Sklov forrásának megtekintése

{{település infobox}}
'''Sklov''' ''(Шклоў, Шклов)'' kisváros [[Fehéroroszország]] [[Mahiljovi terület]]ének északi részén, a [[Sklovi járás]] székhelye. [[2006]]-ban 13,4 ezer lakosa volt [https://archive.today/20130630165054/http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&dat=32&geo=-43&srt=npan&col=aohdq&geo=-827 ]. [[Mahiljov]]tól 38&nbsp;km-re északra, a [[Dnyeper]] jobb partján fekszik, a ''Szerebrjanka''-patak torkolatánál.
== Története ==
[[Kép:Шклоў. Ратуша (02).jpg|bélyegkép|left|A városháza épülete]]
Első írásos említése [[1535]]-ből származik. A 16. század során számos lengyel mágnáscsalád birtokolta (Czartoryski, Chodkowicz, Siniawski). [[1568]]-ban a ''Sklovi grófság'' székhelyévé vált, [[1643]]-ban már 4750 lakosa és 950 épülete volt. Közelében zajlott le a ''sklovi csata'' [[1654]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] a lengyel-orosz háború részeként.  [[1668]]-ban egy tűzvész teljesen elpusztította, ezután építették újjá mai helyén (korábban a mai ''Malij Sztarij Sklov'' falu helyén feküdt, 3&nbsp;km-re nyugatabbra).<br>[[1762]]-ben városi jogokat és címert kapott. [[1772]]-ben, Lengyelország első felosztásakor került Oroszországhoz.<br>A [[19. század]] folyamán gyorsan fejlődő folyami kikötővé és kereskedővárossá vált, birtokosai (''G. Patyomkin'' herceg majd ''Sz. Zorics'' generális) számos manufaktúrát létesítettek (selyemszövő, posztó- és vitorlavászonkészítő, kötélverő műhelyeket). Egy ideig kadétiskola is működött itt, de [[1801]]-ben [[Hrodna|Grodnóba]], majd később [[Moszkva|Moszkvába]] költöztették. [[1780]]-[[1844]] között színháza is volt a városnak, de balett- és zeneiskola is működött itt. A 20. század első éveiben az [[Orsa (Fehéroroszország)|Orsa]]-[[Mahiljov]] vasútvonal sklovi állomása is felépült. [[1898]]-ban itt épült fel az akkori Oroszország egyik első kartonpapírgyára. A századfordulón 10 ezer lakosa volt.<br>Sklov lakosai aktívan részt vettek az [[1905]]-ös forradalomban. [[1917]]-ben a Téli Palota ostromlói között is ott voltak a skloviak. A szovjethatalom 1917 novemberében alakult meg a városban. 1924-ben járási székhely lett. [[1925]]-ben újra megkapta a városi címet. 1939-ben 8,1 ezer lakosa volt. [[1941]]. [[július 9.|július 9]]-[[1944]]. [[június 27.]] között német megszállás alatt volt. A németek 1941 szeptemberében mintegy 3 ezer embert gyilkoltak meg. Az 1980-as években [[Aljakszandr Rihoravics Lukasenka]], a későbbi fehérorosz elnök (aki a közeli [[Kopisz]]ban született) itt dolgozott, mint a járási állami gazdaságok igazgatója.
== Gazdasága ==
A város legfontosabb ipari üzeme a ''Szpartak'' cellulóz- és papírgyár, de működik itt tejfeldolgozó üzem, lenüzem és takarmányelőállító üzem is. A fa- és építőipar is jelen van Sklovban.
Sklovot a P76-os főút köti össze Mahiljovval (38&nbsp;km) és Orsával (49&nbsp;km). A P77-es út [[Bjalinyicsi]] (70&nbsp;km) felé teremt összeköttetést. A Dnyeper hídján át 14&nbsp;km hosszú autóút vezet a városközpontból az M8-as nemzetközi ([[Pszkov]]-[[Kijev]] közötti) főúthoz. Sklov a Mahiljov-Orsa vasútvonal legfontosabb állomása.
[[Kép:Shklov2.JPG|bélyegkép|A Szpaszo-Preobrazsenszkaja- templom]]
== Nevezetességei ==
A város 18.-19. századi fénykorának épületeiből kevés maradt fenn napjainkra. Legfontosabb műemlék épülete a ''városháza'' (ratusa), mely a [[18. század]] végén épült klasszicista stílusban, a hozzá tartozó kereskedősorral. A belváros legfontosabb utcájában (Szovjetszkaja) található a 20. század elején épült ''Szpaszo-Preobrazsenszkaja-templom''. A ''papírgyár'' 1898-ból származó épülete, néhány 19. századi lakóház és a ''városi park'' tarthat még számot érdeklődésre. Az egykor itt élt zsidó lakosságra a ''zsinagóga'' és a ''zsidó temető'' emlékeztet.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20061229112817/http://www.region.mogilev.by/regions/21.shtml Információ a városról és a járásról (oroszul)]
* [http://globus.tut.by/shklov/index.htm Nevezetességek (oroszul)]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:A Mahiljovi terület települései]]