Richard és Maurice McDonald forrásának megtekintése

'''Richard James "Dick" McDonald''' (1909. február 16. – 1998. július 14.) és '''Maurice James "Mac" McDonald''' (1902. november 26. – 1971. december 11.) amerikai vendéglősök és vállalkozók, akik 1940-ben nyitották meg az első [[McDonald’s]] éttermet. Az ő innovatív koncepciójuk és a gyorsétterem új felfogása később a McDonald’s globális vállalattá válásának alapját képezte, amely óriási befolyással volt az amerikai étkezési kultúrára.
== Életük korai szakasza ==
Szüleik ír bevándorlók voltak.<ref>http://www.cowhampshireblog.com/2011/03/04/manchester-new-hampshire-restaurant-innovators-richard-dick-and-maurice-mac-mcdonald/</ref> Édesapjuk egy [[New Hampshire]]-i cipőgyárban dolgozott műszakmenedzserként. A késői 1920-as években a testvérek együtt költöztek [[Kalifornia|Kaliforniába]].
== Üzleti karrierjük ==
A McDonald testvérek 1937-ben nyitották meg első hot-dog-árusító posztjukat (még hamburger nélkül a menüben) [[Accadia|Arcadiában]] ([[Kalifornia]]), [[Los Angeles]]től északkeletre. Ez tipikus "drive-in" autós ételstand volt, ahol a vásárlók az autójukban ülve adták le a rendelésüket a hozzájuk odagyalogló pincéreknek, majd ugyanott kapták meg az ételt.
1940-ben a testvérek tervei alapján épült meg [[San Bernardino (Kalifornia)|San Bernardinóban]] az első eredeti McDonald’s étterem, amely menüjében a hamburgerre és a sült krumplira összpontosított. Az épület az 1398 Északi E utca és a Nyugati 14. utca sarkán kapott helyet San Bernardinóban (34,1255° észak, 117,2946° nyugat). Bár ebbe a McDonald’sba is a legtöbb vendég még autóval érkezett, a felépítése már egyedülálló volt több tényező együtthatása miatt:
* ahogy a testvérek korábbi éttermében is, a tervezéskor szándékosan elhagyták a belső étkezési teret
* nem voltak pincérek – a rendelésfelvevő pulton felvették a megrendelést, és ugyanitt került kiszolgálásra a kész menü
* a testvérek maguk tervezték meg a konyhát. Integrálták benne az addig megszerzett tudást, és egy futószalagszerű elrendezést hoztak létre, amelyben maximalizálták hatékonyságot és a gyorsaságot.
Az új étterem sikeres lett, és az volt a céljuk, hogy megkeressék az egymillió dollárt, mielőtt ötvenévesek lesznek.
A McDonald testvérek 1953-ban kezdték franchise-olni a rendszerüket egy [[phoenix]]i ([[Arizona]]) étteremmel, amelyet Neil Fox működtetett. Eleinte csak az általuk kifejlesztett rendszert franchise-olták, magát az étterem nevét nem. Később megkezdték az egész koncepció franchise-át. Az éttermek kivitele is egységesítésre került, amelynek a tervét Stanley Clark Meston építész készítette, és amelynek a fő látványeleme Richard javaslatára az aranyívpár ([[:en:Golden_Arches|Golden Arches]]) volt, amely oldalról tekintve egy M betűt mutatott.
1954-ben a McDonald testvérek szerződtek [[Ray Kroc]]kal, aki óriási üzleti lehetőséget látott meg a McDonald’s éttermekben. A franchise-jogtulajdonos egy csatlakozott étteremtől az árbevétel 1,9%-át kapta, amiből a McDonald testvéreknek 0,5% jutott. A testvérek csak kisszámú éttermet kívántak fenntartani, ami ellentétben állt Kroc céljával, hogy elterjessze azt az Egyesült Államok teljes területén, és 1961-ben eladták neki a vállalkozást 2&nbsp;700&nbsp;000 dollárért.
1984. november 30-án Richard McDonaldnak ünnepélyes keretek között szolgálta fel Ed Rensi (akkoriban a McDonald’s USA elnöke) az ötven milliárdodik (50&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000) McDonald's hamburgert a New York-i Grand Hyatt szállodában.
== Haláluk ==
Maurice McDonald szívelégtelenségben halt meg [[Riverside (Kalifornia)|Riverside-ban]] (Kalifornia) 1971. december 11-én, 69 éves korában.
Richard McDonald Manchesterben (New Hampshire) 1998. július 14-én halt meg, 89 évesen.
== A populáris kultúrában ==
'''[[Az alapító]]''' című 2016-os filmben [[Nick Offerman]] alakítja Richard McDonaldot, valamint [[John Carroll Lynch]] Maurice McDonaldot. Ray Kroc szerepét [[Michael Keaton]] játssza. A film forgatókönyvét Robert D. Siegel írta, rendezője [[John Lee Hancock]].
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
# [http://www.cowhampshireblog.com/2011/03/04/manchester-new-hampshire-restaurant-innovators-richard-dick-and-maurice-mac-mcdonald/ "Manchester New Hampshire Restaurant Innovators: Richard "Dick" and Maurice "Mac" McDonald"]. ''Cow Hampshire''.
# [http://www.aboutmcdonalds.com/mcd/our_company/mcd_history.html "mcdonalds_history_timeline"] {{Wayback|url=http://www.aboutmcdonalds.com/mcd/our_company/mcd_history.html |date=20111126191650 }}. ''aboutmcdonalds.com''
# Business Stories of All Time: Ray Kroc; John Wiley & Sons; 1996
# Anderson, Susan Heller; David W. Dunlap (1984. november 21). [http://www.nytimes.com/1984/11/21/nyregion/new-york-day-by-day-50-billion-and-still-cooking.html "NEW YORK DAY BY DAY; 50] [http://www.nytimes.com/1984/11/21/nyregion/new-york-day-by-day-50-billion-and-still-cooking.html Billion and Still Cooking"]. ''The New York Times''. Lekérve 2012. május 14.
# [https://web.archive.org/web/20170119175950/http://www.hotel-online.com/News/PressReleases1998_3rd/July98_DickMcDonald.html "Restaurant Innovator Richard McDonald Dies at 89: Pioneered McDonald's, World's Largest Restaurant System"]. Hotel Online. July 1998. Lekérve 2012. május 14.
# [http://www.el-mundo.es/magazine/2004/244/1085657108.html "La reina de la cocina (rápida) cumple 100 años"]. 2004. május 30 ''[[El Mundo (Spain)|El Mundo]]'' (Spain)
# Gilpin, Kenneth N. (1998-07-16). [http://www.nytimes.com/1998/07/16/business/richard-mcdonald-89-fast-food-revolutionary.html "Richard McDonald, 89, Fast-Food Revolutionary"]. ''The New York Times''. Retrieved 2012. július 14.
# [http://news.bbc.co.uk/2/hi/americas/132882.stm "Fast food supremo dies"] 1998.július 15 [[BBC]] News. Elérhetővé téve: 2007. január 6.
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|USA|-}}
[[Kategória:Amerikai üzletemberek]]