Regát forrásának megtekintése

[[Fájl:Romania 1859-1913 blue.png|bélyegkép|Regát a mai [[Románia|Románián]] belül]]
[[Fájl:Romania1901.JPG|bélyegkép|A [[Román Királyság]] területe [[1881]] és [[1913]] között]]
[[Fájl:Romania historic regions-hu.svg|bélyegkép|A mai Románia történelmi régiói]]
A '''Regát''' [[Moldva (régió)|Moldva]], [[Havasalföld]] és [[Dobrudzsa]] történelmi régiók [[Romániai magyarok|erdélyi magyarok]] által használt gyűjtőneve,<ref>{{CitPer|aut=Seres Attila|aut2=Dömötörfi Tibor|tit=Magyar iskolakérdés Brailában a két világháború között|per=Magyar Kisebbség|tom=15|fasc=3–4|ann=2010|url=http://epa.oszk.hu/02100/02169/00039/pdf/2010_3-4_007_167-224_Muhely.Seres-Domotorfi.pdf}}</ref><ref>{{CitPer|aut=[[Molnár Gusztáv (politológus)|Molnár Gusztáv]]|tit=Az erdélyi kérdés - Választási geográfia|per=Beszélő|tom=5|fasc=9–10|ann=2000|url=http://beszelo.c3.hu/cikkek/valasztasi-geografia}}</ref> a [[Román Királyság]] [[1881]]–[[1913]] közötti területe, a mai [[Románia]] [[Kárpátok]]on túli része (kivéve Dél-[[Bukovina (régió)|Bukovina]]). Másik nevei: '''Órománia'''<ref>{{CitLib|capaut=Hajdú-Moharos József, Probáld Ferenc|cap=Románia|tit=Európa regionális földrajza 2. Társadalomföldrajz|ass=Szerk. Probáld Ferenc|loc=budapest|red=ELTE Eötvös|ann=2014|url=https://regi.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_2/ch06s04.html#id576354}}{{Halott link|url=https://regi.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_2/ch06s04.html |date=2022-12 }}</ref> vagy '''Ókirályság'''.<ref>{{KatLex|11||R/Regát.html}}</ref> A ''regat'' [[román nyelv|román]] szó, magyar jelentése „[[Monarchia|királyság]]”.
A [[Román Királyság]] neve 1866–1878 között „[[Havasalföld]] és [[Moldva (fejedelemség)|Moldva]] Egyesült Fejedelemségeinek Királysága” ''(Regatul Principatelor Unite a Țării Românești și al Moldovei)'' volt. A [[krími háború]]t lezáró [[Párizsi béke (1856)|párizsi békeszerződést]]{{wd|Q319260}} követően alakult meg, amikor az [[Oszmán Birodalom]]tól függetlenné vált Havasalföld és Moldva [[Ad hoc gyűlések|''ad hoc'' gyűlései]]{{wd|Q3701689}} megszavazták [[Alexandru Ioan Cuza]] fejedelemmé választását, azaz a [[de facto]] egyesülést.<ref>{{CitWeb|tit=24 ianuarie - Ziua Unirii Principatelor Române - Documentar|dátum=2021-01-24|url=https://www.hotnews.ro/stiri-esential-24559543-24-ianuarie-ziua-unirii-principatelor-romane-documentar.htm|elér=2021-03-06}}</ref> A Regát tehát ennek az egyesülésnek az eredménye; ezt követte a [[román függetlenségi háború]]{{wd|Q3778687}}, amely [[Észak-Dobrudzsa]]{{wd|Q2673270}} bekebelezésével és [[Besszarábia]] déli részének orosz fennhatóság alá kerülésével zárult 1878-ban.<ref>{{CitLib|tit=Reminiscences of the King of Romania|ass=Edited from the original with an Introduction by Sidney Whitman|loc=New York and London|red=Harper& Brothers|ann=1899|pag=15–20|url=http://www.archive.org/stream/reminiscencesofk00kremiala }}</ref> A Román Királyságot 1881-ben kiáltották ki, [[Dél-Dobrudzsa]] pedig a [[második Balkán-háború]] folytán 1913-ban lett része az országnak.<ref>{{CitPer|aut=Blagoveszt Nyagulov|tit=A romániai bolgár kisebbség múltja és jelene|per=Korunk|ann=2005|lun=1|url=https://epa.oszk.hu/00400/00458/00097/2005honap1cikk850.htm}}</ref>
Az [[1918]]. [[december 1.|december 1-jén]] tartott [[gyulafehérvári román nagygyűlés]] kimondta [[Erdély]] egyesülését Romániával. Ezt – mint az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlasztásának prekoncepciójával egybevágó, időközben ''status quo'' szintjére emelkedő követelést – [[1920]]-ban az [[antant]] hatalmak a [[trianoni békeszerződés]]sel jóváhagyták.<ref>{{CitLib|aut=Nagy Lajos|tit=A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában|loc=Kolozsvár|red=Minerva–Erdélyi Tudományos Intézet|ann=1944|url=http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=5486}}</ref> A Regát gyakorlatilag már a nagygyűlés napján egyesült [[Erdély|Erdéllyel]], amelyet a román hadsereg inváziója biztosított, és ezzel jött létre az úgynevezett [[Nagy-Románia]]{{wd|Q581325}}<ref>{{CitPer|aut=Varga László|tit=Nagyrománia kialakulása]|per=Korunk|tom=9|fasc=12|ann=1934|lun=12|url=http://epa.oszk.hu/00400/00458/00293/pdf/EPA00458_Korunk_1934_12_878-886.pdf}}</ref>
==További információk==
*Szabó Lajos: ''"Se országod, se hazád". Utazás regátbeli magyarok között''; Sylvester Ny., Bp., 1937 (''Kálvin könyvtár'')
*Nagy Sándor: ''A regáti magyarság. Tanulmány a havasalföldi és moldvai szórványmagyarságról''; sajtó alá rend., bev., jegyz. Sz. Nagy Csaba, utószó Demény Lajos; Zé–Kalota, Sopron–Kolozsvár, 2000 (''Bethlen-könyvek'')
*Németh László: ''Magyarok Romániában. Az útirajz és a vita''; szerk., előszó, jegyz. Nagy Pál; Mentor, Marosvásárhely, 2001
*Makkai Béla: ''Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában''; Magyarságkutató Intézet, Bp., 2021 (''A Magyarságkutató Intézet kiadványai'')
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Románia|-|Történelem}}
[[Kategória:Románia történelmi tartományai]]