Sesto forrásának megtekintése

{{Olasz település infobox
| név = Sexten
| helyi név = Sesto
| kép =Sexten-Sesto2.JPG
| képméret =
| képaláírás = Sexten dél felől nézve, háttérben a [[Helm]]
| zászló =
| címer =<!--CoA civ ITA Sexten-Sesto.png-->
| régió = Trentino-Alto Adige
| megye = Bolzano autonóm
| megye rövidítése = BZ
| frazionék           = '''Sexten/St.Veit''', [[Moso|Moos]], Schmieden, Außerbaurschaft, Außerberg, Mitterberg, Kiniger
| rang                = comune
| alapítás éve        =
| alapítás éve forrás =
| polgármester = 2010: Fritz Egarter ([[Südtiroler Volkspartei|SVP]])
| körzethívószám = 0474
| irányítószám = 39030
| népsűrűség = 5,3
| tszf = 1240 (3145)
| terület = 80.9
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 40
| szélességi ívmásodperc = 22
| hosszúsági fok = 12
| hosszúsági ívperc = 22
| hosszúsági ívmásodperc =35
| szöveg pozíciója = lent
| weboldal = www.sexten.org/
}}
'''Sexten''' ({{ny-it|'''Sesto'''}}) település ''(comune)'' az észak-olaszországi [[Dolomitok]]ban, Dél-Tirol ([[Trentino-Alto Adige]]) autonóm régióban, [[Bolzano autonóm megye|Bolzano megyében]], a [[Sexteni-Dolomitok]] ''(Dolomiti di Sesto)'' és a [[Karni-Alpok]] között húzódó [[Sexteni-völgy]]ben, az [[SS 52]] sz. főútvonal mentén. Főhelye Sexten község, amelyet védőszentjéről St. Veit-nek is neveznek, legnagyobb részközsége [[Moso|Moos]], a [[Fischlein-völgy]] bejáratában. Az [[első világháború]]ban súlyos károkat szenvedett. Idegenforgalma jelentős, télisport- és hegymászóközpont.
==Fekvése==
Sexten a [[Sexteni-völgy]] központi települése, kb. 1300&nbsp;tszf. méter magasan fekszik. Ez a völgy a [[Puster-völgy]] mellékvölgye. A völgy délkeleten a [[Kreuzberg-hágó]]ból indul, és [[San Candido|Innichen]] településnél torkollik a [[Puster-völgy]]be, a völgyben futó [[Sexteni-patak]] ugyanitt torkollik a [[Dráva]] folyóba. Sexten és [[Moso|Moos]] között az [[1950-es évek]]től egy újabb résztelepülés, Waldheim fejlődött ki. Sexten a Pustertali járáshoz ''(comprensorio/Bezirksgemeinschaft)'' tartozik. Lakosainak száma 1937 fő, 95,37%-a német, 4,36%-a olasz, 0,27% [[ladin nyelv|ladin]] anyanyelvű.
{{Kép|Fischleinboden Hütte.JPG|180px|balra|A Fischelin-völgy bejárata (Fischleinboden-turistaház)}}
A Sexteni-völgyet északkeletről a [[Karni-Alpok]] szegélyezi, ennek gerince a jelenlegi osztrák–olasz államhatár. A lánc legnyugatibb csúcsa a 2434&nbsp;m magas [[Helm]] ''(Monte Elmo),'' Sextentől keleti irányban. A völgy délnyugati oldalát a Sexteni-Dolomitok vonulata határolja. Itt van a „[[sexteni napóra]]”, egy 5 hegycsúcsból álló együttes, amely fölött a nap állása mutatja az időt (Sextenből nézve). Sexten környékén két nagyobb oldalvölgy nyílik délfelé. Innichen és Sexten között félútról ágazik ki az [[Innerfeld-völgy]] (területe Innichenhez tartozik). Sextentől 3&nbsp;km-re délkeletre, Moos településnél nyílik dél felé a [[Fischlein-völgy]], ahonnan a [[Drei Zinnen]] katlanába vagy a Kreuzberg-hágót uraló 3046&nbsp;méteres [[Monte Popera]] [[via ferrata|vasalt hegymászó útjaira]] juthatunk. (Itt halad az [[Dolomiti magashegyi túrautak|5. sz. Dolomiti magashegyi túraút]] ''(Höhenweg / alta via).''
{{Kép|Gruppo dei Tre Scarperi.jpg|180px|jobbra|A Dreischusterspitze)}}
Sexten az SS52-es főút mentén fekszik, amely a [[Puster-völgy]]i [[San Candido|Innichen]]től a [[Kreuzberg-hágó]]n át a [[Veneto|Venetó]]i [[Comelico]]-völgybe, majd a [[Piave]] völgyébe (majd [[Velence (Olaszország)|Velence]] felé) vezet.
A Sextennel szomszédos községek: Északnyugaton Sexten a [[puster-völgy]]i [[San Candido|Innichen]] községgel határos, északon közvetlenül az [[ausztria]]i [[Kelet-Tirol]]lal, a puster-völgyi [[Sillian]] és a [[gail-völgy]]i [[Kartitsch]] községekkel, a Karni-Alpok gerincén keresztül. Keleten a Kreuzberg-hágónál kezdődik [[Veneto]] régió, [[Belluno megye]], közelebbről [[Comelico Superiore]] község. Dél és délnyugat felé a ''Natúrpark Drei Zinnen'' és a [[Sexteni Dolomitok]] hegyláncai határolják a község területét, itt van Sexten község területén a legmagasabb hegycsúcs, a 3145&nbsp;m magas [[Dreischusterspitze]] ''(Cima dei Tre Scarperi).'' A Drei-Zinnen platóján túl délre kezdődik [[Auronzo di Cadore]] község területe (szintén Belluno megyében). Nyugat felé, a Drei Zinnen platóján halad keresztül [[Dobbiaco|Toblach]] község határa, innen a [[Höhlenstein-völgy]]be juthatunk, amelyben az SS48 számú főút halad Toblachból [[Cortina d’Ampezzo]] felé.
{{Kép|2010 Sextener Dolomiten 348 Zehner Elfer Elferschartenspitze Zwölfer Kanzel Einser.jpg|180px|jobbra|A „[[sexteni napóra]]”}} Sexten nevezetessége a „[[sexteni napóra|napóra]]” ''(Sextener Sonnenuhr).'' A községtől dél-délkeletre emelkedő háromezres dolomit-csúcsok közül öt – Sextenből nézve – egy sort alkot, és a keletről dél felé haladó nap az adott hegy fölé érve megmutatja a pontos időt (órát). A napórát alkotó csúcsok: a [[Neunerkofel]] („kilences”), a 2965&nbsp;m magas [[Sextener Rotwand]], amelyet Zehnernek („tízesnek”) is hívnák, a 3092&nbsp;m magas [[Elferkofel]] („tizenegyes”), a [[Zwölferkofel]], végül az [[Einserkofel]] („egyes”). (A 3094&nbsp;m magas Zwölferkofel, a „tizenkettes” a [[Fischlein-völgy]] déli végében emelkedik, a hegymászók paradicsomának, a [[Drei Zinnen]] körüli plató peremén).
== Nevének eredete ==
965-ben [[I. Ottó német-római császár]] az [[San Candido|innicheni]] bencés kolostornak adományozta a sexteni-völgy faluközösségét ''(Talschaft),'' amelyet eebben az időben ''Sexta'' néven említettek. A [[középkor]]ban ezt a nevet a ''Valle Sexta'' elnevezés váltotta fel. A „Sexten” szó eredetéről több elmélet létezik, nincs egyértelmű meghatározás. Hivatalos olasz nevét ''(Sesto)'' [[1916]]-ban találta ki [[Ettore Tolomei]] olasz politikus, aki a háborús célként kitűzött [[Dél-Tirol]] összes helységéhez és földrajzi fogalmához olasz neveket költött ''(Prontuario dei nomi locali dell’Alto Adige).''<ref>Egon Kühebacher: ''Das „Prontuario dei nomi locali dell’Alto Adige” von Ettore Tolomei,'' in: Der Schlern 52, (1978), pp. 191-207.</ref><ref>Fabrizio Bartaletti: ''Geografia, toponomastica e identità culturale: il caso del Sudtirolo,'' in: „Miscellanea di storia delle esplorazioni XXVII”, Genova, 2002. pp. 271-315.</ref>
== Történelme ==
===Az ókortól az újkorig===
{{Bővebben|Kreuzberg-hágó}}
A Kreuzberg-hágó ősidők óta természetes átkelő volt a Sexteni-völgy és a Comelico-völgy között. Az [[1. század|i. sz. 1 század]] óta erre vezetett a [[Római Birodalom|rómaiak]] egyik fontos kereskedelmi és hadi útja, az [[Augsburg]]ba (Augusta Vindelicorum) vivő második ''[[Via Claudia Augusta]].'' A korai [[középkor]]ban az út jelentősége nem csökkent, a hágó csak a 18. század végén vesztett jelentőségéből, amikor a nehéz teherszállító szekerek számára alkalmatlan Kreuzberg-hágóról elterelődött az áruszállítás. 1814-ig a Sexten-völgy határterület volt, a Kreuzberg-hágó a [[Habsburg Birodalom]] és a [[Velencei Köztársaság]] történelmi államhatárán feküdt. 1814-ben [[Veneto]] a [[Habsburg Birodalom]]mal perszonálunióban álló [[Lombard–Velencei Királyság]]hoz került, a Kreuzberg-hágó tartományi határrá vált (Tirol–Veneto). 1866-ban a [[porosz–osztrák–olasz háború|porosz–osztrák háború]] nyomán Ausztria elvesztette Venetót, a Kreuzberg-hágó az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] és az [[Olasz Királyság]] államhatárára került.
[[Fájl:Sextner Mühlenstein.JPG|180px|jobbra|bélyegkép|Sexteni malomkő]]
===18–19. század===
Sexten lakosságának egy része a 17. században hagyományos kalapkészítéssel foglalkozott, kalapos céhbe tömörültek. A posztókészítéshez vízi erővel mozgatott gépeket használtak. Az iparág a 20. századra kihalt. A 17. századi anyakönyvekben (az apa foglalkozásaként) kőfaragók is szerepelnek. [[Malomkő|Malomköveket]] gyártottak itt, ezt az ipart egész éven át lehetett gyakorolni. A kőfaragók védőszentje Szent Katalin és Szent Flórián volt. Az itt gyártott malomkövekre jó kereslet volt [[Salzburg]], [[Karintia]] tartományokban és [[Velence (Olaszország)|Velencében]] is. A szükséges követ Sexten és Innichen között a hegyoldalban fejtették. 1868-ban hivatalosan mintegy 300 db malomkövet szállítottak Sextenen kívüli vevőknek. 1908-ban már csak még négy kőfaragó iparos dolgozott Sextenben, a [[második világháború]] után az iparág kihalt.
=== Első világháború ===
Az [[első világháború]] során Olaszország hadba lépésétől, 1915 májusától a [[caporettói áttörés]]ig, 1917 november elejéig Sexten és környéke közvetlenül a frontvonalon feküdt. A [[Kreuzberg-hágó]]ban tomboló hegyi harcok miatt a völgy lakosságát hatósági kényszerrel elköltöztették. A sexteni Mitterberg erőd és a [[Moso|moos]]i Heideck erőd az olasz tüzérség kiemelt célpontja volt. [[1915]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] Sexten központját (St. Veit-et), a plébániatemplomot és a helység 23 lakóházát gyújtógránátokkal elpusztították. A heves harcok nyomai a környéken ma megtalálhatók (kráterek, lövészárkok, erődromok, a hegyi sziklafalakba ütött lyukak, a hegyekben állások, bunkerek maradványai. 1917 júniusában a frontvonalat hátrébb szorították, a lakosság visszatérhetett. 1917 november elején a caporettói összeomlás hatására az olaszok visszavonultak a [[Piave]] folyóig, további harcokra nem került sor. 1919-ben a [[saint-germaini békeszerződés (1919)|saint-germaini békeszerződés]] értelmében Sextent (egész Dél-Tirollal együtt) Olaszországhoz csatolták. 1933 után az olasz fasiszta kormány, német offenzívától tartva újabb erődöket épített Sexten környékén (a [[Kreuzberg-hágó]]ban, a [[Helm]] csúcsán és másutt), de ezek nem vettek részt harci eseményekben.
[[Fájl:Pfarrkirche Petrus und Paulus Sexten.JPG|180px|jobbra|bélyegkép|A Szent Péter és Pál-plébániatemplom]]
[[Fájl:Cimitero di Sesto Pusteria.jpg|180px|jobbra|bélyegkép|Temető a templomkertben]]
=== Látnivalók ===
* Szent Péter és Pál-plébániatemplom Sexten központjában, St. Veit-ben, Albert Stolz bozeni festő mennyezetfreskóival. 1915-ben rommá lőtték, használhatatlanná vált, 1915–21 között csak a sexteni erdei kápolnában ''(Waldkapelle)'' tudtak misét tartani, a kisszámú iskolás gyermeket egy menedékházban ''(Spritzenhütte)'' oktatták. 1921-23 között újjáépítették, tetőszerkezetét teljesen kicserélték. 1921 októberében háromnapos ünnep keretében szentelték fel újra.
* A templomkertben álló temetőkápolnát Albert bátyja, Rudolf Stolz Haláltánc falfestmény-sorozata díszíti.<ref>Baedeker: ''Reiseführer Südtirol,'' 267. old.</ref> A temető kerengőjét helyi művész faliképei borítják.
* Mitterberg erőd, Sextenben. A 19. század végén épült, az első világháborúban megsérült, de helyreállították, a háború végéig gyalogsági támaszpontként szolgált.
* Rudolf Stolz-múzeum Sexten központjában. Főleg falfestményeinek terveit és vázlatait, továbbá akvarelljeit és grafikáit állították ki itt.<ref>http://www.provincia.bz.it/Museenfuehrer/deutsch/ausgabeseite.asp?ORGA_ID=681{{Halott link|url=http://www.provincia.bz.it/Museenfuehrer/deutsch/ausgabeseite.asp?ORGA_ID=681 |date=2018-11 }}</ref>
* Szent Bálint-kápolna ''(Valentinskirchlein)'' [[Moso|Moos]]ban, a [[Fischlein-völgy]] bejáratában. 1820-ban építette Valentin Wassermann.
* Az Außerberg-hegyen kivájt kövek találhatók, ezek a völgy legősibb emberi településének nyomai.
A község 1972-ben visszakapta történelmi címerét, mely kék alapon fehér színben a [[Drei Zinnen]] hármas csúcsát ábrázolja, a középső csúcson fekete [[zerge|zergével]].
Sexten testvérvárosai [[St. Veit in Defereggen]] ([[Kelet-Tirol]], Ausztria) és [[Zermatt]] ([[Wallis kanton]], Svájc).
== Alpinizmus ==
[[Fájl:Elferkofl-Cima Undici and Zwolferkofl-Cima Dodici.jpg|180px|jobbra|bélyegkép|A [[Fischlein-völgy]]et záró Hohe Leist ''(La Lista)'' és a [[Zwölferkofl]] ''(Croda dei Toni),'' a [[sexteni napóra]] „tizenkettese”.]]
Sexten község és környéke télen-nyáron népszerű idegenforgalmi és sportközpont. Síközpontok találhatók a Sextentől északkeletre emelkedő [[Helm]] lejtően, keleten a [[Kreuzberg-hágó]]n és délen, a [[Sextener Rotwand]] északi lejtőin. A Karni-Alpokban és a Sexteni-Dolomitokban is nagyszámú, különböző nehézségű [[via ferrata|vasalt mászóút]], hegymászó ösvény, túraösvény és sétaút található. Leglátványosabb a [[Popera-hegy]] sziklafalába vágott olasz hegyivadász ösvény, a „Strada degli Alpini”, amelyet veszélyes szakaszai miatt csak tapasztalt hegyjáróknak ajánlanak.
A sexteni Dolomit-aréna 16,5&nbsp;méter magas fedett mászófalat kínál a falmászóknak, egész éven át.
1983-ban Sextenben rendezték az síoktatók [[Interski]] nevű kongresszusát.
== A helyiség szülöttei ==
* [[Sepp Forcher]] (*1930) osztrák tévémoderátor
* [[Patrick Holzer]] (*1970) síversenyző
* [[Veit Königer]] (1729–1792) szobrászművész
* [[Claus Gatterer]] (1924–1984) történész, újságíró.
* Innen származnak a híres hegymászó és hegyivezető család, az Innerkoflerek (Franz, Johann Jakob, Michel és Sepp), számos környékbeli csúcs első meghódítói. A legismertebb köztük [[Sepp Innerkofler]] (1865–1915), aki az első világháború harcaiban osztrák katonaként vezette társait a [[Drei Zinnen]] körüli olasz magashegyi állások ellen. A [[Paternkofel]]-csúcsért folyó közelharcban esett el.
==Képgaléria==
<gallery>
File:Forte Mitterberga.JPG|<small>A Mitterberg erőd</small>
File:Cappella del bosco a Sesto.jpg|<small>Sexten, az erdei kápolna</small>
File:Stolzmuseum Sexten.jpg|<small>A Robert Stolz-múzeum</small>
File:Alcune arfe a Sesto.JPG|<small>[[Szénaszárító]]k a [[Sexteni-völgy]]ben</small>
File:Sentiero degli Alpini.jpg|<small>A „Strada degli Alpini” a [[Popera-hegy]] oldalában</small>
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Sexten}}
* [http://www.gemeinde.sexten.bz.it/ Sexten község hivatalos honlapja]
* [http://www.hochpustertal.info/de/suedtirol/sexten A sexteni idegenforgalmi egyesület hivatalos honlapja]
== Irodalom ==
* Rudolf Holzer: ''Sexten. Vom Bergbauerndorf zur Tourismusgemeinde,'' Tappeiner Verlag, 2000. {{de}}
* Viktor Schemfil: ''Die Kämpfe im Drei Zinnen-Gebiet und im Kreuzberg in Sexten 1915-1917: verfasst auf Grund österreichischer Kriegsakten, Schilderungen von Mitkämpfern und italienischer kriegsgeschichtlicher Werke,'' Innsbruck, Wagner, 1986. {{ISBN|3-7030-0170-4}} (a világháború itteni frontharcairól) {{de}}
* Viktor Peter Kübler – Hugo Reider: ''Guerra fra le Tre cime, 1915-1917: il cuore delle Dolomiti di Sesto-Sexten nel 1915-1917 e oggi,'' Bolzano, Athesia, 2002. {{ISBN|88-7014-578-6}} (a világháború itteni frontharcairól) {{it}}
* Viktor Claus Gatterer, ''Bel paese, brutta gente. Romanzo autobiografico dentro le tensioni di una regione europea di confine,'' Bolzano, Praxis3, 2005. {{it}}
{{Bolzano autonóm megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Olaszország|-|Földrajz||Első világháború}}
[[Kategória:Dolomitok]]
[[Kategória:Bolzano autonóm megye települései]]
[[Kategória:Olaszország télisport-központjai]]
[[Kategória:Első világháborús csatahelyszínek]]