Sújtólég forrásának megtekintése

A '''sújtólég''' (régies elnevezése: viheder, bányalég) a [[metán]] (CH<sub>4</sub>) és [[levegő]] robbanóképes [[elegy]]e (keveréke) a mélyműveléses [[bányászat]]ban. Mivel színtelen és szagtalan, az egyik legfőbb bányaveszélyt jelenti elsősorban a [[feketeszén|feketeszenet]] termelő bányákban,<ref>https://web.archive.org/web/20180713161254/geosci.elte.hu/Kontsek_Tamas_BANYASZATI_ALAPISMERETEK_jegyzet_2011.pdf</ref> de előfordul [[barnaszén]], [[lignit]] termelése során és nem ritkán érc- és sóbányákban is.
==A sújtólég keletkezése==
A sújtólég keletkezéséhez [[metán]] megjelenése szükséges. A metán a szénülési folyamat során jön létre, már a kezdeti időszakban is, a tőzegek keletkezésekor (mocsárgáz). A metán a leggyakrabban [[feketeszén]] előfordulásokban a széntelepekben, és a palás mellékkőzetekben a pórustérfogatot tölti ki, mely elérheti a 25%-os hézagtényező mértéket. A fiatalabb földtani korokban keletkezett barnakőszenekben és lignittelepekben ha kisebb mértékben is, de megjelenik a metán. Azokban a bányákban, ahol a hasznosítható nyersanyag kísérő kőzetében széntartalom van, mint ahogy egyes hazai bauxittelepek fedőkőzetében, felszabadulhat metán. Az ércbányászatban ismert jelenség a [[szénhidrogén]]ek migrációja közbeni feldúsulás bizonyos földtani szerkezetekben ([[kőolaj]]- és [[földgáz]]csapdák), de az olajpala-bányászatban különösen gyakori. Gyakori a [[metán]] megjelenése a sóbányákban, a felboltozódásos (sódómok) szerkezetekben.
Sújtólégnek azt a metán-levegő keveréket (elegyet) nevezik, melyben a metántartalom 4-15 térfogatszázalék, mert az robbanóképes. 4% alatt és 15% felett a metán ég. A sújtólég robbanóképessége 9,5% metántartalomnál a legerőteljesebb, az ilyen keverék berobbanása okozza a legnagyobb romboló hatást, és ekkor legmagasabb a lánghőmérséklet (1875&nbsp;°C).
==A [[metán]] bejutása a bányatérségekbe==
A bányászat során a bányaterekbe a metán az alábbi fizikai folyamatok során juthat be majd keveredik a levegővel:
===Beszivárgás===
A megnyitott bányaterekbe a szénből és mellékkőzetekből a metán folyamatosan szivárog be, amikor az eredeti kőzetfeszültség csökken. A már letermelt területeken visszamaradt szénből (pillérek, fejtési veszteségek) fejlődve, a szén és a „nyitva tartott” üregek köbtartalmával  arányosan nő a beáramlás. A leművelésre nem alkalmas (pl. vékony) telepekből, a kísérő mellékkőzetekből melyek tartalmazhatnak kisebb szénmennyiséget, - a beáramlás ugyancsak folyamatosan történik. A kőzetek belső nyomásának csökkenésekor a nyomáscsökkenési pontokon  repedezettség keletkezik, melyen át a gáz egyenletes beáramlása szintén  fönnállhat. A légköri nyomás csökkenésekor viszont a felhagyott fejtési üregekből, sőt a telepekből is megnövekedik a metánbeáramlás, amit a nyomáskülönbség okoz és a különbség növekedése a beáramlási mennyiséget is növeli.
===Sújtólég kifúvás===
Ebben az esetben a metán nagyobb repedések mentén, természetes vetődések vagy más kőzetelmozdulások helyén folyamatosan és nagyobb mennyiségben,  hangjelenség közben áramlik be a bányatérbe. A kifúvás bányabeli fúrások készítésénél is előfordulhat. A felgyülemlett metán folyamatosan ürül le és keveredik a levegővel. Ez a jelenség a gázcsapdák megközelítésekor fokozottan fönnállhat. A gázbeáramlás erőteljes, de még a kőzetet nem bontja meg, majd idővel szivárgássá „csendesül”.
===Sújtólég-kitörés===
A metán beáramlása ebben az esetben robbanásszerűen következik be és nagy mennyiségben. A „metán-kitörés” elnevezés pontosabb lenne, de a gyakorlatban a ,,sújtólég-kitörés" a jelenség meghonosodott elnevezése. Jellemzője, hogy a bányatérségbe hatoló gáz szenet és meddőkőzetet sodor magával, jelentős erőhatások kíséretében. Ha nem is jár a sújtólég berobbanásával, a hirtelen bekövetkező oxigéncsökkenés, a beáramló szénpor valamint az erőhatások baleseteket okozhatnak. A nagy sebességű beáramlás [[deszorpció]] jellemzően olyan nagy erőhatásokkal jár, hogy biztosító szerkezeteket (ácsolatokat), gépeket, berendezéseket sodor el a kitörő kőzet. A kitörés a teljes bányát elöntheti metánnal. A sújtólég-kitörések a nagy gáztartalmú széntelepekre jellemzőek, melyeket a legtöbb esetben már a kutatási fázisban  ''gázkitörésveszélyes''-nek minősítenek.
==A sújtólégrobbanás folyamata==
A sújtóléget a közhiedelemmel ellentétben nem minden típusú  [[elektromos szikra|szikra]]jelenség robbant be. Így pl. a „hideg szikra" sem, melynek a  [[hőmérséklet]]e nem éri el a [[metán]] belobbanásához szükséges 650&nbsp;°C-ot, illetve ha a szikrajelenség időtartama olyan rövid hogy nem keletkezik a berobbanáshoz szükséges hőmennyiség, nem okoz berobbanást. A [[magnézium]]- és [[alumínium]]ötvözetek szikrája viszont beindíthatja a robbanást. A sújtólég berobbanása, azaz a metán meggyulladása leggyakrabban bányatűz, villamos szikra vagy ív, robbantási munkák és nyílt láng véletlen (pl. lámpa meghibásodása) vagy akaratlagos alkalmazása (pl. [[Hegesztés (fémek)|hegesztés]]) miatt következhet be.
A berobbanáskor a szűk bányatérségben lökéshullám indul el mely a haladása során deformációkat eredményez, esetenként omlásokhoz vezet. A jelen lévő embereknél a robbanási nyomás és égés külső és belső szerveket károsít, a fellépő oxigénhiány pedig fulladást, a keletkező gáz(ok) mérgezést okozhatnak. A ritka túlélők rohanó-robajló lángfüggönyről számoltak be. A szénporképződésre hajlamos bányákban a lökéshullám a port felkavarja és másodlagosan gyakran [[szénporrobbanás]] következik be. A robbanás romboló erejét a vágatokban lévő akadályok és vágat-iránytörések, ívek fokozzák. Ráadásul a robbanást követő hirtelen hőmérséklet-csökkenés egy ellentétes irányú, szívó hatású lökéshullámot indít el, ami további károsodásokat okozhat.
==A sújtólég mennyiségének meghatározása==
A korai bányászatban felismerték, hogy munkaszüneti időszak alatt a bányatérségekben a metán az üregek (fejtések, vágatok) felső részében, a ''főtében'' feldúsul, mivel az a levegőnél könnyebb. Az itt felgyülemlett gázt jobb híján igyekeztek fáklyákkal felgyújtani, ami rendkívül veszélyes munka volt. Kezdetben elítélt rabokkal, úgynevezett „vezeklőkkel” végeztették el a begyújtást, akik vizes ruhába vagy bőrökbe burkolózva, hason csúszva végezték el ezt a munkát. Ha nem volt vezeklő elítélt, a bányászok sorshúzás alapján döntöttek a begyújtást végző személyéről. Később a munkahelyek közelében a ''főtében'' elhelyezett olajlámpákkal a beáramló metánt folyamatosan ''elemésztették'' és az emiatt nem tudott felgyülemleni.
===A [[Davy-lámpa]]===
Az első ''biztonsági'' bányalámpát, amely a metánt nem gyújtotta be, '''[[Humphry Davy]]''' angol kémikus alkotta meg [[1816]]-ban. Ezt mások  továbbfejlesztették a világítóképesség növelése céljából, mert gyakorlati alkalmazásban a biztonsági lámpa fényereje kevésnek bizonyult és a bányászok emiatt eleinte szívesebben alkalmazták a nagyobb fényt adó olajmécseket. Az alkalmazás során kiderült, hogy a lámpa a világításon kívül a bányalevegő metántartalmának mérésére is alkalmas, ugyanis a drótkosáron belül égő láng magassága a metántartalom növekedésével nőtt. A kezdetben olajjal működő lámpát a német '''Wolf''' benzin felhasználásúra módosította, és a lángot egy stabil üveghengerrel vette körül. A bányászok nehezen szoktak hozzá az alkalmazáshoz, csak amikor a laboratóriumi kísérletekkel is bizonyították a lámpa mérési képességét, tudatosult alkalmazóiban annak hasznossága. Mindezek mellett a hanyag bánásmód miatt a lámpa mégis sokszor okozott sújtólégrobbanást. A [[Davy-lámpa]] többszöri módosításokkal ugyan, de az 1980-as évekig rendszeresítve volt a magyar bányászatban is. Mérési határa az 1,0 és 4,5% közötti metántartalom, a mérés pontossága pedig 0,5%.
===Metán-interferométer===
A műszer a metánkoncentrációt a levegő és metán optikai [[törésmutató]]jának különbözősége alapján határozza meg. A ''Zeiss-féle'' [[interferométer]]nek kifejlesztették egy kézi változatát is, melybe egy kézzel működtetett szivattyú segítségével - szűrőkön átvezetve - a mérendő levegő pára- és szén-dioxid-tartalmát (melyek a méréseredményt rontják) jelentősen lecsökkentik. Az interferométer mérési pontossága: 0,5%. Hátránya (ami a veszélyfelismerésnél inkább előny), hogy arányában minden 1,0% szén-monoxidot 0,25% metánnak mér. A műszer használata a hazai bányászatban is rendszeresítve lett.
===Methanométer===
A metán mennyiségét egy izzó [[platina]]szál elektromos ellenállásának változása alapján méri. Pontossága 0,1%, hátránya hogy a [[szén-monoxid]]ot és a [[hidrogén]]t együtt  méri. Ezen az elven több típust fejlesztettek ki. Van olyan készüléktípus is, ami a metán elégetésekor lecsapódó vízgőz (kondenzátum) térfogat csökkentő hatását méri. A korszerűnek számító készülékek a metánkoncentrációt már folyamatosan képesek mérni, és az előre beállított határértéken azonnal egy kapcsolót működtetve vészjelzést adnak le, vagy bizonyos berendezéseket kapcsolnak le (villamos készülékek) illetve fel (pótszellőztetők), a mérési eredményeket pedig regisztrálják.
===Gázanalizátor===
Ezen készüléktípusok automatizáltak, és változataik különböző elvek alapján működnek. Van amelyik a különböző gázok eltérő ultravörös fényelnyelését méri, van amelyikben a leszabályozott adagolású (etalonszerepű) butánláng és metán elégetési hőmérséklet-különbségét hasznosítják, van ahol a metán elégetéskor keletkező vízgőz mennyiségét határozzák meg. Közös jellemzőjük a 0,1%-on belüli méréshatár, a folyamatos működtetési  és regisztrálási lehetőség.
==Bányák besorolása==
A bányákat az iparilag fejlett államokban, így Magyarországon is a beáramló metángáz fajlagos mennyisége és jellege alapján osztályokba sorolják, melyet esetenként felülvizsgálnak és szükség szerint módosítanak, többnyire szigorítanak. A biztonságtechnikai követelmények az osztályba sorolás mértékében változnak. Az osztályba sorolás alapja a fajlagos metán felszabadulás a termelés függvényében, melynek mértékét független szakértő szervezet állapítja meg. A besorolást a felügyelő bányászati szervezet határozza meg.
Hazánkban a jelenlegi besorolási szintek gázveszély szempontjából a következők:
*I. osztályú sújtólégveszélyes bánya.
*II. osztályú sújtólégveszélyes bánya.
*III. osztályú sújtólégveszélyes bánya.
*Osztályon felüli sújtólégveszélyes bánya.
*Gázkitörés-veszélyes bánya.
A számok növekedése jelzi a szigorodási sorrendet.
Új bányák nyitása esetén a kutatási eredmények (próbafúrások) és a környező bányák tapasztalatai alapján döntenek a besorolásról.
==Védekezés a sújtólégrobbanások ellen==
A megelőzés során két fontos elvet kell betartani: megakadályozni a metán felhalmozódását és kizárni a gyújtóok keletkezését, illetve annak a  robbanóképes eleggyel való érintkezését. A két követelmény egyidejű betartásával a sújtólégrobbanás megelőzhető.
===A sújtólég-felhalmozódás megakadályozása===
A bányákat rendszeresen el kell látni a metán felhígulásához szükséges mennyiségű levegővel, ami a bányaszellőztetés feladata. Ugyanakkor gondoskodni kell a föld alatt tartózkodók egyéni menekítő eszközzel való ellátásáról, amihez a magasabb osztályba sorolás esetén oxigéntartállyal vagy oxigénfejlesztő képességgel kell rendelkezni.
Védekezési, megelőzési feladatok:
*A metántartalom folyamatos és megbízható ellenőrzése
*Kellően kiképzett szellőztetési személyzet biztosítása
* Gondoskodni kell a légáram irányának megfordíthatóságáról
*Szívó szellőztetést kell alkalmazni, hogy a szellőztetés meghibásodása esetén a bányában kezdetben a külső légnyomás megnövekedjen és ezzel a (kezdeti) metánbeáramlás csökkenjen
*A szellőztetés földalatti rendszerét külön légáramokra (légosztályokra) kell bontani, hogy egy esetleges gázkitörés vagy robbanás ne az egész bánya levegőjét szennyezze. Korlátozni kell az elkülönített légosztályokban tartózkodók létszámát is
*A felhagyott fejtési üregeket le kell zárni, vagy ha lehetséges fel kell számolni
*Tartalék szellőzőgépeket bármikor üzembe helyezhetően kell tartani
*Gondoskodni kell a metán-felrétegződés megakadályozásáról
*A légterelésre, légvezetésre szolgáló eszközöket és tereket rendszeresen ellenőrizni kell
*Előzetes metánelszívás (lecsapolás) végeztetése
*Széntelepek előzetes feszültségmentesítése (kimosatás)
*A bányaművelési mód alkalmas megválasztása
A fejlett ipari államokban 1% metántartalom esetén már csak a feldúsulás további megakadályozására irányuló munkák végezhetők, a 2,5% feletti metántartalom esetén pedig csak mentésre irányuló munka végezhető.
===A gyújtóok kizárása===
*Csak előzetesen bevizsgált, gyújtószikramentes, előírás szerinti védőtokba foglalt villamos berendezés alkalmazása
*Sújtólégbiztos robbantóanyagok és robbantószerek alkalmazása
*Az előírások betartása, így pl. hogy nyílt lángot csak folyamatos metánmérés esetén szabad alkalmazni, külön felügyeleti személy jelenlétében
*A tartós súrlódásnak (hőfejlesztésnek) kitett eszközök folyamatos ellenőrzése (pl: szállítószalagok)
*Lehetőség szerint sűrítettlevegő-meghajtású gépek alkalmazása
*Biztonságos világítóeszközök alkalmazása
==A sújtólégrobbanások története==
Európában az első feljegyzések szerint [[1664]]. szeptember 9-én történt [[Ausztria]] területén, Tirolban, [[Hallstatt]] város sóbányájában a ''Kaiserberg'' elnevezésű [[táró]]ban történt sújtólégrobbanás. Két ott dolgozó bányász négykézláb tudott kimenekülni, de súlyos égési sérüléseket szenvedtek „az ellenük rohanó tűzfelhő borzalmaiban”. A helyi bányatiszt a jelenséget az „ördög incselkedésének” tekintette, és annak megfelelően is intézkedett. A helyi plébánossal [[szentmise|misét]] mondatott, majd a bányát újraszentelték. Egy héttel a robbanást követően, nagy jutalom felajánlása mellett 8 önként jelentkező bányásszal megnézették a robbanás helyét, de ekkor újabb robbanások következtek be s minden ott tartózkodó súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ezután ''Plasz Zakariás'' nevű bányatiszt és ''Sumating Kristóf'' bányaellenőr jelentését a „szokatlan és természetfölötti” jelenségről felterjesztette Bécsben a kincstárnak. A kincstár illetékesei a jelentést a [[selmecbánya]]i ''Jonelli András'' főkamaragrófnak adták át kivizsgálás céljából. A részletes vizsgálatot ''Schulcz György'' [[besztercebánya]]i nagy tapasztalattal rendelkező magyar bányatiszt végezte. A Kincstárnak felterjesztett vizsgálati jelentésből megtudható, hogy [[Besztercebánya]] közelében fekvő ''Úrvölgyön'' az ércbányában [[1624]]-ben már bekövetkezett egy sújtólégrobbanás a ''Bergmeister-stollwand'' elnevezésű bányarészben. Ekkor a húsvéti ünnepek után, több napi termelési szünetet követően, amikor a kézzel működtetett szellőztetés szünetelt, ''Larting'' nevű bányaács lement a bányarészbe, ott ''rossz levegőt'' tapasztalt és lámpája begyújtotta a levegőt. A bányaács hasra vetette magát, így csak kisebb égési sérülést szenvedett, de látta a felette elrohanó tűzfüggönyt.
Ipartörténeti érdekesség még, hogy ''Francius Ernst Brückmann'' a magyarországi bányavárosokat beutazva, többek között részletes leírást ad Sóváron a kincstári tulajdonú sóbányában [[1726]]-ban bekövetkezett sújtólégrobbanásról. Brückmann leírásából sejtjük, hogy ''dr. Reimann'' sóvári orvos akkor már tisztában volt a sújtólég keletkezésével, tulajdonságaival és az ellene való védekezéssel.
===Sok áldozattal járó sújtólégrobbanások===
A legtöbb emberáldozattal járó sújtólégrobbanásokról 1835-től kezdődően állnak rendelkezésre adatok, melyeket a következő táblázat tartalmaz:
[[Fájl:Le Petit Journal 2abr1892 Explosión de grisú.jpg|bélyegkép|300px|1892-es bányarobbanás hírének illusztrációja egy francia újságban]]
 {| {{széptáblázat}}
 ! Bánya elnevezése
 ! Ország, bányavidék
 ! Bekövetkezés éve
 ! Áldozatok száma
 |-
 |Wallsend Coliery||[[Anglia]]||[[1835]]||102
 |-
 |Lundhill Coliery||[[Anglia]]||[[1857]]||180
 |-
 |Hartley Coliery||[[Anglia]]||[[1862]]||204
 |-
 | Oaks||[[Anglia]]-Yorkshire||[[1866]]||388
 |-
 |Ferndale Colliery||[[Wales]]||[[1867]]||178
 |-
 |Burger üzem||[[Németország]]||[[1869]]||276
 |-
 |Blantyre||[[Skócia]]||[[1869]]||215
 |-
 |Laurel||[[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-[[Virginia (állam)|Virginia]]||[[1884]]||112
 |-
 |?||[[Kanada]]||[[1887]]||150
 |-
 |Mamuth akna||[[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-[[Pennsylvania]]||[[1891]]||109
 |-
 |Aulnitas akna||[[Belgium]]||[[1892]]||160
 |-
 |Carolinenglück||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1898]]||116
 |-
 |Courriéres||[[Franciaország]]||[[1906]]||1099
 |-
 |Raden bánya||[[Németország]]-[[Saar-vidék]]||[[1907]]||150
 |-
 | Dortmund-Radbod ||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1908]]||348
 |-
 |Lotharingen bánya||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1912]]||115
 |-
 |Hillcrest||[[Kanada]]-[[Alberta (tartomány)|Alberta]]||[[1914]]||189
 |-
 |Minister Stein(Dortmund)||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1925]]||136
 |-
 |Anna bánya||[[Németország]]-Alsdorf||[[1930]]||271
 |-
 |Cresford||[[Wales]]||[[1934]]||274
 |-
 |Benxihu||[[Kína]]||[[1942]]||1549
 |-
 |-Fohndorf||[[Ausztria]]||[[1943]]||206
 |-
 |Sachsen üzem||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1944]]||171
 |-
 |Monopol üzem||[[Németország]]-[[Ruhr-vidék]]||[[1946]]||405
 |-
 |Tatabánya||[[Magyarország]]||[[1950]]||81
 |-
 |Coalbrook||[[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]]||[[1960]]||437
 |-
 |Laibadong||[[Kína]]||[[1960]]||682
 |-
 |Luisenthal||[[Németország]]-[[Saar-vidék]]||[[1960]]||299
 |-
 |Guizhon||[[Kína]]||[[2000]]||162
 |-
 |Gnangxi||[[Kína]]||[[2001]]||200
 |-
 |Saanxi||[[Kína]]||[[2001]]||160
 |-
 |?||[[Kína]]||[[2002]]||100
 |-
 |Chenjason||[[Kína]]||[[2004]]||166
 |-
 |Fuxin||[[Kína]]||[[2005]]||212
 |-
 |Donfeng||[[Kína]]||[[2005]]||134
 |-
 |Uljanovszkaja||[[Oroszország]]||[[2007]]||106
 |-
 |Zaszjagyko||[[Ukrajna]]||[[2008]]||106
  |}
===Sújtólég-események Magyarországon===
A mai Magyarország területén minden földalatti szénbánya (és néhány más bánya is) sújtólégveszélyes besorolást kapott, mert a bányalevegő analízise kimutatta a metán jelenlétét. A legveszélyesebb területnek a [[mecsek]]i feketeszén-előfordulás bizonyult. Az első sújtólégrobbanást itt 1870-ben jegyezték fel. A szászvári bányában 1910-ben történt nagyobb sújtólégrobbanás 17 áldozatot követelt.
Az első gázkitörés Pécsett a ''Schroll-akna'' 208 méteres mélységében történt és halálos áldozatokkal járt. Ezt követően több esetben a gázkitörést sújtólégrobbanás követte. A legnagyobb gázkitörések [[akna (bányászat)|függőleges akna]] továbbmélyítésénél és főfeltáró vágat építésénél következtek be, amikor a széntelepet megközelítve több ezer köbméter szénpor és kőzettörmelék tört be pillanatok alatt  a bányatérségekbe, halálos sérüléseket okozva, összetörve a biztosító szerkezeteket, a csillepályákat felszaggatva „összegombolyítva”. A mecseki medencében már a kezdetekben nagy figyelmet fordítottak a kutatásokra, a külföldi védekező eljárások adaptálására, gyakran továbbfejlesztésére. Kidolgozták a metánlecsapolást és a szénkimosatással történő feszültségmentesítést. A kutatási eredményeknek köszönhetően a nyilvántartott 574 sújtólégkitörésben „csak” 74 volt az áldozatok száma. Nem minden kitörést követett sújtólégrobbanás, mert azok jelentős része szabályozott körülmények között, előre tervezett formában történt.
Annak ellenére, hogy a mecseki szénmedence minősült a legveszélyesebbnek, a legtöbb áldozatot követelő sújtólégrobbanás a kevésbé veszélyesnek tartott tatabányai-oroszlányi és dorogi szénmedencében következett be:
* Tatabánya, II. akna, 1899. április 8.: a halálos áldozatok száma 6 fő
*Tokod, Erzsébet akna, 1942: a halálos áldozatok száma 51 fő
*Tatabánya, XII. akna, 1950. december 30.: a halálos áldozatok száma 81 fő (jelentős részük a sújtólégrobbanást követő szénporrobbanás következtében vesztette életét)
* Tatabánya, XV/A akna, 1963. december 4.: a halálos áldozatok száma 26 fő
* Tatabánya, XV/A akna, 1963. december 8.: a halálos áldozatok száma 3 fő
* Tatabánya, XII/A akna (Vadorzó), 1978. február 16. 12 óra 40 perc: a halálos áldozatok száma 26 fő [http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/nem-feledik-a-banyasz-hosoket-302119 {{Wayback|url=http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/nem-feledik-a-banyasz-hosoket-302119 |date=20140515025447 }} [2]
*Oroszlány, Márkushegy, 1983. június 22.: a halálos áldozatok száma 37 fő. [http://onkormanyzat.mti.hu/Pages/News.aspx?ni=6840]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Faller Jenő: Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Műszaki Könyvkiadó.Budapest, 1975
*Faller Gusztáv: [https://web.archive.org/web/20071025053405/http://www.scitech.mtesz.hu/04faller/faller1.htm "Jó szerencsét!" Bányászat Magyarországon]. Budapest, 1997
*Boldizsár Tibor szerk.: Bányászati Kézikönyv.IV. kötet. Műszaki könyvkiadó. Budapest, 1965
*Benke István szerk.: A magyar bányászat évezredes története.II. kötet. OMBKE.Kiadás. Budapest, 1996
*Williams Archibald: A modern bányászat. Franklin-Társulat. Budapest, 1914
* http://w3.hdsnet.hu/exert/bal_tbakna.htm
==További információk==
*[http://mek.oszk.hu/07200/07295/index.phtml Bánya- és kohóbalesetek elháritása] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]])
{{DEFAULTSORT:Sujtoleg}}
[[Kategória:Bányászat]]
[[Kategória:Tűzvédelem]]