Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936) forrásának megtekintése

{{egyért2|a színészről|Sebestyén Géza (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
| típus = színész
| alsablon =
}}
'''Sebestyén Géza''', ''Stern Jakab''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 103786/1906. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 790. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 47. oldal 16. sor</ref> ([[Kurd (település)|Kurd]], [[1878]]. [[február 11.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-MS76-3?cat=280884 |title=Születési bejegyzése a hőgyészi izraelita hitközség születési akv. 931/1878. folyószáma alatt |accessdate=2020-06-20}}</ref> – [[Budapest]], [[1936]]. [[április 2.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C9BZ-TFRS?i=641&cat=1007774 Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 611/1936.]</ref> színész, színigazgató.
== Életpályája ==
Stern Zsigmond és Wirth Gizella fiaként született. A Sebestyén család öt fiúgyermeke közül négy, Géza, [[Sebestyén Jenő (színművész)|Jenő]], [[Sebestyén Dezső|Dezső]] és [[Sebestyén Mihály (színművész)|Mihály]] választotta a színészi pályát, a legfiatalabb, [[Sebestyén Béla (labdarúgó)|Béla]], az [[MTK Budapest FC|MTK]] és a magyar válogatott híres futballistája lett. Sebestyén Géza a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színiakadémia]] elvégzése után [[Pécs]]ett debütált 1899. április 1-jén [[William Shakespeare|Shakespeare]] ''Velencei kalmár''jában, Shylock szerepében. 1902-ben a Buda–Temesvári társulatban játszott, majd 1905-ben került pályafutása fontos állomására, [[Kolozsvár]]ra. A [[Farkas utcai színház|Farkas utcai kőszínház]] egyik fontos előadása volt a ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'', amelyben Sebestyén Géza Petur bánt alakította (Gertrudist vendégként [[Jászai Mari]] játszotta, egyéb szerepekben [[Rajnai Gábor]]t, [[Janovics Jenő]]t, [[Aczél Ilona (színművész)|Aczél Ilonát]], [[Király Ernő (színművész)|Király Ernőt]] láthatta a közönség). Innen került 1909-ben a [[Pesti Magyar Színház]]hoz, ahol vezető színész lett, s közben játszott a [[Nemzeti Színház]]ban is. Főleg az intrikus szerepekben alakított nagyot, pedig ez élesen szemben állt civil egyéniségével: vidám, társaságkedvelő, bohém ember volt. 1911. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dénes Jolán (1882–1956)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTZQ-HZ4?i=71 |title=Sebestyén Gézáné Dénes Jolán halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1828/1956. folyószáma alatt |accessdate=2020-06-20}}</ref> színésznővel, Kohn Lajos és Berger Janka lányával.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRTZ-S?i=156&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. kerületi állami házassági akv. 1529/1911. folyószáma alatt.]</ref>
{{bővebben|A miskolci színjátszás története#A Sebestyén direkció}}
1914-ben átvette a [[Krecsányi Ignác]]-féle Buda–Temesvári Színház vezetését, majd 1920-ban ő lett a Buda–Miskolci Színház igazgatója is. A [[temesvár]]i és a [[miskolc]]i társulatból remek együttest kovácsolt össze. A [[Budai Színkör]] fából készült épületét átalakíttatta, ahol a miskolci repertoárdarabok utáni nyári produkciókkal, elsősorban [[operett]]ekkel aratott nagy sikereket. Többek között [[Honthy Hanna]], [[Kabos Gyula]] és [[Csortos Gyula]] neve vonzotta a közönséget. Sebestyén kiváló kapcsolatot teremtett a közönséggel, igen népszerű direktor volt Miskolcon és Budán is. 1924. november 14-én a pesti [[Erkel Színház|Városi Színháznak]] is ő lett az igazgatója. Ezt a „többszínházas” lehetőséget kiválóan használta fel darabok és színészek cseréjére. Sebestyén Géza 1926-ban távozott Miskolcról, helyét öccse, [[Sebestyén Mihály (színművész)|Mihály]] vette át. Tíz évvel később hunyt el Budapesten. Emlékére Sebestyén Géza-emlékünnepséget rendeztek a [[Miskolci Nemzeti Színház]]ban, ami tulajdonképpen a Sebestyén-éra végét is jelentette Miskolcon. A [[második zsidótörvény]] értelmében ugyanis zsidó ember nem tölthetett be színházakban olyan állást, amely befolyással volt az adott színház szellemi irányvonalára.
Egész pályafutása során szívélyes kapcsolatot ápolt a színházért felelős személyekkel, intézményekkel is. 1931-től 1936-ig elnöke volt az [[Országos Színészegyesület]]nek, ezt megelőzően pedig huszonöt évig a tanácsosa volt. Amikor az új Nemzeti Színház felépítésére gyűjtést indítottak, ő volt az első adakozó: 1923 januárjában tízezer koronát ajánlott fel a nemes célra.
== Fontosabb szerepei ==
* Shylock ([[William Shakespeare]]: ''A velencei kalmár'')
* Harpagon ([[Molière]]: ''A fösvény'')
* Lucifer ([[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: ''[[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]]'')
* Le Bret ([[Edmond Rostand]]: ''Cyrano de Bergerac'')
* Barna Gábor ([[Földes Imre (színműíró)|Földes Imre]]: ''Hivatalnok urak'')
* Metternich (Rostand: ''A sasfiók'')
* Csorba Márton ([[Csepreghy Ferenc]]: ''A sárga csikó'')
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kép:Sebestyén Géza (1878-1936) színigazgató sírja.jpg|160px|bélyegkép|Sírja a [[Kozma utcai izraelita temető]]ben (1A-1-20)]]
== Források ==
* {{CitLib|szerző= [[Dobrossy István (történész)|Dobrossy István]] |szerző2= Eszenyi Miklós |szerző3= Zahuczky László |cím= Miskolci életrajzi lexikon |hely= Miskolc |kiadó= [[Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár]], Miskolc megyei jogú város |év= 2008 |isbn= 9630647354 |fejezetcím= |oldal= 226–228}}
* {{CitLib|szerző= |cím= Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből |közreműködők= Dobrossy István, Gyarmati Béla (szerk.) |hely= Miskolc|kiadó= Nazar Bt|év= 2007 |isbn= 9789630627757|fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal= 104–106}}
* {{cite book |url= http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13692.htm |title= Magyar életrajzi lexikon 1000–1990|accessdate= 2010-09-12 |editor= Kenyeres Ágnes |work= mek.oszk.hu}}
* {{cite journal |last= Alpár |first= Ágnes |date= 2003-02-11 |title= Az operett titkait tanította a Városiban |journal= Népszabadság |url= http://www.nol.hu/archivum/archiv-98082 |accessdate= 2010-09-12 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20111007111230/http://www.nol.hu/archivum/archiv-98082# |archivedate= 2011-10-07 }}
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/105.html Magyar színházművészeti lexikon] Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20110706221441/http://www.agt.bme.hu/varga/foto/izraelita/sebestyen-g.html Sebestyén Géza sírjának fotója] Hozzáférés: 2010. szeptember 12.
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest. Magyar zsidó lexikon. 1929. 780. o. [http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0788.html Online elérés]
{{Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1899-ben oklevelet szerzett hallgatói}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság||művészet||Miskolc|-}}
{{DEFAULTSORT:Sebestyen Geza}}
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Színigazgatók]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:1878-ban született személyek]]
[[Kategória:1936-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek]]