==A regiók rendőri-tűzoltói felügyelete==
Augustus szervezte a ''cohortes vigilium'' nevű rendőri és főleg tűzoltói szolgálatra rendelt csapatokat is, minden két regióra egyet.
A hét cohors közül ismerjük az elhelyezését a következőknek:
* cohors I. vigilum a VII. és IX. regióban
* cohors II. a III. és V. regióban
* cohors III. a IV. és VI. regióban
* cohors IV. a XII. és XIII. regióban
* cohors IV. a II. és XIII. regióban
* cohors V. az I. és II. regióban.
A cohors VI. (a VIII. és X. regióban) elhelyezése ismeretlen, mint a cohors VII. (a XI. és XIV. regióban) elhelyezése is; az utóbbinak csak egy őrszobája ''(excubitorium)'' ismeretes a XIV. regióban.
== Kapcsolódó cikk ==
* [[Róma története]]
==Források==
* Pecz Vilmos: ''Ókori lexikon, I–IV. kötet''. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
{{Portál|Ókori Róma| }}
[[Kategória:Róma]]
[[Kategória:A Római Birodalom közigazgatása]]