Rodolfo forrásának megtekintése

{{Személy infobox
|név=Gács Rezső
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=Gross Rezső
|születési hely=[[Budapest]]
|születési dátum=[[1911]]. [[május 16.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1987]]. [[január 25.]] {{életkor-holt|1911|05|16|1987|01|25}}
|nemzetiség= [[magyarok|magyar]]
|szakma=előadóművész, bűvész
|kitüntetései= [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1960)<br> [[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1971)<br> [[SZOT-díj]] (1980)
}}
'''Rodolfo''', polgári nevén '''Gács Rezső''' (született: ''Gross Rezső'', [[Budapest]], [[1911]]. [[május 16.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L94V-WR2M?i=387 |title=Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1085/1911. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-12}}</ref> – Budapest, [[1987]]. [[január 25.]]) magyar [[Bűvészet|bűvész]], [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].
== Életrajza ==
Budapesten, a [[Budapest VIII. kerülete|Józsefváros]] legmélyén, a Nagy Fuvaros utcában született, [[Zsidók|zsidó]] család gyermekeként.<ref name="nemcsalok">{{cite book |author=Rodolfo |coauthors=krónikás: Berend Mihály |title=Vigyázat, most nem csalok! |subtitle= |year=1987 |publisher=Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat |location= Budapest|isbn=9633161371}}</ref> A környéken egymást érték a [[pálinka]]mérések, nyilvánosházak.
Édesanyja Wolf Katalin (1877-1958), édesapja Gross Ignác (1874–1936)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT1Q-LB3?i=17 |title=Gross Ignác halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 97/1937. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-12}}</ref> betűszedő,<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XHB1-ZZ?i=301 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 796/1906. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-12}}</ref> testvérei: András (''Ádi'') (1908–1976) és Emma (1914–1985). Édesapja eredetileg nyomdász, majd egy helyi pálinkamérés tulajdonosa volt. Édesanyjának féltestvére [[Bánó Irén]]. Ádi bátyja Rodolfo pályájának korai szakaszában szervezőként, amolyan menedzserként segítette öccse pályafutását.<ref name="nemcsalok"></ref>
Csendes, nagyon visszahúzódó gyermek volt. Négy elemit és négy polgárit végzett, elsősorban anyagi okokból. Tizennégy éves korában inasnak adták a Gál úridivat-üzletbe (Károly körút 3.), ahol egészen 1935-ig főállásban dolgozott, Gerő úr néven. Ezután Hegedűs Szent István körúti úridivat-üzletét vezette 1939-ig, amikor a zsidótörvények hatására felmondott. 1936-ban görögkatolikus vallásra tért át.<ref name="nemcsalok"></ref> Családnevét (Gross) [[1945]] decemberében magyarosította ''Gács''ra. 1946-ban született gyereke, [[Gálvölgyi Judit|Gács Judit]].
== Pályája ==
=== A kezdetektől a világháborúig ===
Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, aki megtanított neki egy bűvészmutatványt a dunai kavicsokkal.<ref>{{cite web
|url=http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/96125/1/kultura/Rodolfo_az_elso_trukkot_egy_fuldoklo_kinai_mutatta |title=Rodolfo: az első trükköt egy fuldokló kínai mutatta |publisher= kulturport.hu |accessdate=2011-05-15}}</ref> [[Ódry Zuárd]] karolta fel és tanította az [[1920-as évek]] második felében.<ref name="nemcsalok"></ref> Gyakori közös bemutatkozásaik után első önálló fellépését is mestere menedzselte 1929 tavaszán, s ettől fogva Pest és Buda számtalan egylete, klubja, szakmai és baráti köre hívta fellépni az ifjú mágust. Ekkor kapta ''Rodolfo Grosso'' művésznevét mesterétől.<ref>1929 őszén az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]] meghívására léptek fel, ekkor kapta mesterétől művésznevét. (HVG, 2011. december 24. 99.)</ref>
[[1930]] decemberében felvételét kérte a Magyar Amateur Mágusok Egyesületébe, de sikere ellenére sem vették fel. Elhatározta, hogy leteszi a hivatásos artistavizsgát, időpontot kért, és három nap múlva a [[Royal Orfeum]]ban megtartott nagy sikerű vizsgabemutatót követően, 1931 januárjától lett tagja a Magyar Artista Egyesületnek. A fiatal, fekete angolbajuszos [[Bűvészet|bűvész]] könnyebb érvényesülése érdekében néhány reklámtrükkel próbált magának nagyobb publicitást szerezni. Az ujjelvágás, a zsilett-evés, valamint a nadrágtartó, nyakkendő és mindenféle személyes tárgy ellopása, majd többszöri visszaadása mára már legendává váltak. Ettől kezdve a – korabeli plakátok, reklámok szerint – profi bűvészt és zsebtolvajt a főváros számos ismert és kedvelt mulatóhelyén ([[Arizona mulató]], Clarusse, Alpesi Falu, [[Moulin Rouge (Budapest)|Moulin Rouge]]) szerződtették hosszabb-rövidebb időre.
1935 őszén feleségül vette Nádor Olgát, akivel félévszázados házasságban töltött színes, változatos és – a művészvilág számára példamutató – harmonikus életet.
A két Latabár ([[Latabár Árpád (színművész, 1903–1961)|Árpád]] és [[Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)|Kálmán]]), [[Feleki Kamill]], [[Halmai Imre (színművész, 1913–1997)|Halmai Imre]], [[Fokker Géza]], valamint [[Alfonzó]] és Rodolfo alkotta, s [[Vogel Eric]] jelmeztervezővel megerősített nagyszerű csapat a Moulin Rouge hazai és külföldi közönségét rendszeresen szórakoztatta az [[1930-as évek]] közepén.
=== A világháború alatt ===
Rodolfo [[1939]] elejétől kilépett a társulatból, s önálló revücsoportot hívott életre. Először [[Bulgária|Bulgáriában]] töltöttek két hónapot, majd [[Athén]] és [[Szaloniki]] a következő állomás. Isztambulban a Turán Varieté szerződtette őket, majd 1940 augusztusáig [[Egyiptom]]ban turnéztak, ahonnan a háborúra hivatkozva kiutasították a revüt.<ref name="nemcsalok"></ref> Ezt követően a pesti Royal Orfeum adott lehetőséget a rendszeres fellépésekre. Egy kényszerű monori tartózkodás ([[munkaszolgálat]]) után 1941–43 között [[Kassa]], [[Kolozsvár]], [[Ungvár]], [[Szabadka]], [[Kecskemét]] és [[Újvidék]] közönsége többször is tapsolt Rodolfóéknak.
A [[második világháború|II. világháború]] alatt [[munkaszolgálat]]ot teljesített 1940-ben Monoron, 1942-ben Vácon, majd 1943 márciusától előbb Budapesten, a Nyugati pályaudvar környéki élelmezési raktárban, majd 1944 májusától az ukrán fronton többek között [[Alfonzó]]val, [[Básti Lajos]]sal és [[Vogel Eric]]-kel,<ref>{{cite web |url=https://rtl.hu/xxi-szazad/2022/02/13/rodolfo-buvesz-galvolgyi-janos |title=Kártyát evett, és bajuszt puszilt Medveczky Ilonára – 35 éve nem látjuk Rodolfo kezét |publisher=rtl.hu |date=2022-02-13}}</ref> ahonnan novemberben felesége közbenjárásával megszökött.
=== A világháború után ===
A háború után 1945-ben az Országos Artista Egyesület elnökségi tagjává választották. Vidéki turnéira igen gyakran elkísérte – a később hazáját elhagyni kényszerült – [[Karády Katalin]]t.<ref>{{cite web |url=https://fidelio.hu/plusz/a-bmuvesz-embersege-interju-a-110-eve-szuletett-rodolfo-lanyaval-galvolgyi-judittal-163564.html |title=A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal |publisher=fidelio.hu |date=2021-05-16}}</ref> 1948-tól művésztársával, Alfonzóval lépett fel állandóan, majd 1950-től a Latabár brigád tagjaként haknizott országszerte. 1956-ig nyolc éven át volt az Artista Akadémia, ill. az [[Állami Artistaképző Intézet]] tanára. Az [[1960-as évek]]től tagja az Artistaképző Intézet állami vizsgabizottságának. 1956 után a volt Szovjetunió nagyobb városai ([[Moszkva]], [[Szentpétervár|Leningrád]], [[Riga]]) mellett viszonylag hosszabb ideig tartó fellépési lehetőséget és meghívást kapott [[Párizs]]ba, [[London]]ba, [[Brüsszel]]be, [[Luxemburg]]ba, valamint jó két évtized alatt ötven alkalommal [[Zürich]]be. 1967-től állandó meghívottként vett részt a bűvészek világkongresszusain (például [[Baden-Baden]], [[Amszterdam]] és [[Bécs]]).
Ötvenedik születésnapja alkalmával az [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (1960), 1971-ben pedig (nyugdíjba vonulásakor) a [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]] kitüntető címet kapta meg. 1962-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál (MACIVA) állt alkalmazásban, s jelentős érdemeket szerzett az új Fővárosi Nagycirkusz helyreállításában (1971).<ref name="nemcsalok"></ref> [[SZOT-díj]]jal tüntették ki 1980-ban.
Utolsó nyilvános fellépése [[1986]]. január 13-án volt a [[Mikroszkóp Színpad]]on. (Rodolfo: Vigyázat! Csalok!) Négy nappal felesége halálát követően, 1987. január 25-én hunyt el Budapesten.{{jegyzet|{{CitPer|tit=Halálozás|per=Népszabadság|tom=45|fasc=22|ann=1987|lun=1|die=27|pag=11}}}}
Sikereinek valódi forrása számainak tökéletes kidolgozása és a közönséggel való kapcsolatteremtő képessége voltak. Nyugdíjas korában is napi négy órát gyakorolt. Szlogenjévé vált mondata: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!” Hitvallása is a következő volt: „Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.” Minden idők egyik legnagyobb beszélő kézügyességi bűvésze és zsebtolvaja volt; rengeteg trükköt ismert a bűvészet minden területéről, ezek közül – saját elmondása szerint – körülbelül ezret tudott bármikor színpadképesen.
== Publikációi ==
[[Fájl:Rodolfo KálmánImre14.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest V. kerületében|'''Rodolfo''' emléktáblája egykori lakhelyén<br> (Budapest V. ker., Kálmán Imre utca 14.)]] ]]
* Rodolfo–[[Révész Gy. István]]: ''Vigyázat! Csalok!''; ill. Sebes János; Bibliotheca, Budapest, 1957
*''Bűvészkönyv''; ill. Szitás György; Móra, Budapest, 1965
* Gács Rezső Rodolfo: ''Így kell ezt csinálni. 25 kártyatrükk''; Minerva, Budapest, 1965
*''30+1 mutatvány''; ill. Szitás György; Interpress, Budapest, 1977
*''55 mutatvány''; Interpress, Budapest, 1980
*Gács Rezső: ''Rodolfo 70''; MÜTEX, Budapest, 1983
*{{cite book |author=Rodolfo |coauthors=krónikás: Berend Mihály |title=Vigyázat, most nem csalok! |subtitle= |year=1987 |publisher=Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat |location= Budapest|isbn=9633161371}}
* A ''[[Füles magazin|Füles]]'' rejtvényújságban évtizedeken át a bűvésztrükk-rovatot vezette
* A ''Fejezetek a Cirkuszlexikonból'' című sorozatban szerepelt ([[Magyar Televízió]])
== Díjai ==
* [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1960)
* [[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1971)
* [[SZOT-díj]] (1980)
== További információk ==
{{Wikidézet}}
* {{cite web |url=http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/rodolfo-telefonon-igerte-neki-lanyat-2016492?nocache |title=Rodolfo telefonon ígérte lányát Gálvölgyinek |publisher=blikk.hu |accessdate=2011-05-15
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110613122339/http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/rodolfo-telefonon-igerte-neki-lanyat-2016492?nocache |archivedate=2011-06-13}}
* {{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=yjSHIQbGJlk |title=Rodolfo bűvész zsebtolvaj száma |publisher=youtube.com |accessdate=2011-05-15}}
*Gács Judit: ''Rodolfo így csinálja!''; ill. Szitás György; Minerva, Bp., 1973 (hasonmásban: 2001)
*''Az ördög bibliája. Játékkártya történeti kiállítás. In memoriam: Rodolfo Gács Rezső (1911–1987). Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét, 1990. október 20.–1991. június 2.''; kiállításrend. Szabó Csilla, szerk., előszó Kriston Vízi József; Szórakaténusz, Kecskemét 1992 (''A Szórakaténusz kiállításvezetői'')
*''Rodolfo, 1911–1987. Tisztelgés a 100 éve született művész előtt''; szerk. Reviczky Béla; Rózsavölgyi, Bp., 2011
*A művész lánya, [https://www.youtube.com/watch?v=jiEt1pTLiGE Gálvölgyi Judit édesapjáról] (tévéműsor)
*''[https://www.youtube.com/watch?v=P6Fme_bjZe8 Rodolfo, a világhírű magyar bűvész]'' (kiállítás a MKVM-ban, 2019)
== Filmfelvételek ==
*[https://www.youtube.com/watch?v=hU9CAsbgAvQ Válogatás archív felvételekből]
*[https://www.youtube.com/watch?v=QgnwdcFTEnY Cirkuszi előadás közben, közönség előtt]
*[https://www.youtube.com/watch?v=kozabGBVRA0 Rodolfo bűvész zenés műsora,] 1957 Szilvesztere
*[https://www.youtube.com/watch?v=U3uOZ95ibE4 Rodolfo bűvész a híradóban], 1962
*[https://www.youtube.com/watch?v=csz5ao075GA Tamási Eszter és Rodolfo bűvész], 1968
*[https://www.youtube.com/watch?v=I01FYJ_yp24 Lénárd Judit és Rodolfo bűvész], 1968
== Források ==
* [https://web.archive.org/web/20070504022606/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdc/0/17539/1 Sulinet – Rodolfo]
* Lelkes Éva: ''A mágus műhelyében'' (interjú, Film Színház Muzsika, 1968. március 10.)
* Salamon Pál: ''R. Érdemes művész'' (Magyar Hírek, 1969. május 31.)
* Eőry Éva: ''Bűvész művész'' (Képes Újság, 1979. december 22.)
* [http://www.szineszkonyvtar.hu/ Színészkönyvtár]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság}}
[[Kategória:Magyar bűvészek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:1911-ben született személyek]]
[[Kategória:1987-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:SZOT-díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:Munkaszolgálatosok]]
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]]