Rijenci forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            = Rijenci
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Atyina
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33522
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 148
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 36
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 40
|hosszúsági ívmásodperc = 50
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Rijenci''' falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Atyina|Atyinához]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőcétől]] légvonalban 33, közúton 45&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15&nbsp;km-re keletre, a [[Papuk]]-hegység területén, a Trska-patak mentén fekszik.
== Története ==
A település valószínűleg a [[17. század]]ban keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. A lakosság a térség [[1684]]-ben a töröktől történt visszafoglalása után is helyben maradt. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Rienczi”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Rieczy”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 560. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Rieczi”'' néven 24 házzal, 198 ortodox vallású lakossal szerepel.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.]</ref>
[[1857]]-ben 263, [[1910]]-ben 461 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 11%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. [[Verőce vármegye]] Szalatnoki járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett.
1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A pravoszláv hívek két parókia között oszlottak meg. A falu felső része a darnóci, az alsó rész a smudei parókiához tartozott. A harangtorony a darnóci részen állt. A [[délszláv háború]] idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 263 || 273 || 241 || 330 || 378 || 461 || 438 || 524 || 393 || 401 || 332 || 228 || 141 || 120 || 7 || 5
|-
|}
<small>''(1857-től településrészként, 1890-től önálló településként.)''</small>
== Nevezetességei ==
Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya [[1930]]-ban épült. Ma elhagyatottan, nagyon rossz állapotban áll.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.vocin.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20190104231050/https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859,5735161.957137253,1971005.2119447235,5742805.65996577&layers=osm,163,165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf  Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.] {{Wayback|url=https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf |date=20200925030057 }} {{ISBN|9789537442071}}{{hr}}
== További információk ==
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://juzpuvpz.hr/wp-content/uploads/2018/06/ss-1_polazista.pdf A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]