Skócia forrásának megtekintése

{{Ország infobox
| teljes név = Skócia
| saját név = Scotland<br />Alba
| zászló = Flag of Scotland.svg{{!}}border
| címer = Royal Arms of the Kingdom of Scotland.svg
| mottó = In My Defens God Me Defend
| himnusz = [[Flower of Scotland]]
| térkép = Scotland in the UK and Europe.svg
| főváros = [[Edinburgh]]<ref name=scofacts>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/facts-about-scotland/ |title=Facts about Scotland |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref>
| szélességi fok = 55
| szélességi ívperc = 57
| szélesség = É
| hosszúsági fok = 3
| hosszúsági ívperc = 12
| hosszúság = NY
| legnagyobb város = [[Glasgow]]<ref name=scofacts/>
| államforma = [[monarchia]]<ref name=scofacts/>
| vezető cím 1 = '''[[Skócia uralkodóinak listája|Király]]'''
| vezető név 1 = [[III. Károly brit király]]<ref name=scofacts/>
| vezető cím 2 = '''[[Skócia első minisztereinek listája|Első miniszter]]'''
| vezető név 2 = [[John Swinney]]
| vezető cím 3 = '''Az első miniszter helyettese'''
| vezető név 3 = [[Kate Forbes]]
| hivatalos nyelv = [[angol nyelv|angol]], [[Skót gael nyelv|skót gael]], [[scots nyelv|scots]]<ref name=scofacts/>
| beszélt nyelvek =
| tagság = [[Egyesült Királyság]]
| becsült népesség = {{szám|5404700}}<ref>[http://www.bbc.com/news/uk-scotland-39730739 Scottish population rises to new record] (BBC, 2017 április 27.)</ref>
| becsült népesség éve = 2016 június
| népsűrűség = 64<ref name=scofacts/>
| GDP = 194 mrd USD
| GDP megjegyzés = 2006-os becslés
| GDP per fő = 39&nbsp;680 USD
| HDI = 0,939
| HDI kategória = magas
| terület = 78&nbsp;772<ref name=scofacts/>
| víz = 1,9
| időzóna = GMT
| eltérés UTC-től = 0
| nyári időzóna = BST
| eltérés UTC-től nyáron = +1
| pénznem = [[Font sterling]]<ref name=scofacts/>
| pénznem ISO-kódja = GBP
| internet TLD = uk
| gépkocsijel = GB
| közlekedés iránya = bal oldali
| hívókód = 44
| zászló_méret = 140px
| címer_méret = 100px
| megjegyzés = [[Fájl:Scotland map-en.svg|középre|250px|Skócia politikai térképe]]
|törvényhozás=[[Skót parlament]]}}
'''Skócia''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Scotland'', [[skót gael nyelv|skót gaelül]] ''Alba'' {{IPA|[ˈal̪ˠapə]}} {{kiejtés|Alba-gd.ogg|Kiejtése}}) az [[Egyesült Királyság]] második legnagyobb országrésze [[Az Egyesült Királyság nemzeteinek listája terület alapján|terület]] és [[Az Egyesült Királyság nemzeteinek listája népesség alapján|népesség]] alapján. [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] található, a [[Brit-sziget]] északi harmadát foglalja el.<ref name=scowhere>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/where-is-scotland/ |title=Where is Scotland? |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref> Délről [[Anglia]], nyugatról és északról az [[Atlanti-óceán]], keletről az [[Északi-tenger]] határolja.<ref name=scowhere/> Mintegy [[Skócia szigeteinek listája|800 sziget]] tartozik hozzá.<ref name=scogeo>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/scotlands-geography/ |title=Scotland's Geography |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref>
Fővárosa, [[Edinburgh]] [[Európa]] egyik legnagyobb [[pénzügy]]i központja. A [[skót felségvizek]] nagy területet szakítanak ki az észak-atlanti vizekből és az Északi-tengerből, és alattuk található az [[Európai Unió]] egyik legnagyobb [[kőolaj|nyersolajtartaléka]].
A [[Skót Királyság]] [[1707]]. [[május 1.|május 1]]-jéig független állam volt, ekkor azonban az [[1706–1707-es egyesülési törvények|''Acts of Union'' (az egyesülési törvények)]] politikai unióba vonta az angol királysággal, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. Skócia továbbra is külön állam, és saját törvénykezéssel rendelkezik. A [[skót törvények]], a [[skót oktatási rendszer]] és a [[Church of Scotland]] (Skót Egyház) volt az a három sarokkő, amelyek biztosították a [[skót kultúra]] és a skót nemzeti öntudat fennmaradását.
A [[2014]]. [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án tartott referendumon a résztvevők 55%-a az Angliával, Walessel és Észak-Írországgal való unió fenntartása mellett tette le voksát.<ref name="independence2014">[[2014-es népszavazás Skócia függetlenségéről#Eredmények|2014-es népszavazás Skócia függetlenségéről]]</ref>
== Földrajz ==
[[Fájl:Scotland topographic map-en.jpg|bélyegkép|balra|200px|Skócia domborzati térképe]]
[[Fájl:Salisbury Crags and Arthur's Seat in Edinburgh.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Az [[Arthur’s Seat]]]]
Skócia a [[Brit-sziget]] északi harmadát foglalja el.<ref name=scowhere/> Területe 78&nbsp;772&nbsp;km². Csak Angliával van szárazföldi határa, mely 96&nbsp;km hosszan húzódik nyugat–keleti irányban a [[Solway Firth]] és a [[Tweed]] medencéje között; nyugatról és északról az [[Atlanti-óceán]], keletről az [[Északi-tenger]], délnyugatról pedig az [[Északi-csatorna (Brit-szigetek)|Északi-csatorna]] és az [[Ír-tenger]] határolja.<ref name=scowhere/> Az [[Ír-sziget]] 20&nbsp;km-re fekszik Skócia délnyugati csücskétől, a [[Kintyre]] félszigettől, míg [[Norvégia]] 305&nbsp;km-re keletre, [[Feröer]] pedig 270&nbsp;km-re északra található.
Az ország területe nagyjából ma is megegyezik azzal, amit az [[1237]]-ben [[Anglia|Angliával]] kötött [[Yorki Egyezmény]]<ref name=scoco>{{cite web |url=http://www.nationalarchives.gov.uk/utk/scotland/conquered.htm |title=Scotland Conquered, 1174-1296 |accessdate=20140816 |work=Uniting the Kingdoms? |publisher=[[The National Archives]] |language=angol}}</ref> és az [[1266]]-ban [[Norvégia|Norvégiával]] kötött [[Perthi Egyezmény (1266)|Perthi Egyezmény]] megállapított. A kivételek közt van [[Man-sziget]], ami a [[14. század]]ban Angliához került és ma [[brit koronafüggőségek|brit koronafüggőség]]; az [[Orkney-szigetek|Orkney-]] és a [[Shetland-szigetek]], amelyek [[1742|1742-]]ben kerültek Skóciához Norvégiától; valamint [[Berwick-upon-Tweed]], amely [[1482]]-ben került Angliához. [[Rockall]]t, a 27 méter átmérőjű sziklaszigetet [[1955]]-ben az [[Egyesült Királyság]] annektálta (ez volt a [[Brit Birodalom]] utolsó hódítása), [[1972]]-ben pedig a skót [[Harris sziget]] közigazgatása alá rendelte. A brit igényt Rockallra máig vitatja [[Írország]], [[Izland]] és [[Dánia]].
=== Domborzata, földtani felépítése ===
A [[pleisztocén]] [[Würm-glaciális|jégkorszaka]] idején Skócia egész területét jégpáncél borította és az eljegesedés komoly felszínformáló erővé vált. [[Geológia]]i szempontból az ország három részre osztható. A [[Felföldi Határtörés]]től ''(Highland Boundary Fault)'' északra és nyugatra fekszik a [[Felföldek és Szigetek]] ''(Highlands and Islands)'' vidéke, [[Arran]]tól [[Stonehaven]]ig. Főleg [[kambrium]]i és [[prekambrium]]i sziklákból áll, amelyeket a [[kaledónia hegységképződés]] emelt ki. Ezekre az alapokőzetekre sok fiatalabb [[üledék]] rakódott le. Az ősi rögök maradványai az olyan hegytömbök, mint a [[Cairngorms]] vagy a [[Skye Cuillins]]. Alapjában tér el ezektől a sok [[fosszília|fosszíliát]] tartalmazó [[Öreg Vörös Homokkő]]ből álló főleg a [[Moray Firth]] partjai mentén húzódó hegyhátak. A felföldek általában hegyesek. A [[Skót-felföld]]et a [[Great Glen]] völgyvidéke, azaz a [[Kaledóniai-árok]] osztja ketté [[Északnyugati-felföld]]re és [[Grampian-hegység]]re. Itt találhatók a [[Brit-szigetek]] legnagyobb kiemelkedései, köztük az 1344 méter magas [[Ben Nevis]].<ref name=scogeo/>
Skóciához mintegy 800 sziget<ref name=scogeo/> tartozik, négy fő csoportban:
* [[Shetland-szigetek|Shetland]],
* [[Orkney-szigetek|Orkney]],
* [[Belső-Hebridák]] és [[Külső-Hebridák]];
utóbbiakat együtt [[Hebridák]]nak nevezzük.
A partvonal hossza mintegy {{szám|10000}}&nbsp;km, ebből {{szám|3900}}&nbsp;km a Brit-sziget skóciai partvonala.<ref name=scogeo/>
A [[Skót-alföld]] avagy [[Középső-Alföld]] (''Central Lowlands'' vagy ''Midland Valley'') vidéke [[hasadékvölgy]], amely főleg [[paleozoikum]]i kőzetekből áll. Itt találhatók azok a [[kőszén]] és [[vasérc]]-telepek, amelyek a skóciai [[ipari forradalom]] alapjává váltak. A vulkáni működés nyomait is magukon viselik: az [[Edinburgh]]-i [[Arthur’s Seat|Artúr széke]] egy nagy [[tűzhányó|vulkán]] maradéka; a vulkán a [[karbon]] korban működött ezelőtt 300 millió évvel. A [[Déli-felföld]] dombjainak 200 kilométer hosszan elnyúló, széles völgyekkel tagolt láncát a [[Stanraer]]től [[Dunbar]] felé haladó töréstől délre főleg 4–500 millió éve lerakódott [[szilur]] [[üledékes kőzetek]] építik fel.
=== Vízrajz ===
[[Fájl:Loch Long.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|A [[Loch Long]]]]
Skóciában sok a tó, köztük a legnagyobb a [[Loch Lomond]] (71&nbsp;km²), de jelentősek a [[Loch Ness]] (56&nbsp;km²), a [[Loch Awe]] (38&nbsp;km²) és a [[Loch Maree]] (29&nbsp;km²) is.
Leghosszabb folyója a [[Tay]] (193&nbsp;km); további jelentősebb folyók a [[Spey]] (172&nbsp;km), a [[Clyde (folyó)|Clyde]] (171&nbsp;km), a [[Tweed]] (156&nbsp;km) és a [[Forth (folyó)|Forth]] (105&nbsp;km).<ref name=scogeo/>
=== Éghajlat ===
[[Fájl:BenNevis2005.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|A [[Ben Nevis]], a [[Brit-szigetek]] legmagasabb csúcsa egyben a szigetek legnedvesebb vidéke is]]
Skócia [[éghajlat]]a mérsékelt, óceáni és igen változékony. Az [[Atlanti-óceán]] [[Golf-áramlat]]a melegítő hatást fejt ki, emiatt a hasonló [[szélességi fok]]on elhelyezkedő más területekhez képest (mint [[Oslo]] vagy [[Moszkva]] sokkal enyhébb a tél (de a nyár hűvösebb és nedvesebb). A hőmérséklet általában alacsonyabb, mint a [[Brit-sziget]]en. Az [[Egyesült Királyság]]ban a legalacsonyabb hőmérsékletet, -27,2&nbsp;°C-ot, Skóciában mérték: [[Braemar]]ban, a [[Grampian-hegység]]ben [[1895]]. [[február 11.|február 11-én]] és [[1982]]. [[január 10.|január 10-én]], illetve [[Altnaharra|Altnaharrában]] [[1995]]. [[december 30.|december 30-án]]. Az alföldeken a téli legmagasabb átlaghőmérséklet 6&nbsp;°C, a nyári maximum átlag 18&nbsp;°C. A legmagasabb hőmérsékletet, 32,9&nbsp;°C-ot Skóciában [[2003]]. [[augusztus 9.|augusztus 9-én]] mérték [[Greycrook]]ban.
Általában véve Skócia nyugati része melegebb a keletinél, az óceáni áramlatok, illetve az [[Északi-tenger]] hidegebb felszíni hőmérsékletének hatására. Tiree a Belső-Hebridákon az ország egyik legnapsütöttebb helye: [[1975]]-ben 300 napfényes napot számoltak. Skócia a csapadék megoszlását tekintve sem egységes. A legnedvesebb részben, a nyugati felföldeken az évi csapadékmennyiség meghaladja a 3000 millimétert. Az alföldek nagy része viszont kevesebb csapadékot kap 800 milliméternél. Az alföldeken nem általános az erős hóesés, a magasabban fekvő helyeken azonban gyakoribb. Braemarban például átlagosan 59 a havas napok száma egy évben, a part menti területeken azonban kevesebb mint 10.
== Történelem ==
{{fő|Skócia történelme}}
=== Névetimológia ===
A skót szó kölcsönzés a [[latin nyelv|latinból]] és legalább a [[10. század]] első fele óta használják. Mai tudomásunk szerint először az [[Angolszász krónika|Angolszász krónikában]] jelent meg a [[gaelek|gael]] nép földjének megjelölésére, a latin ''Scotia'' szó megjelölésére, amely eredetileg [[Írország]]ot jelölte. A skót királyok a 11. században vették fel a ''[[Basileus]] Scottorum'' és ''Rex Scottorum'' neveket, „a gaelek főkirálya” jelentéssel. Ebben valószínűleg [[Brian Boru]], az írek főkirálya volt a mintájuk, aki az ''Imperator Scottorum'' címet használta. A modern időkben Skócia valamennyi lakójára hivatkozva használták a ''skót'' nevet, hiszen a skót nemzet fogalma inkább polgári, mint etnikai vagy nyelvi jelentéstartalmat vett fel az elmúlt ezredév során.
=== Őstörténet ===
{{fő|A Brit-sziget őstörténete}}
Az első halászó-gyűjtögető népcsoportok mintegy 11 ezer évvel ezelőtt érkeztek Skócia területére, miután a [[Glaciális|jégkorszak]] jégpáncélja visszavonult északabbra. Mai tudomásunk szerint mintegy 9500 évvel ezelőtt építették itt az első állandó házakat és hatezer évvel ezelőtt az első számottevő falvakat.
=== A Krisztus utáni első ezredév ===
Skócia írott történelme a rómaiak érkezésével kezdődött. A [[Római Birodalom]] elsősorban a brit fősziget déli és középső részét, a mai [[Anglia|Angliát]] és [[Wales]]t foglalta el – ezekből alkották [[Britannia (provincia)|Britannia provinciát]] – de rövid időre Dél-Skócia egy része is római fennhatóság alá került. Az ettől északra fekvő területet a rómaiak [[Kaledónia|Caledonia]] néven ismerték; itt [[piktek]] éltek, nyugati részén, a mai [[Argyll]]ban pedig [[gaelek]]. A pikt földön jött létre északon [[Fortriu]] királysága, a [[Skót Királyság]] létrejöttét azonban csak [[843]]-tól, [[I. Kenneth skót király|I. Kenneth]] trónra jutásától számítjuk, aki uralma alatt egyesítette Skóciát, a pikteket is beleértve. A [[Skócia zászlaja|skót zászlót]] ''(the Saltire)'' először [[II. Óengus pikt király]] használta, 832-ben, amikor az [[Athelstanefordi csata|athelstanefordi csatában]] egy egyesült pikt és skót sereg élén legyőzte az angolokat.
=== Középkor ===
{{fő|Skót Királyság}}
A következő évszázadok határváltozásaiban Skócia egyre hasonlóbbá vált mai alakjához. A skót uralkodók jó kapcsolatokat ápoltak [[Wessex]] angol uralkodóival. Sok volt a trónharc, de ennek ellenére Skócia sikerrel terjeszkedett. [[945]]-ben [[I. Edmund wessexi király]] lerohanta [[Strathclyde-i királyság]]ot (a mai Dél-Skócia területén), de a terület hamarosan [[I. Malcolm skót király]] uralma alá került. [[Indulf skót király]] uralkodása ([[954]]–[[962]]) alatt a skótok elfoglalták az erődítményt, amelyet később [[Edinburgh]]nak neveztek el, először vetve meg a lábukat a [[Lothian]] régióban. [[II. Malcolm skót király|II. Malcolm]] uralkodása még szorosabb egységbe fűzte a skót területeket. [[1018]]-ban Malcolm a [[Carhami csata|carhami csatában]] legyőzte [[Northumbria]] királyságot.
[[Fájl:Wallace monument Stirling, Scotland, February 2006.jpg|200px|bélyegkép|bal|A [[Wallace-emlékmű]]vet a [[13. század]]i nemzeti hős, [[William Wallace]] emlékére emelték]]
[[Fájl:Wallace Monument 20080505 Stained glass William Wallace.jpg|bélyegkép|[[William Wallace]] skót szabadságharcos ólomüveg ablakon]]
A [[normann hódítás]] Angliában [[1066]]-ban olyan események sorozatát indították el, amelyek elkezdték eltávolítani a skót királyságot gael kulturális hagyományaitól. [[III. Malcolm skót király|III. Malcolm]] [[Skóciai Szent Margit|Margitot]], az angol tróntól megfosztott [[II. Edgár angol király|II. Edgár]] testvérét vette feleségül. Margit kulcsszerepet játszott a kelta kereszténység befolyásának csökkentésében. Amikor fiatalabb fia, [[I. Dávid skót király|I. Dávid]] a trónra került, a normann hódítás szele elérte Skóciát is. Korábbi házassága révén Dávid már fontos anglonormann főúrrá vált. A trónra kerülve rendkívül fontos szerepet játszott a feudalizmus skóciai elterjesztésében. Ösztönözte a [[németalföld]]iek bevándorlását az újonnan alapított királyi városokba, amelyeket Skóciában [[burgh]]nek neveztek, és a kereskedelmet a kontinenssel, illetve Skandináviával. [[1174]]-ben [[I. Vilmos skót király|I. Vilmos]] [[hűbér]]esküt tett [[II. Henrik angol király]]nak.<ref name=scoco/> A [[13. század]] végére már több tucat angol és anglonormann főúr rendelkezett skót földekkel. Mindezekkel együtt az ország a 13. században nagyrészt megőrizte függetlenségét; az [[1237]]-es [[Yorki szerződés]]ben rögzítették Angliával közös határát, és [[1286]]-ig, [[III. Sándor skót király|III. Sándor]] haláláig erős, független királyok irányították.<ref name=scoco/> Ebben az időszakban hívták össze először a skót parlamentet.
[[I. Margit skót királynő|I. Margit]] halála után – aki III. Sándor utolsó egyenes ági leszármazottja volt – a skót nemesség [[I. Eduárd angol király]]t kérte fel, hogy legyen döntőbíró a trónkövetelők közt, megelőzve a polgárháborút. [[1292]]-ben [[I. János skót király|John Balliolt]] koronázták királlyá I. János néven, de Eduárd ennek ellenére igényt tartott az ország ellenőrzésére, és bábállamot akart létrehozni. János és a skót főurak visszautasították, hogy az angol seregben harcoljanak [[Franciaország]] ellen, erre válaszul Eduárd letette Jánost, és [[1296]]-ban elfoglalta Skóciát.<ref name=scoco/> A skótok azonban [[William Wallace]] vezetésével ellentámadást indítottak. Váltakozó sikerű harcok után (Wallace-t [[1305]]-ben az angolok elfogták és kivégezték) [[1306]]-ban [[I. Róbert skót király|Robert Bruce]] lépett trónra I. Róbert néven, és miután [[1314]]. [[június 24.|június 24]]-én döntő győzelmet aratott a [[Bannockburni csata|bannockburni csatában]], megszilárdította hatalmát, és [[1328]]-ban az angolok elismerték Skócia függetlenségét.<ref name=score>{{cite web |url=http://www.nationalarchives.gov.uk/utk/scotland/regained.htm |title=Scotland Regained, 1297-1328 |accessdate=20140816 |work=Uniting the Kingdoms? |publisher=[[The National Archives]] |language=angol}}</ref> A harc Róbert halála után újra fellángolt: a [[Skót függetlenségi háborúk|második skót függetlenségi háborúban]] ([[1332]]–[[1357]]) [[Edward Balliol]] az angol király támogatásával sikertelenül próbálta meg visszaszerezni a trónt a [[Bruce-ház]]tól. Végül az [[1370-es évek]]ben a felemelkedő [[Stuart-ház]]nak sikerült stabilizálnia Skóciát. Ezt követően [[1482]]-ig gyakori megszakításokkal ugyan, de nagyobbrészt béke honolt.<ref name=frontier>{{cite web |url=http://www.nationalarchives.gov.uk/utk/scotland/frontier.htm |title=The Anglo-Scottish Frontier, 1329-1603 |accessdate=20140816 |work=Uniting the Kingdoms? |publisher=[[The National Archives]] |language=angol}}</ref>
Az angol–skót kapcsolatok [[VIII. Henrik angol király]] uralkodása alatt megromlottak, főként a király ellenséges hozzáállása miatt. Válaszul Skócia megerősítette szövetségesi kapcsolatát [[Franciaország]]gal; [[I. Mária skót királynő]] a francia trónörököshöz ment feleségül. Eközben a [[reformáció]] elérte Skóciát, és – többek között [[John Knox]] fellépésének köszönhetően – megnőtt a [[protestantizmus|protestáns]] befolyás. [[I. Erzsébet angol királynő]] támogatásával protestáns főurak vették át a hatalmat, és Mária egy hosszú polgárháború után fogságba került, és [[1567]]-ben fia, [[I. Jakab angol király|VI. Jakab]] javára lemondott a trónról. Jakab [[1586]]-ban megkötötte a [[Berwicki szerződés]]t, biztosítva a békét a két ország között.<ref name=remar>{{cite web |url=http://www.nationalarchives.gov.uk/utk/scotland/religion.htm |title=Religion, Marriage and Power in Scotland, 1503-1603 |accessdate=20140816 |work=Uniting the Kingdoms? |publisher=[[The National Archives]] |language=angol}}</ref>
A középkor végére Skóciában két kulturális régió alakult ki: a főleg skót nyelvű Alföld ''(Lowland)'' és a főleg gael nyelvű Felföld ''(Highland)''. [[Galloway fejedelemség]] Skócia délnyugati részén egészen a [[18. század]] végéig megőrizte viszonylagos függetlenségét. Történelmileg úgy alakult, hogy a Lowland közelebb volt az európai kultúra fő sodrához. A skót felföldön az [[Acts of Union 1707|egyesülési törvények]] utáni időkig fennmaradt a [[skót klánrendszer]].
=== Egyesülés Angliával ===
[[Fájl:Battle culloden.JPG|thumb|300px|balra|A [[Cullodeni csata|cullodeni csatában]] legyőzték a jakobita felkelést]]
[[1603]]-ban [[I. Jakab angol király|VI. Jakab]] örökölte Anglia trónját is és I. Jakab néven angol király lett. A [[Protektorátus (1653–1659)]] egy rövid időszakát kivéve Skócia külön állam maradt, de súlyos konfliktusok voltak a „Covenant” presbiteriánus mozgalma és az uralkodó között az egyházi kormányzat módjáról. Miután a [[Dicsőséges forradalom]] letaszította a trónról a katolikus [[II. Jakab angol király|VII. Jakabot]], és [[III. Vilmos angol király|Vilmos]] és [[II. Mária angol királynő|Mária]] vették kezükbe az uralkodást, a skótok azzal fenyegetőztek, hogy saját protestáns uralkodót választanak. [[1707]]-ben azonban, miután Anglia megfenyegette őket, hogy beszüntetik a szabad kereskedelmet és mozgást a közös határon keresztül, a skóciai és az angol parlamentek megalkották az [[Acts of Union 1707|egyesülési törvényeket]], amelyekkel létrehozták [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia (Egyesült) Királyságát]].
[[1715]] és [[1745]] közt az elűzött király utódainak támogatói, a jakobiták két nagy felkelést indítottak, de nem sikerült elmozdítaniuk a [[Hannover-ház]]at a trónról. Jakab és utódai főleg a skót hegyvidéken és északkeleten, különösen a nem presbiteriánusok között maradtak népszerűek.
=== A modern kor ===
A [[skót felvilágosodás]]t és az [[ipari forradalom|ipari forradalmat]] követően Skócia [[Európa]] egyik fő kereskedelmi, intellektuális és ipari központjává vált. A [[második világháború]]t követő ipari hanyatlás fájdalmas volt, de a legutóbbi évtizedek kulturális és gazdasági reneszánszt hoztak. A pénzügyi szolgáltatások és az elektronikai szektor újra felvirágzott és segítettek az északi-tengeri nyersolaj és gázlelőhelyek jövedelmei. A politikai színtéren az [[1998]]-as [[Skócia törvény 1998|Skócia törvény]] ''(Scotland Act)'' a skót nép akaratának megfelelően visszaállította a független [[Skót Parlament]]et (a királyság korának nemzetgyűlését [[Skócia Parlamentje]] néven ismerték).
[[2014]]. szeptember 18-án<ref>[http://privatbankar.hu/makro/tovabb-kemenykednek-a-skotok-ha-nincs-font-kozos-buli-sem-lesz-272075 Tovább keménykednek a skótok: ha nincs font, közös buli sem lesz]</ref> [[2014-es népszavazás Skócia függetlenségéről|népszavazást]] tartottak arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307&nbsp;éve fennálló brit uniótól,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/bejelentette-a-fuggetlensegi-nepszavazast-a-skot-kormanyfo Bejelentette a függetlenségi népszavazást a skót kormányfő]</ref> azonban a referendumon a skót nép a szavazatok több mint 55%-ával elutasította az önállósodást.<ref name="independence2014"/>
{{csonk-szakasz}}
== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
Mivel Skócia az [[Egyesült Királyság]] egyik alkotó országa, államfője a brit uralkodó, [[2022]] óta [[III. Károly brit király|III. Károly]].
Alkotmányosan az [[Egyesült Királyság]] egységes állam, egy szuverén parlamenttel és kormánnyal. Az [[1990]]-ben alkotott [[devolúció]]s szabályok alapján az Egyesült Királyságot alkotó országok korlátozott önkormányzati jogokat kaptak, amelyeket a [[Westminster]]ben székelő [[Brit Parlament]] módosíthat, megváltoztathat, szélesíthet, vagy megszüntethet. Ilyen értelemben a [[Skót Parlament]] nem szuverén. De nem valószínű, hogy bármely brit parlament egyoldalúan, az illető ország polgárainak népszavazása nélkül megszüntetne egy belső parlamentet.
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
[[Fájl:The Scottish Parliament - geograph.org.uk - 925016.jpg|thumb|300px|A [[Skót Parlament]] épülete]]
A végrehajtó hatalmat a brit alkotmány a Királynő Tanácsára ([[Queen-in-Council]], vagy Királyi Tanács – [[King-in-Council]]) ruházza, a törvényhozó hatalmat pedig a Királynő Parlamentjére ([[Queen-in-Parliament]], vagy a Király Tanácsa – [[King-in-Council]]. A devolúció bizonyos végrehajtó és törvényhozó hatalmai jogokat alkotmányosan a Skót Vezetéshez ''(Scottish Executive)'', illetve a [[Skót Parlament]]hez delegált, amely [[Edinburgh]]ban székel. Az Egyesült Királyság Parlamentje önmagának tartotta fenn az adókivetéssel, a társadalombiztosítással, a hadsereggel, a nemzetközi kapcsolatokkal, a műsorszórással kapcsolatos és egyéb jogokat, amelyeket az [[1998]]-as Scotland Act (Skócia Törvény) részletez. A Skót Parlamentnek törvényhozó hatalma van a Skóciát érintő ügyekben és korlátozott jogköre a személyi jövedelemadót illetően.
[[Fájl:Bush&McConnell.jpg|thumb|left|200px|[[Jack McConnell]] első miniszter és [[George W. Bush]]]]
A Skót Parlament egykamarás, 129 tagú testület, akik közül 73-at egyéni választókerületekben választanak „a győztes mindent visz” (first past the post) rendszerben; 56 pedig egy kiegészítő rendszerben, a nyolc választási régióban nyer mandátumot. A Királynő a Parlament által jelölt egyik tagot nevezi ki Skócia első miniszterének. A többi minisztert szintén a Királynő nevezi ki a Parlament javaslatára, és az Első Miniszterrel együtt ők alkotják a Skót Vezetést, a kormányzat végrehajtó ágát.
A devolúciós (átruházási) szabályok szerint Skóciát 59-en képviselik a Brit Alsóházban ''(House of Commons)'', akik területi választókerületekből kerülnek be. A Skóciáért felelős államtitkár, aki korában a skót kormányzati rendszert vezette, ma az Egyesült Királyság kormányában foglal helyet csökkentett jogkörökkel. Az átruházott ügyeket a Skót Parlament visszautalhatja a westminsteri parlamenthez, ha úgy ítélik meg, hogy jobb az adott ügyben az Egyesült Királyság szintjén szabályokat alkotni. A [[Skócia Hivatal]] ''(Scotland Office)'' az Egyesült Királyság kormányának egy osztálya, amely a nem átruházott skót ügyekért felelős. Jelenleg (2022) [[Alister Jack]] a Skóciáért felelős államtitkár. 1999-ig a skót arisztokraták a [[Lordok Háza|Lordok Házában]] ''(House of Lords)'' foglalhattak helyet.
A Skót Parlament által hozott törvények néhány ponton már eltéréseket okoztak a Királyság többi részéhez képest, például a közszolgáltatásokban. Skóciában ingyenes az egyetemi oktatás és az idősellátás, miközben mindenütt máshol fizetni kell ezekért. Skócia megtiltotta a dohányzást nyilvános helyeken.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/scotland/4845260.stm Skócia elkezdte a nyilvános dohányzás tiltását (angolul)] BBC Online, 26 March 2006</ref>
=== Politikai pártok ===
A legnagyobb politika viták Skóciában hagyományosan az alkotmányos kérdést övezik. A három Egyesült Királyság szinten is létező párt a 20. század második felében bizonyos fokig mindig támogatta a devolúciót a függetlenségi törekvések nyomására (bár a Munkáspárt és a Konzervatívok időnként ellene fordultak). Miután az átruházás megtörtént, az alkotmányos vita arra koncentrál, hogy a Skót Parlamentnek törekednie kellene-e többletjogokra (például a pénzügyekben), vagy esetleg a teljes függetlenséget megcéloznia. A hosszútávú kérdés az, hogy a skót parlament egy alárendelt gyűlés legyen-e, amelyet az Egyesült Királyság domináns és szuverén parlamentje hozott létre és meg is szüntethet, vagy legyen különálló önmaga jogán, teljes szuverén jogokkal (független státuszban, egy föderáció vagy egy konföderáció részeként). Végül, vajon a jelenlegi átruházási rendszer kielégíti-e a skótok igényeit az önkormányzatra, vagy tovább akarnak-e majd lépni a teljes függetlenség felé.
A [[2011]]-es választáson a [[Skót Nemzeti Párt]] ''(Scottish National Party, SNP)'', melynek célja a skót függetlenség, 69 helyet szerzett a 129-ből, ezzel egyedül alakíthatott kormányt. Az első miniszter az SNP vezetője, [[Alex Salmond]] lett. A legnagyobb ellenzéki párt a [[Skót Munkáspárt]] ''(Scottish Labour Party)'', ezen kívül parlamenti jelenléttel rendelkezik a [[Skót Konzervatív Párt]] ''(Scottish Conservative Party)'', a [[Skót Liberális Demokraták]] ''(Scottish Liberal Democrats)'' és a [[Skót Zöld Párt]] ''(Scottish Green Party)''.
Az elbukott függetlenségi népszavazás elszakadáspárti kampánya azonban növelte a párt ismertségét és megerősítette pozícióit, ennek köszönhetően a [[2015]]-ös brit alsóházi választásokon az 59 skóciai választókerületből 56-ot megnyert, és ezzel a harmadik legnagyobb létszámú frakciót alakíthatta, amiben szerepet játszott a „győztes mindent visz” elven működő, egyéni választókerületekre épülő brit választási rendszer is.
=== Közigazgatási beosztás ===
{{fő|Skócia közigazgatása}}
[[Fájl:View_of_Glasgow_from_Queens_Park.jpg|thumb|jobbra|300px|[[Glasgow]] a Queens Parkból nézve]]
A skóciai helyi önkormányzatokról szóló [[1994]]-es törvény ''(Local Government etc. (Scotland) Act 1994)'' értelmében Skócia [[1996]]. [[április 1.|április 1]]-től 32 tanácsi területre ''(council area)'' oszlik. Ezzel egyidejűleg a korábbi helyi önkormányzati területek – régiók ''(regions)'' és körzetek ''(districts)'' megszűntek.<ref>{{cite web |url=http://www.legislation.gov.uk/ukpga/1994/39/contents |title=Local Government etc. (Scotland) Act 1994 |accessdate=20140816 |publisher=[[legislation.gov.uk]] / [[The National Archives]] |language=angol}}</ref> A tanácsok egységes hatóságok ''(unitary authority),'' amelyek valamennyi helyi önkormányzati szolgáltatásért felelősek, beleértve az oktatást, a szociális ellátást, a környezetvédelmet és az útkarbantartást. A nagyobb tanácsokat kisebb területi bizottságokra ''(area committee)'' osztották fel. A közösségi tanácsok ''(community council)'' informális szervezetek, amelyek egy-egy területet képviselnek a tanácsi kerületen belül. A királynő alkormányzót ([[Lord Lieutenant]]) nevez ki, hogy őt képviselje 35 skóciai alkormányzóságba (ezek jórészt csak ceremoniális jelentőségűek).
Az Egyesült Királyságban a [[City státusz az Egyesült Királyságban|city státuszt]] az uralkodó adományozza [[nyílt oklevél]]lel ''(letter patent).''<ref>{{cite web |url=http://www.theguardian.com/cities/2014/may/08/what-makes-city-tech-garden-smart-redefine |title=What makes a city a city - and does it really matter anyway? |accessdate=20140815 |author=Robert Bevan |date=20140508 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref> Skóciában hét város rendelkezik city státusszal: [[Aberdeen (Skócia)|Aberdeen]], [[Dundee (Skócia)|Dundee]], [[Edinburgh]], [[Glasgow]], [[Inverness (Skócia)|Inverness]], [[Perth (Skócia)|Perth]] és [[Stirling]].<ref>{{cite web |url=http://www.theguardian.com/uk/2012/mar/14/st-asaph-chelmsford-perth-city-status |title=St Asaph, Chelmsford and Perth get city status |accessdate=20140815 |author=Martin Wainwright |date=20120314 |publisher=[[The Guardian]] |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.nas.gov.uk/about/120706.asp |title=The National Records of Scotland seals Perth's city status |accessdate=20140815 |date=20120706 |publisher=[[The National Archives of Scotland]] |language=angol |archívurl=https://web.archive.org/web/20120717074111/http://www.nas.gov.uk/about/120706.asp |archívdátum=2012-07-17 }}</ref> [[Királyi burgh státusz]]a 66 településnek van (a cityk közül csak Dundee, a többiét visszavonták).
Egyedi jelenség, hogy [[Skócia zászlaja]] azonos [[St. Andrews (Skócia)|St. Andrews]] zászlajával. Az azonosság annyira teljes, hogy e kis városban egyetlen közös zászlót tesznek ki a két eltérő célra.
== Népesség ==
{{népességdiagram}}
A népesség növekszik, mivel a születések száma meghaladja a halálozásokét, és a (be-/ki-)vándorlási egyenleg is pozitív.<ref name=scopop>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/the-scottish-people/population-of-scotland/ |title=Population of Scotland |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref> Az egész világon mintegy 50 millió ember vallja magát [[skótok|skót]] származásúnak.<ref name=scopeople>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/the-scottish-people/ |title=The Scottish people |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref>
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
A legelterjedtebb nyelv az [[angol nyelv|angol]], melynek számos különböző [[dialektus]]át beszélik országszerte. Az ősi [[kelta nyelvek|kelta]] eredetű [[skót gael nyelv]]et ma is beszélik, sőt a beszélők száma növekszik. A [[siketség|siketek]] a [[brit jelnyelv]]et használják. Ezek mellett a bevándorlók révén mintegy 150 további nyelv is jelen van (többek között az [[arab nyelv|arab]], a [[bengáli nyelv|bengáli]], a [[holland nyelv|holland]], a [[francia nyelv|francia]], a [[héber nyelv|héber]], a [[hindi nyelv|hindi]], a [[japán nyelv|japán]], a [[kantoni nyelv|kantoni]], a [[kurd nyelv|kurd]], a [[lengyel nyelv|lengyel]], a [[makaton nyelv|makaton]], a [[mandarin nyelv|mandarin]], a [[német nyelv|német]], az [[olasz nyelv|olasz]], a [[pandzsábi nyelv|pandzsábi]], a [[perzsa nyelv|perzsa]], a [[spanyol nyelv|spanyol]], a [[török nyelv|török]] és az [[urdu nyelv|urdu]]).<ref name=scolang>{{cite web |url=http://www.scotland.org/about-scotland/population/language/ |title=Language |accessdate=20140818 |publisher=Skócia |language=angol}}</ref>
[[Skót presbiteránus]] – 80%, [[anglikán]] – 10%, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] – 10%.
== Kultúra ==
=== Oktatási rendszer ===
Skót felsőoktatási intézmények:
* [[Aberdeeni Egyetem]]
* [[Dundee-i Egyetem]]
* [[Edinburgh-i Egyetem]]
* [[Glasgow-i Egyetem]]
* [[St. Andrews-i Egyetem]]
== Turizmus ==
Skóciát évente 2,5 millió látogató keresi fel.<ref name=scopeople/>
''Lásd még: [[Blair kastély]]''
== Sport ==
{{Bővebben|Skót labdarúgó-válogatott}}
== Ünnepek ==
[[File:Haggis at a Burns Supper.JPG|jobbra|bélyegkép|300px|Egy [[Burns-vacsora|Burns-vacsorán]] elmaradhatatlan fogás a haggis]]
* [[január 25.]]: [[Robert Burns (költő)|Robert Burns]] költőnek, a „skótok Petőfijének” a születésnapi estje (lásd még: [[Burns-vacsora]])
* [[november 30.]]: [[András apostol|Szent András]] napja, nemzeti ünnep<ref name=scopeople/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. {{ISBN|963-9516-63-5}}
== További információk ==
* [http://www.scotland.org/ Hivatalos honlap] {{hivnyelv|angol}}
* [http://www.visitscotland.com/ Idegenforgalmi oldal] {{hivnyelv|angol, francia, német, holland, olasz, spanyol, kínai, japán, orosz, portugál}}
* [http://skocia.lap.hu/ Skócia.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://skocia-kepgaleria.lap.hu/ Skócia képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.filmtett.ro/cikk/4354/valtakozo-polusok-a-skot-film-tortenete A skót film története (filmtett.ro)]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A Brit-szigetek terminológiája]]
* [[Északnyugati-felföld]]
{{A Brit-szigetek terminológiája}}
{{Európa}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Skócia| ]]
[[Kategória:Autonóm területek Európában]]
[[Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek]]